Az idei bajai amatőrcsillagászati találkozón a Stella Sopron is képviseltette magát.

Október 8. és 10. között ismét megrendezésre került - immár 18. alkalommal - a Bajai Nagytávcsöves és CCD-s Amatőr Találkozó, amely másodszorra lett egybekötve az MCSE Változócsillag-észlelő Szakcsoportjának országos találkozójával.

Az idei BANACAT-on - egy augusztusi piszkési megfigyeléssorozat és Kiss László felkérése révén - lehetőséget kaptam, hogy előadást tarthassak az SN 2004dj jelű szupernóváról; képviselve ezáltal a Szegedi Egyetemet és természetesen a Stella Sopront is.

A három napos rendezvény "fénypontjának" a szombati nap számított: délelőtt 10 órától egészen késő estig folyamatosan zajlottak az előadások és az egyéb programok.
Az első délelőtti szekcióban Kóspál Ágnes (MTA Konkoly Intézet) beszélt a csillagfejlődésről, majd Jurkovity Mónika (Szegedi Egyetem, V. év) mutatta be nekünk a félszabályos pulzáló óriáscsillagok fényváltozásait. Szünet előtt még szerény személyem volt soron: az előadásom témája az idén nyáron felfedezett SN 2004dj, az utóbbi 10 év legfényesebb szupernóvája volt, melynek vizsgálata rendkívül érdekes eredményeket hozott. Az előadásnak az is aktualitást adott, hogy napra pontosan október 9-én volt 400 éve, hogy felfedezték a mai napig utolsó, saját galaxisunkban felrobbant szupernóvát (ez a híres "Kepler-féle" szupernóva).
A rövid pihenő után Csizmazia Szilárd és Hetesi Zsolt (ELTE) tartott két igen izgalmas előadást a W UMa típusú csillagokról, ill. az Univerzum tágulásáról.

Ezután egy - közös ebéddel, beszélgetéssel, obszervatórium-látogatással egybekötött - hosszabb szünet következett, majd délután folytatódtak az előadások. Mizser Attila MCSE-főtitkár a régi változós kiadványokat, míg Kovács István a mostani változós adatbankot mutatta be nekünk; majd Kereszty Zsolt következett, aki megismertette velünk a Győrújbaráton lévő - igencsak impozáns - magáncsillagvizsgálóját, kutatási programjait és további terveit.

Az utolsó szekcióban Sárneczky Krisztián prezentálta nekünk - némi technikai nehézségek közepette - az Astrometrica nevű szoftvert, majd végül Szabó Gyula (Phd, Szegedi Egyetem) beszélt egy olasz-magyar-szlovén együttműködésből született, amatőr-profi összefogással működő üstökösészlelő hálózat munkájáról.

Ezután -íKeszthelyi Sándor és Hegedüs Tibor közreműködésével - felavatásra került a bajai intézet falán elhelyezett, művészi alkotásnak is kiváló napóra; az új eszközt Hetesi Zsolt (aki egyben jezsuita szerzetes is) áldotta meg. A nap záróprogramjaként ínycsiklandó kecskepörkölt és finom vörösbor került a kitartó vendégsereg gyomrába, az este pedig kellemes beszélgetéssel, és a rossz idő miatt filmvetítéssel zárult.

Az idei BANACAT - köszönhetően a szervezőknek, elsősorban Dr. Hegedüs Tibor intézetigazgatónak - ismét nagyon jó hangulatban telt, a résztvevők száma minden eddiginél nagyobb volt, csak szombaton kb. 55-60 név került be a vendégkönyvbe.
Történelmi jelentősége is volt ennek a találkozónak, mivel először lehetett nyomon követni az előadásokat élőben, az interneten keresztül.

Reméljük, a jövő évi BANACAT hasonló sikerrel és résztvételi aránnyal zajlik majd. Tehát 2005. októberében: Bajára fel!