Fodrász, szakács, felszolgáló, közgazdász – néhány a ma divatos szakmák közül. Érthető, hogy sokan ezeket szeretnék elsajátítani, emellett - érdeklődés hiányában - egyre több területen akadozik a szakemberképzés. Mindez a munkaerőpiacra is rányomja bélyegét, az egyik oldalon kialakult túlképzés mellett egyes szakmákban kevés a szakember.

A főváros után Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb: 4,5 %-os a munkanélküliségi ráta. Sopronban ,,százból egy" ember állástalan, ez az arány Európai Uniós viszonylatban is kedvező; sokan ugyanis a szomszédos Ausztriába járnak dolgozni, ahol főként az építőiparban és a vendéglátás területén foglalkoztatják őket. A többség persze itthon szeretne boldogulni, mégpedig - lehetőség szerint - a népszerűbb és jobban fizető foglalkozások valamelyikével.

Szekér Ákos, a soproni Munkaügyi Központ kirendeltség-vezetője kérdésünkre a ’divatszakmák’ közül kiemelte fodrász és a kozmetikus foglalkozásokat, míg a felsőfokú végzettségűek között a pedagógus, a közgazdász és jogász a legnépszerűbb. Így ezeken a területeken a túlképzés jelei mutatkoznak, ugyanakkor bizonyos szakmákban kevés a szakember. Szekér Ákos példaként említette, hogy van olyan képzésük, amelyet már három éve nem sikerül elindítaniuk, mert nem találnak 20 fiatalt, akik szerszámkészítőnek mennének, pedig garantálnák számukra a biztos elhelyezkedést.

Ifj. Orbán Aladár fejvadász (Origo-Sánta Rt.) a Cyberpress-nek elmondta, hogy megbízóik több mint fele elsősorban műszaki végzettségű szakembereket keres, közgazdászokból egyre inkább túlkínálat van a piacon. Mint mondja, miután a Soproni Egyetem is nagyon sok közgazdász hallgatónak ad diplomát, ma már az is előfordul, hogy közgazdász diplomával valaki akár eladói munkakörben helyezkedik el.

Napjainkban tehát egyre többen küzdenek elhelyezkedési nehézségekkel. Őket pályaorientációs tanácsadással és átképzéssel igyekeznek segíteni a Munkaügyi Központok. A soproni kirendeltség vezetője, Szekér Ákos az oktatási rendszer jelenlegi helyzetében látja a problémát, amely - mint mondja -, abban érdekelt, hogy minél magasabb létszámmal oktasson. A munkaügyi központok a munkerőpiaci folyamatok (túlképzés, hiányszakmák) pozitív irányú befolyásolására tett törekvések - állami támogatás nélkül - nehezen érnek célba.

Nehéz megjósolni, ki-ki mely szakma elsajátításával érhet révbe, azt azonban egyértelműen állítják a szakemberek, hogy a napjainkban mindinkább felértékelődő nyelvtudás lassan nélkülözhetetlenné válik az elhelyezkedésben. Ifj. Orbán Aladár szerint a jó nyelvismeret akár ki is válthatja a végzettséget. Tapasztalata szerint ugyanis ha valaki két nyelven tárgyalási szinten beszél, a végzettségeket illetően elnézőbbek a munkáltatók.

A szakemberek szerint a munkaerőpiac és az oktatás szereplőinek hatékonyabb kommunikációját segítő képzési központok létrehozására volna szükség.

Tóth Anita Lilla