Rovat: Fesztiválgájd
2004. augusztus 10., kedd 16:52
Szocializálódni kell
Szocializálódni kell 2004. augusztus 9. Előre leszögezem, hogy a cikkben nem lesz szó sem a csomagmegőrzős lányokról, sem egyéb ismerősökről - ezt leírni Bacsi dolga, - különösen arról a valakiről nem, akinek még a minap megígértem, hogy nem írom bele több cikkembe. Szóval. Próbáljunk meg szocializálódni, holnap véget ér a Sziget, vissza kell szokni a kinti élethez, meg ilyesmik. Vegyünk fel inget, látogassuk meg az igényesebb szórakozóhelyeket, ahol fogyasszunk jeges koktélokat mentalevéllel és lime-mal. Ha megvagyunk vele, tekintsük meg a Pesti Est színapdon az Alvilági Mókusok és Nagy Feró produkciót. Igen, ők Alvin és a Mókusok, amint feldolgozásokat játszanak, és közben néha bejön Feró, és elénekel egy-két Beatrice számot, alvinos stílusban. Diszkréten bólogassunk az Arrivederci amore-ra és a Száguldás, Porsche, szerelemre, viszont rosszalloan csóváljuk a fejünket, mikor Feró megkérdezi, hogy: ,,Akartok nyolc óra munkát?''. Közönség: ,,Igen!!!'' Feró: ,,Egy f*szt akartok!''. Fuj-fuj. ,,Most már ideje lenne valami emberibb zenét hallgatni, b*zmeg'' - Hallatszik mellőlünk. Értsünk vele egyet, menjünk hát át a Világzenei Nagyszínpadhoz. Csak semmi whiskey-zés a Chumbawambával, és hasonlók, helyette vegyünk részt a BeshodroM zenekar nagysikerű, szaxofonnal, trombitával, és egyéb remek hangszerekkel előadott koncertjén. Ugráljunk kicsit mezítláb, ahogy az első sorban táncoló lányok is teszik, ennyi még belefér a kultúrált ember világképébe. Tendálódjunk kicsit a Dalmát kocsma irányába, és már-már vegyük észre a hívogató abszintos üveget a pultosok kezében, de ezután inkább riasszon minket vissza az asztalon táncoló részeg németek látványa. Látogassuk meg inkább a Nagyszínpadon fellépő Basement Jaxx koncertjét. Ezután veszítsük el eddigi hidegvérünket, és térjünk át egyes szám első személybe. Ez a zene valami fergeteges volt, és nagyon jó a mellé előadott show is. Nem vagyok egy nagy House rajongó (állítólag ez a stílusuk) de az angol együttes olyan számokat játszott, amire nem lehetett nem megmozdulni. Az egész közönség egy emberként ugrált, miközben a színpadon egymást váltották az énekesek, pörgött a dobos, a gitáros, kongás, egy DJ és még ki tudja kicsodák. Mondjuk a számok szövegéből (ha volt ilyen) annyit értettem, hogy ,,Basement Jaxx'' és ,,Make some noise'', és a színpad hangosítása is hagyot kívánnivalót maga után. És most váltsunk vissza E/1-ből. A Basement Jaxx-re való egyórás pörgéstől és a koncert alatt, meg úgy egyébként is a Szigeten uralkodó konstans fűszagtól megszédülve hagyjuk el a táncteret, tépjük le magunkról az inget, és kezdjünk el inni. Keressük meg ismerősinket, hogy mindezt velük együtt folytathassuk, hiszen szocializálódni kell. További kellemes szórakozást a hátralévő egy napra! |