CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. jĂşlius 16., kedd, Valter napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Európa határok nélkül- 15 éves a Páneurópai Piknik
Nemzetközi konferencia az évfordulón

Igen jelentős létszámú résztvevővel tartották meg az Európa határok nélkül - 15 éves a Páneurópai Piknik című nemzetközi konferenciát a B.W. Pannonia Med Hotel Európa-termében.
A Konrad-Adenauer-Stiftung, a Hanns-Seidel-Stiftung és a Páneurópa Unió Magyarország közös nemzetközi konferenciáján számos rangos politikai és közéleti személyiség jelen volt.

A határáttörésnek volt jelentősége

“Kortársak beszélgetnek – 15 évvel később“ címmel Dr. Martonyi János (Szabad Európa Központ) moderációja mellett Dr. Otto von Habsburg és Dr. Pozsgay Imre idézte fel a korabeli eseményeket.
Martonyi János bevezetőjében kijelentette: A magyarországi rendszerváltozás folyamatának igazi elindítói nincsenek velünk, mert 1956 októberében és novemberében meghaltak.

A 15 évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban politikai felelősséget vállaló Pozsgay Imre vázolta azt a hosszú, és meghasonlásoktól sem mentes utat, amelyen ő maga eljutott addig, hogy tényezője lehetett a rendszerváltozásnak.
Pozsgay kijelentette a Páneurópai piknik azt jelentette, hogy a magyar autonóm, politikailag érett civil társadalomnak volt egy rétege, amely elutasította a Varsói Szerződés kényszerét, amitől kezdve ez utóbbi már nem volt fenntartható többé. Ő maga pedig eszköze lehetett annak, hogy a német áttörés lehetőségét a hatalom ne akadályozza meg, egy olyan helyzetben, amelyben – mint mondta – utolsó pillanatig rejtély volt, hogy mi lesz a Szovjetunió reakciója.
Hangsúlyozta a vasfüggöny átszakítását megelőző, az elnyomó rendszer elleni események – 1956-ig visszamenő – sorrendiségének fontosságát, rámutatva: nem a pikniknek, hanem a határáttörés tényének van jelentősége.

Habsburg Otto szintén 1956-ig visszamenőleg elemezte a történeteket. Szimbolikusnek nevezte azt, hogy az országon átívelő kezdeményezésként valósult meg az 1989-es piknik, a két szervező város, Debrecen és Sopron által, ami jelzi, hogy az alapgondolat az egész nemzet számára természetes volt. Az, hogy a hidegháború fordulópontjhoz elérkezhetett, a magyar nemzet érdeme - mondta a politikus, aki a jövőre nézve az egység fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve segítenünk kell azokat, akik még az uniós határokon kívül élnek, amit ,,csak Szent István szellemében tudunk véghezvinni" .

A határok révén előkerült a kisebbségek autonómiájának kérdése is

A kétnapos program csütörtökön “Európa határok nélkül - Közös jog-és belpolitika“ pódiumbeszélgetéssel folytatódott, amelyen Dr. Karl von Wogau, EP képviselő, Dr. Szájer József, EP képviselő fejtette ki a témával kapcsolatos véleményét, a moderátor Hans-Friedrich Freiherr von Solemacher, HSS volt.
Dr. Szájer József, akinek Európai Parlamenti képviselői minőségében először volt lehetősége Sopronban előadást tartani, egyrészt, tágabb értelemben az európai határok ügyéről szólt, a schengeni egyezmény bevezetésének hatásairól, másrészt Sopron és a határnyitás sajátságos viszonyáról.
Rámutatott arra, hogy május elseje előrelépést jelent a határok nélküli Európa felé haladás folyamatában, ami fontos lépés, azzal együtt, hogy ez a határokon túli magyarok számára bizonyos országok viszonylatában újabb korlátot is jelent. Hangsúlyozta: fontos, hogy az EU-kötelezettségként jelentkező, belső jogharmonizációval együttjáró vízumkötelezettség ne jelentse egy újabb vasfüggöny leereszkedését a határon túli magyarok számára.
A politikus vázolta a kishatárforgalom kérdésének megoldása érdekében tett erőfeszítéseket, és a további teendőket, továbbá a magyarországi kisebbségek ügyének, és a határon túli magyarság ügyének az Európai Unió keretén belül megoldandó és – immár a magyar EP-képviselők részvételével – megoldható kérdéseit, beleértve az európai gyakorlattól és hagyománytól nem idegen kisebbségi autonómia és kettős állampolgárság kérdését, amely Belgiumban, vagy Észak-Itáliában már létezik és működik.

Civil szervezetek

A Páneurópa piknikről a politikus úgy vélekedett: az ,,egy népi kezdeményezés volt, azaz a rendszerváltozás egy egészen különleges pillanata, amelyben nem az elit megegyezése, nem a kormányok szereplése volt a meghatározó, hanem civil emberek csináltak történelmet. Ahhoz, hogy a hatalom ne akadályozhassa meg a civil akciót védernyőt biztosított Habsburg Ottó és Pozsgay Imre neve.
Az akkori civil mozgalmak, polgári kezdeményezések eljutottak arra a szintre, hogy meghatározzák a közvélményt - fejtette ki Szájer József. Ez teremtett olyan közeget, amelyben nem volt más választása az ország akkori vezetésének, mint hogy engedjen a civil akaratnak. A kritikus történelmi pillanatban az egyik, erőt felmutató szervezet éppen az egyház volt, amely segítette a demokratikus folyamatot - mondta a politikus, aki szerint ,,ha Magyarország történelme az elmúlt 15 évben hangsúlyozottabban az alulról jövő, polgári kezdeményezésekre épült volna, és nem pedig az elit egyezkedéseire, az hasznára válhatott volna a magyar társadalomnak.
Tizenöt év múltán az előző rendszernek a máig nyúló árnyékai és a régi gyökerei miatt, – amelyeket próbálunk ugyan megvilágítani, illetve kitépni, – látjuk, hogy irtózatos nehézségekbe ütközünk. Ezek a gyökerek újabb ágakat eresztettek, ezek az árnyékok kiterjedtek, és ennek következtében ma is velünk él az 1988-89 előtti évek előtti történelem. (...) Ha a civil mozgalmak tovább folytatódhattak volna békés úton megakadályozható lett volna a politikai múltba eresztett újabb gyökerek megjelenése. A ma is meglévő civil igényeket jelzi Közép-Európa legnagyobb civil köri mozgalma, a polgári körök mozgalma" - vélte Szájer József.

Autonómia és/vagy uniós polgárság?

S hogy a magyar képviselőknek mennyire nem lesz könnyű dolga az EP-ben, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a jelen lévő uniós politikusoknak az a kifejtett álláspontja, amely szerint a kisebbségi autonómia, valamint a kettős állampolgárság kérdéskörénél fontosabb az uniós biztonság- és védelempolitika. Dr. Karl von Wogau, EP képviselő szerint az eurórégiók megléte és az uniós állampolgárság megoldást jelent a nemzeti kisebbségek és anyaország közötti kapcsolatban, a nemzetiségek jogainak biztosítására.
A témához való hozzászólásában Martonyi János rámutatott: A határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, sem a kettős állampolgárság kérdését nem szabad megkerülni, miután ezek olyan legitim igények, amelyek nem ütköznek az EU, az eurorégió, vagy az uniós állampolgárság meglétével.
,,Európa maga a sokszínűség a közösségi identitások elismerése és befogadása, a közösségi jogok elismerője. Akkor miért nem lehet az autonómiát és a kettős állampolgárságot Közép-Európában is elfogadni, ahol ennek komoly hagyományai is vannak? Éppen az európai integráció az, amelynek lehetővé kellene tennie, hogy a közösségi önrendelkezés különböző formáihoz legalább támogatást adjon" - vélte a politikus, egyértelművé téve: a székelyföldi autonómiáról van szó, kb. hatszázezer magyarról, akiknek a szándékaival az Európai Parlamentnek is foglalkoznia kell majd.
,,Hogyha hiszünk a szubszidiaritásban, hiszünk a decentralizációban, a sokszínűségben, a helyi közösségek erejében és identitásában, akkor erről a kérdésről komolyan kell beszélni, ha nem másért azért, hogy az európai integrációt tovább vigyük." - mondta Martonyi János, aki a vajdasági magyarok fenyegetettségére is ráirányította figyelmet.
Akár az állampolgársági törvényt is módosítani kell annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében élő, a magukat magyaroknak érzők számára lehetővé váljon, hogy a kettős államolgárság intézménye által nagyobb biztonságban érezhesség magukat fejtette ki a politikus. .

Kultúrpolitika:- Budapest, mint kulturális főváros ?

A konferencia a továbbiakban az “Európai kultúrpolitika - Egység a sokszínűségben“ (Dr. Rainer Jork, a Bundestag korábbi tagja, Dr. Breier Zsuzsanna, a berlini Magyar Nagykövetség kulturattaséja, Moderáció: Klaus Weigelt, KAS) beszélgetéssel folytatódott, amelyben Breier Zsuzsanna rámutatott: a diktatórikus rendszerek osszeomlása előtt Európa kulturális szempontból is megoszott volt, majd a rendszerváltást követő időszakban is az Unió elsődleges feladatának a jogi, gazdasági közösség megteremtését látta, és a jólléti kérdésekkel foglalkozott. A kultúra szerepének fontossága az utóbbi időkben értékelődött fel, amikor egyre inkább ,,Európa értelme, az európai eszme mibenléte válik kérdéssé, azzal a felismeréssel együtt, hogy az ember több mint anyag és teljesítmény."
A kultúra sokféleségében definiálható értéket teremt és identitást ad, értelmez, kérdez. A kultúra nyitottá tesz és azt csak nyitottnak szabad megfogalmazni. - mondta az előadó.
Rainer York több kérdés között arra kereste a választ, amit az európai kultúrpolitika jelent (hiszen ,,minden területnek a lehetőségeit a politika teremti meg, továbbá a kultúra nem hoz nyerséget, de értéket állít elő" ), ugyanakkor ő maga éppen Pannonhalmán talákozott azzal a piknik eseményeire is alkalmazott gondolattal, amely szerint ,,vannak események, amelyek mögül Isten mosolyog."
Szó esett arról is, hogy 2010-ben két ország jelölhet majd kulturális fővárost, amely rangra Regensburg Budapesttel együtt pályázik, és amely közös cél érdekében élettel és új tartalommal igyekeznek megtölteni a magyar-német kulturális kapcsolatokat.

,,Ostalgie", eufória, Trianon, kollektív bűnösség

A kétnapos konferencia összefoglaló zárszavát Nagy László (Páneurópai Piknik '89 Alapítvány) és gróf Bethlen István (Magyar Páneurópa Unió) tartotta.
Nagy László kifejtette: zavarónak tartja azt a jelenséget, amit német szóval ,,ostalgie"-nak neveznek. A meglévő gondok ellenére ,,a régi" rendszer visszasírásának nem lehet helye. Az eufória jelenségével kapcsolatban érthetetlennek tartja, hogy az EU-ba miért kellett 10 különböző felkészültségű országot felvenni, ami a nagy rendszerben akár működési zavarokat is okozhat. ,,Magyarország mindig Európához tartozott, Magyarország ezer éven át mindig Európa védőbástyája volt." - mondta a szónok, aki a magyarok európaiságát bizonyító történelmi tények felsorolásával nyíltszíni tapsot kapott.

Rámutatott arra is, hogy vannak ,,uniós családtagjaink", akiknél mi magyarok kollektív bűnösöknek számítunk. ,,Tiltakozom ez ellen, zavar és sért ez az állapot." - mondta Nagy László. Tehát, ( a banán görbületének szabályozásának megoldásán túl) komoly feladatok megoldása előtt állnak még az EP képviselők.
Rámutatott a Trianon-okozta, és az ittmaradt közép-keleturópai problémákra, amelyekkel – és azzal, hogy milyen veszélyeket rejtenek azok magukban – az euórpai politikusok még mindig nincsenek tisztában.
,,Az érdekegyeztetés egyre nehezebb lesz, de szükséges, azért, hogy gazdaságilag, kulturálisan és politikailag erős hatalmi centrummá váljon Európa, hogy ne fordulhasson az elő, hogy egyetlen ország kikiáltsa magát a világ rendőrének, és jogot formáljon arra, hogy bárkit megtámadjon, és annak politikai rendszerét átalakítsa." - jelentette ki Nagy László, aki szerint egy erős Európa nemcsak utódaink jövőjét és biztonságát jelenti, hanem a világ biztonságát és jövőjét is.

Gróf Bethlen István zárszavában köszönetet mondott a résztvevőknek és a szervezőknek. A szervezők egymásratalálása annak a közös szellemiségnek köszönhető, amelyre a három szervezet tudatosan épít: a közös keresztény európai gyökereknek, ,,amelyeket az Európai Alkotmány (még) nem talált arra érdemesnek, hogy felvegye Preambulumába" - mondta Bethlen István, hozzátéve: az Alapítvány tovább fog harcolni azért, hogy ebben a kérdésben, a vesztes ütközet ellenére a csatát megnyerjék.

Istentisztelet
A konferencia résztvevői a határnyitás helyszínén, Sopronpusztán közös, ökumenikus istentisztelen vettek részt. Az eseményre megérkezett Kozma Imre atya, aki Walburga von Habsburggal együtt a helyszínen a Konrad Adenauer Alapítvány magas rangú kitüntetését vehette át.

T.É.

Képriport



Pozsgay Imre, Martonyi János, Habsburg Ottó
Dr. Szájer József, Hans-Friedrich Freiherr von Solemacher, Dr. Karl von Wogau, EP képviselő,
Nemzetközi sajtótájékoztató az egykori NDK-s menekültek részvételével
Középen Magas László és Nagy László, egykori szervezők
Ökumenikus istentisztelet Sopronpusztán
Mayer Mihály, pécsi megyéspüspök
Balog Zoltán, református lelkész, Budapest Dr. Jürgen Henkel, az Erdélyi Evangélikus Akadémia vezetője.



2004. augusztus 21., szombat 16:28


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület