A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat szemszögéből

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat arra mutat, hogy 2005 sem lesz az önkormányzatok éve - mondta Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat fideszes elnöke ma Győrött, ahol Firtl Mátyás alelnökkel közös sajtótájékoztatón közölte, hogy amennyiben a parlament a kormány javaslatát elfogadja, azaz a normatívák lényegesen nem nőnek, akkor a Győr megyei önkormányzat működési hiánya jövőre 873 millió forintra rúg.

Firtl Mátyás és Szakács Imre

Szakács Imre kifejtette: 2002-ben a Medgyessy-kormány „Több pénzt az önkormányzatoknak” szlogennel jelölte önkormányzati politikáját.
2003-ban, ezzel ellentétben nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat azzal, hogy a közalkalmazotti béremelés központi finanszírozását nem biztosította az önkormányzati szférának. Általában hiánnyal küszködő, a fejlesztéseket visszafogó és a meglévő vagyont felélő gazdálkodásra kényszerítve mind a települési, mind a megyei önkormányzatokat.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat esetében ez 2003-ban 170 millió, 2004-ben 263 millió forint hiányt eredményezett a költségvetés eredeti előirányzataiban. Ennek következményeként nemhogy fejlesztésekre nem kerülhetett sor, de a közszféra béremeléséhez szükséges fedezet sem állt rendelkezésünkre - mondta az elnök.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint: „A Pénzügyminisztérium felmérése szerint az önkormányzatok 26%-a tudta végrehajtani a 2004. évi 6%-os béremelést / központi forrás hiányában /, 74%-uk számára a bértábla kétévi béremelést tartalmazó módosítása jelentős forráshiányt okozhat.”

A Gyurcsány-kormány a törvényben előírt szeptember 30-i határidő letelte után egy héttel, október 7-én benyújtotta a Parlamentnek a 2005. évi költségvetési törvényjavaslatát, amely sajnos, nem változtat a 2003-2004. évi trenden.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint: „A helyszíni ellenőrzés szeptember 30-i lezárásáig a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat előirányzatainak megalapozásához szükséges közoktatási, szociális, gyermekvédelmi, illetve a címzett és céltámogatásról szóló törvények tervezett módosításaira vonatkozó törvényjavaslatok nem álltak rendelkezésünkre, valamint a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényjavaslat ismételt benyújtására nem került sor.”
„Ez évben a költségvetési törvényjavaslat normaszövegéből, illetve törvényi mellékletéből hiányoznak egyes törvényerőre emelendő javaslati összegek (pl. a köztisztviselők illetményalapja, közalkalmazottak illetménypótlék számítási alapja, kiegészítő támogatások stb. ). Ez a törvényjavaslat megalapozottságát rontja.”
„A törvényjavaslat benyújtásának időpontjáig, a támogatások fajlagos összegének meghatározásához szükséges információk nem álltak rendelkezésre, amely a tervezésben jelentős kockázati tényező.”
Mivel a Parlament csak december 20-a körül szavaz a költségvetési törvényről, a fentiek azt jelentik az önkormányzatok számára, hogy egyrészt kénytelen-kelletlen törvénysértővé válnak, mert az Államháztartási törvényben előírt november 30-i határidőig nem tudják elfogadni a 2005. évi költségvetési rendeletük koncepcióját,
másrészt pedig – konkrét számadatok híján – megalapozatlan koncepciót lesznek kénytelenek elfogadni.

„Az önkormányzatok bérkiadásához a normatív hozzájárulások, a támogatások fajlagos összegeinek javasolt emelésével a központi költségvetés 37,8 milliárd forinttal járul hozzá, amely a Pénzügyminisztérium számításai szerint, …… a közalkalmazottak esetében, így mintegy 1,5 %-os növekményre a közigazgatásban pedig a teljes béremelés és a 13. havi illetmény visszapótlására a forrást helyi szervezési intézkedésekkel kell megteremteni. A szükségessé váló létszámcsökkentés egyszeri kiadásaira a 2004. évinél 19,3 milliárd forinttal nagyobb összegű támogatást tartalmaz a javaslat.”
Ez tehát az önkormányzatok részére azt jelenti, hogy a központi költségvetés nem finanszírozza meg a Gyurcsány-kormány propagandája által emlegetett 6%-os közalkalmazotti béremelést, viszont az idei, rekord összegű „leépítési támogatás” összegét is felülmúlva arra kényszeríti a fenntartót, hogy jelentős létszámleépítést hajtson végre, ha érvényre akarja juttatni a kormányzati elképzeléseket.
Az elnök a sajtó rendelkezésére bocsátotta a közszféra keresetnövekedését és a központi forrásból biztosított fedezetének alakulásának adatait.

Mindezekkel egyidejűleg ,,7 milliárd forinttal, 29,2%-al csökken a megyei önkormányzatok szja részesedése. ….. Az illetéktörvény tervezett módosításainak eredményeként a megyei önkormányzatoknál a PM számításai szerint 3,7 milliárd forint többletbevétel várható, amely csak részben ellensúlyozza az szja csökkentését.”
Ez azt jelenti a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat számára, hogy ha nem a Kormány elképzelése szerint növekszik az illetékbevétel – az illetékbevételre az önkormányzatnak nincs semmiféle ráhatása – akkor több mint fél milliárd forintos bevételcsökkenéssel kell számolnia az idei évihez képest. Belátható, hogy ez egy 9 milliárd körüli költségvetési főösszeggel kalkulálva kezelhetetlen állapotot eredményez.

A Megyei Önkormányzat hiánya (a bevételkiesés és a személyi juttatásokhoz kapcsolódó többletkiadás eredményeként), amennyiben a Parlament a Kormány javaslatát fogadja el, azaz a normatívák lényegesen nem nőnek, 873 millió Ft-ra növekszik.

Firtl Mátyás alelnök a szociális és gyermekvédelmi ágazat jövő évi helyzetéről kijelentette: a jövő évi költségvetés a szociális és gyermekvédelmi területet is drasztikusan sújtja.
Firtl Mátyás Ferge Zsuzsa szociológust, a Szociális Szakmai Szövetség nevében tett kijelentését idézte: ,, a költségvetési megszorítások, s ezek nyomán a szociális törvény takarékosságra irányuló módosításai olyan mértékűek, hogy súlyosan veszélyeztetik a kormányzat által központinak tekintett, EU-kötelezettségként is vállalt szegénység és kirekesztés elleni küzdelmet.".
A megyei önkormányzat az elmúlt években mindig hangsúlyt fektetett a szociális ágazatra és a gyermekvédelemre. Viszont ha a költségvetésben a normatívák növekedése sem tapasztalható, még az inflációnövekedés mértékét sem érik utol a költségvetési számok, ez az intézmények működését negatív módon befolyásolja, tekintettel arra, azért is, mert előző években a megyei önkormányzat az ágazatot közel 25-30 százalékkal támogatta normatíván felül. Az idei költségvetési hiány ezt az ágazatot visszasüllyesztheti ugyanarra a szintre, amint amilyenen évekkel ezelőtt volt, annál is inkább, mert a kormányzat a rekonstrukciós programot is leállította - mondta Firtl Mátyás.
P.Z.
(Fotó: www.gymsmo.hu)