CyberPress.Sopron

Tudósítás a soproni OKI-party-ról

Az idényt az Óvónõképzõ Intézet (OKI) bálja nyitotta meg; pénteken. Ilyen napon épeszû egyetemista nem tartózkodik a városban... Apró szervezési figyelmetlenség. Eltekinteni lehet tõle, de a tömeg korántsem garantálja a hangulatot, legfeljebb elviselhetõbbé teheti annak nemlétét. Kezdetben errõl sem lehetett szó, riasztó lézengés ment órákig. Úgy késõ este, jóval tíz után már egészen használható volt a mulatság.
Keringõ volt a nyitótánc, ahogy az már lenni szokott. Minden bizonnyal nagyon szép... Nemrég voltak konfliktusaim ezzel a tánccal; nem valószínû hogy a közeljövõben elfogulatlanul tudnék róla nyilatkozni. Egyébként is az elsõ négy percben a körülöttem ácsorgók figyelem-eltérésébe kapcsolódtam be. Egy ifjúcska veszettül rohangált fel-alá, kezében valami határozottan érdekes, digitális kütyüvel... mi meg tapsoltunk, tapsoltunk.
Közben a tánc is véget ért. Felállt a színpadra valami kutyaütõ noname zenekar, és húzták, elõször azt hittem tréfálnak. De nem vicceltek. Eleinte valamivel kevesebb, késõbb - mikor már senkit nem zavart semmi, - több sikerrel. Hajnal felé olyanok mint a "Hejj rigó, rigó", meg effélék, amit legfeljebb aktív és kelletlen fintorral tudok konstatálni, sokkal-sokkal nagyobb tetszést arattak. Persze akkor már nem ugyanazok a vendégek lehettek ott, vagy legalábbis megkíséreltek mások lenni. Büfé is volt, nem is rossz...
Az este végül közepesen rosszul sült el. Számos ismerõsöm bizonygatta ennek ellenkezõjét. A táncmulatság - a zenétõl eltekintve - valóban nem volt rossz. Bár a jelenlevõk döntõ többségének még a zene is tetszett. Legalábbis olybá tûnt. Meglehetõs összeget hagytam a bisztró részlegben, némi alkohol ellenében, majd sikeresen vérig sértettem egy OKI-s lányt. Három óra körül derült ki, hogy nem feltétlenül kellett volna... Ilyenekre az ember mindig csak pár percnyi alvás után, asztalterítõ lenyomatával a homlokán döbben rá. Vagyis elég késõn.