RAIFFEISEN TENISZ GRAND PRIX
Két Marko és három osztrák az elődöntőben
Már csak négyen maradtak…- Agatha Christie híres krimije, a Tíz kicsi néger jut eszembe, de ki lesz az utolsó, ki marad még állva szombat délben is? Erről szól ez a hét, mindenkinek vannak kedvencei, kinek Christian Magg, akit éppen ma búcsúztatott az idősebbik Capkovic fivér, így ő az egyetlen nem osztrák a döntőben. Nagy bravúr lett volt a sógoroktól, ha a négy között már az ő háziversenyük zajlott volna!
No de menjünk sorjába. A még versenyben lévő egyetlen horvát játékost Ivan Cerovic-ot a tavalyi győztes, idén is magabiztosan menetelő Marko Neunteibl verte két szettben. A szlovák Thomas Janci kiváló adogatásaival sem tudta megállítani a másik Marko-t, aki vezetéknevét illetően Mirnegg. A nap mérkőzését kétségtelenül két osztrák fiú játszotta, nevezetesen a második helyen kiemelt Herbert Wiltschnig és a világranglista 500. helyén álló Konstantin Gruber. Megvolt a dramaturgiája is a mérkőzésnek, hisz a szépszámú közönség (erdészruhás teniszrajongók is feltűntek a nézők soraiban - ja kérem, más jeles esemény is zajlik a városban, erdészeti és faipari szakvásárnak ad otthont a soproni Sportcentrum) hamarosan tudomást szerzett arról, hogy Herbert barátunk tenyere több sebből vérzik - noha ez a játékán egyáltalán nem látszott. Kemény ütésváltások, hosszú labdamenetek, amolyan mindent bele tenisz - és még valami: mintha szülőszobán (volt aki erotikusabb hasonlattal élt) lettünk volna, olyan nyögések kíséretében "püfölték" a fiúk a labdákat. A döntő szettben 3/3-ig együtt mentek, amikor Wiltschnig elvesztette saját adogatását, mint néhány perccel később kiderült, ez el is döntötte a mérkőzés sorsát Gruber javára.
Konstantin Gruber
Késő délutánra maradtak a párosok, azon belül is a Hajnal testvérek duelluma a két szerb fiatalember ellen. Fázósan húztuk össze magunkon rövid ujjú trikóinkat, (ki gondolta volna, hogy estére már ennyire lehűl a levegő) de aztán felmelegítettek a parádés labdamenetek, leginkább a második játszma végi tiebreak, amit óriási bravúrral nyertek meg Ákosék. A döntő játszmában sem tudtak ellépni Ciricék, pedig régen láttunk akkora adogatásokat ezen a pályán, mint amelyeket ez a közel két méteres fiatalember zúdított a túloldalra. A baj ott kezdődött, amikor Gábor elvesztette saját adogató játékát, innen már nem volt visszaút, a két szerb fiú játssza holnap délután az elődöntőt. Egy maliciózus hang a közönség soraiból: már Sopronban is verik a szerbek a magyarokat… A másik ágon a Böröczky/Tóth páros a szlovák Polasek/Polyak párral csatázik a döntőbe kerülésért.
Hajnal Ákos és Gábor
Közben az 5-ös pályán elkezdődött a lelátók építése, így holnap déltől igazán kulturált körülmények között lehet teniszrajongó az, aki kilátogat a Hotel Szieszta kertjében lévő teniszkomplexumba.
Épül a lelátó
Itt hadd ejtsünk meg egy nagyon fontos, egyáltalán nem elhanyagolható megjegyzést: minden dicséretet megérdemelnek a rendezők, akik az elmúlt évvel ellentétben ügyelnek arra, hogy ne csak délelőtt, illetve kora délután legyenek mérkőzések, hanem a még késő délután kilátogatók is láthassanak nívós mérkőzéseket. Köszönet a figyelmességért!
(pluzsik)
2004. szeptember 10., péntek 06:58
|