Kell sokminden egy városba, hogy lakói jól érezzék magukat. Kell egy főtér, egy főutca, városháza, körforgalom, OTP. ABC, lakótelep, művelődési ház, posta. Egy Plaza sem árt, hogy átalakult vásárlói szokásaik teret nyerhessenek.
A Plazák pedig nagyok, és nem illeszkednek a városképbe. Így aztán szegény böhömök kikerülnek a város szélére. És lassan, nagyon lassan épülnek.
   Az első átadási határidő december 4. volt, aztán 8., végül, úgy tűnik 12.
Most már nincs mese. Nyitni kell. Persze a dolgok korántsem ilyen egyszerűek. Továbbra is kérdés, hogy ki fogja benépesíteni az ezidáig gazdátlan majd' negyven százaléknyi területet. A feltételek ugyanis cseppet sem kedvezőek, az üzletek bérleti díja 41 DM négyzetméterenként, és hat hónapnyi előleg, illetve egy hat évre szóló szerződés ellenében vehetők igénybe. Ami nem kevés.
  Azért van egy rakás dolog. Van háromezer négyzetméteres szupermarket, impozáns és fényűző, magas szinten formatervezett német és olasz áruházi berendezésekkel, valamint mosolygós-kedves- segítőkész alkalmazottakkal. Magas szinvonalú szórakozást biztosító játékterem, ahol ha nem lesz 3D-sisakos hirigelőautomata, akkor valószínű lemegyek hídba, Dömötöri kávéház, meg még sok minden. Fitness centrum is. Meg OTP.
  A mozik (7 terem, több mint ezer férőhely, légkondicionálás) feltehetőleg csak karácsonyra nyitnak, és tényleg nagyok, sőt a székek is kényelmesek, a falak pedig nagyon csúnyák.  Az előcsarnok csak egy kicsivel jobb, álmennyezetén emléket állítva a 2. számú moziterem plafonjának első majd második beszakadásának. A technika viszont high-tech, szó se róla.

  Az építkezés, a kivitelezők derűlátása ellenére leginkább csigatempóba vánszorog, az egészből  az átkos szellemisége süt ki, mindenhol állványoznak, aztán állványt bontanak, majd újra, lépcsőt építenek  és vernek szét. Egyetlen munkacsoport végzi talán egyedül professzionálisan a munkáját, a biztonsági őrök, akik egyből lecsapnak az arra sunnyogó fotósra, és elküldik a vérbe, jobb esetben a Nixonhoz vagy Dixonhoz,mindenki totál nátha volt, nem derült ki. Az utóbbi esetben viszont N/Dixon megkérdezte hogy mit keres ott ujságíró, majd elzavarta.  Az őrök esténként meg gázpalacknak dőlve szunnyadnak. Csak a munkájukat végzik.

  Semmi esetre se gondoljuk viszont, hogy a gondolat, hogy Sopronban ekkora bevásárlóközpontot építsenek új lenne. Ugyanezen a területen egyszer még a kilencvenes évek elején elindult egy hasonló kezdeményezés,  Piramis Üzletház néven, aztán bele is buktak rendesen. Az ügy akkor elég nagy port kevert, ugyanis a tervek elkészítésénél nem garasoskodtak az építkezési területtel, simán rámentek a szomszéd kistelkekre, azok meg nem nagyon örültek neki, pláne amikor a gyümölcsöseiket szántóföld-áron sajátították ki, a felsőbb cél érdekében. Végül az egész telekspekulációs botrányba fulladt, a történet vége pedig valahol szépen elült. A szokásos módon.

Kit érdekel ez ma már? A holnap a fontos, december 12.-e, reggel kilenc óra, a nyitás. Az akciók, az öröm, meg a közelgő karácsony. Végső soron jó dolog a Plaza. Besétálsz, felveszed a műanyagabb arcodat, Fishbone kabátkádat, bankkártyádat, a szebbik nődet, és csatlakozol a hadhoz. Jól érzed magad.

SOL(exzs88)

1998. december 11., péntek 00:00