CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. jĂşlius 16., kedd, Valter napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Jurta, vasrózsa, míves játékok
A Mesterségek Ünnepe

A hagyományosan augusztus huszadika körül megrendezésre kerülő Mesterségek Ünnepe az évek során a legfelkapottabb nyárvégi ünnepi programmá vált. A hagyományos népművészet “szakágainak” művelőit felvonultató összejövetelre a cyberpress is kilátogatott.

A budavári sikló végállomásai között kígyózó vásár Sándor Palota melletti főbejáratát, a porig bombázott egykori hadügyminisztérium felől megközelítve, egyfajta előzetes fogad. Az egykoron megkezdett ásatástorzót szemérmesen eltakaró transzparensek előtt kiállított portékákban belépőmentesen gyönyörködhetünk. A divatossá vált bőrnaplók, tollszárak és hegyek, fafaragványok, valamint anno a jurták alapanyagául szolgáló nemezből formázott sapkák ára borsos, ám egyedi voltukat figyelembe véve, mégis megfizethetőek. A meglepően rövid sorban állás után megváltott, felnőtteknek dukáló 600 forintos jegy – a gyermekjegy 300 forintba kerül – apró betűkkel tudatja: az árban benne foglaltatik a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, és a Ludwig Múzeum kiállításainak ingyenes megtekintése is. Belépve a vásárra rátekintést nyújtó kapun, a pavlovi reflexekre építve a “fáradt vándort” egy hatalmas sátor alatt, illatosan sistergő kolbászok, flekkenek, trendi saláták, és az elmaradhatatlan háromszáz forintos sör csábítják. Persze a fél literes ásványvíz kettőszázért, és a kisebb kürtőskalács négyszázért talán túlzásnak hat, ám ha hozzávesszük, hogy egy turistaközpontban vagyunk, valamint a közelben sehol egy ábécé nem érdemes meglepődni.

Fentről nézve szívmelengető az érdeklődők hömpölygő tömege - lám-lám a hiedelmekkel ellentétben mily’ sokan tartják nagyra a népművészetet a kommersz gumikultúrával szemben – a küzdőtéren viszont már árnyalja a képet, hogy mindig a szembejövők vannak többen. A gyermekbetegségeit rég’ kinövő rendezvényen a kiállítók száma hatalmasra duzzadt, ezzel is növelve a hazavihető élmények számát. A pénztárcák is egyre gyakrabban nyílnak meg, jelezve: már nem sajnáljuk a pénzt az újra felfedezett, lélekkel bíró kézműves tárgyakra. Az igazi “pénztárca nyitogatók” a gyermekek, akiknek a szülők egy-egy papírból és fonott vesszőből készített, óvatos duhajkodásra alkalmas léggömböt, vagy éppen egy tölcsérbabát ajándékoznak. Persze a durvább, férfiasabb játékokhoz szokott fiúk fakarddal parádéznak, amelyhez a gondosabb apák pajzsot is beszereznek. Ám harcias lelküket megérintik a vesszőből font várak is, a vétel akadálya azonban azok árában keresendő. A felnőttek főleg a kerámiákat, valamint a fatányéros ételek legfőbb hozzávalóját, a fatányért részesítik előnyben. Van, aki egy komplett míves ebédlőberendezéssel távozik, amelyért mélyen kell benyúlni a pénztárcába. A gyermeki lelkület jegyében az apák komplett nyílkészlettel a kezükben büszkén lépdelnek, míg a családok hölgytagjai a kendők, csipkék, és a konyhában, valamint a lakásban hasznos kellékek iránt mutatnak fokozott érdeklődést. Mindenkinek eszébe jut az intelem, vásárfia nélkül tilos távozni!

Sörrel a kézben stílusos nézelődés, vásárolgatás alatt kellemes hátteret nyújt a színpad, ahol skót lányok adják elő hagyományos, balettos mozdulatokkal felvizezet táncukat. Őket előzte meg, majd követte – az ízléses programfüzet tanúsága szerint - egy holland, egy chilei, valamint egy osztrák, egy szlovák, és a világ minden tájáról érkezett néptánccsoport.

A vásár talán legszórakoztatóbb jellegzetessége: végignézhetjük, ahogy elkészül a ridegnek tetsző kovácsoltvas rózsa, vagy a drágának nem nevezhető, ám a mai lábbeliknél lehet, hogy tartósabb bőrcsizma. Ha sámlit veszünk érdemes annál a mesternél tenni, aki székely rovásírással a kiválasztott nevet, saját elmondása szerint a kiállítók közül egyedüliként, belefaragja művébe. Az igazi sztár viszont a hagyományos, semmi csicsa játékokból felállított játszótér, amelynek csodájára már-már több felnőtt jár, mint a megcélzott korosztály.

Ideges ember sehol – igen, ekkora tömegben sem -, mindenki pihenten, hol már jóllakottan, hol éppen egy büfésátrat megcélozva, az egyszerű délutáni kikapcsolódásnak indult családi program zsákmányaival a kézben nézelődve arra gondol, jövőre is kilátogat, persze szigorúan csak kíváncsiságból.

Budapest, 2004. augusztus 21.

StD

Képriport




2004. augusztus 22., vasárnap 17:20


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület