Ojtozi emlékműavatás - Egy törött kapu töretlen
üzenete
A soproni 18-as honvédek I. világháborús vitézségét megörökítő emléktábláját
Sopronból a hűség városából érkezők 2005 nyarán helyezik el az Ojtozi szorosban
Ojtozban a múlt hét szombatján ragyogó napsütésben és bensőséges családi
hangulatban került sor a római katolikus templom cintermében a két világégésre
emlékeztető térplasztikai alkotás, egy törött, roncsolt székelykapu-szárny
ünnepélyes leleplezésére.
Az Ojtoz völgyében évtizedek óta várat magára az a két világháború
véres csatái során elesett katonahősök emlékének megörökítése, vagy az
elpusztított plasztikai alkotások helyreállítása. A Háromszéki Mikes Kelemen
Közművelődési Egyesület kezdeményezésére született rendhagyó alkotás a
felsőháromszéki (Kézdialmás/Gelence) Kelemen Dénes fafaragó mester-nyugdíjas
tanító műve.
A kaputorzó a képzőművészet plasztikai nyelvezetén fogalmazza meg azt a
históriai üzenetet, hogy a haza és szeretteik védelme közben összeroncsolt
és szétszaggatott életek áldozata nem volt hiábavaló, mert két világégés
katonahőseinek széttört élete, a politikai értelemben szétszaggatott haza
az életüket érte áldozó hősök maradékainak lelkében ácsolódik újra össze,
válik egységes egésszé.
A törött kapuszimbólum minden eleme üzenetet hordozó. A keménységet,
tartósságot és monumentalitást megjelenítő cserefa – az anyag Bagoly Miklós
mérnök-vállalkozó adománya – önmagban is szimbólum-értékű. Az emlékmű alkotója
felhasználta egy, a valamikor ojtozi honvédlaktanyák elé állított faragott
kapu roncsdarabjait, és ezeket, mint ereklyedarabokat építette be az ácsolatba.
A térplasztikai alkotásnak a históriai magyar címerből és a népi faragászatból
átvett elemei, a kettős kereszt, az életfa motívum, a címermező más elemei
olyan jelképi sűrítményként vannak jelen, amelyek az epikus históriai megjelenítés
világa felé nyitogatják ezt a kaput. És ami még fontosabb: a fizikai látvány
és a lelki építmény képzeletbeli – és majd gyakorlati – kiegészítésére
sarkallják a nézőt. Igen, mert mintegy az idő lassúdad folyásához igazított
kinetikai alkotás az emlékmű a képzeletbeli mozgást asszociálja: várja,
hogy rusztikus sziklatömbök állják körül, amelyekre, a Kárpát-medence régióinak
hőseit megjelenítve kerüljenek fel azoknak a nevei, akik az Ojtoz völgyében
és a tágabb térségben áldozták életüket.
Külön kőtömb emlékeztet majd az Ojtoz völgyében elpusztult munkaszolgálatos
férfiakra.
Nem csak úgy tűnik, hanem most már bizonyos, hogy az ojtozi emlékmű
üzenetét látatlanul is érzékelték a hősök hozzátartozói és mai maradékai,
a lakosság különböző szintű képviselői, mert egy egyszerű felhívásra nem
várt sokaság gyűlt össze az emlékműavatás alkalmára. A tőlünk távol élő,
de lélekben hozzánk közel álló adományozók, közülük is dr. Szabó József
János alezredes hadtörténész (Budapest), Benczúr Tibor (Budapest) és
Gaál Dénes (Balassagyarmat) személyét emeljük ki.
Az ünnepi ceremóniát Ferenczy László tanár-iskolaigazgató vezette, Dimény
Zoltán berecki polgármester valamint e sorok írója szólott az egybegyűltekhez,
Kelemen Dénes faragóművész az emlékmű szimbólumról értekezett, dr. Szőts
Dániel a honvéd-és székely határőr veteránok nevében históriai keretbe
helyzete az Ojtoz-völgyében történteket, Márton Árpád parlamenti képviselő
az RMDSZ alkalomhoz illő üzenetét tolmácsolta. Az emlékműnél Beke Tibor
református lelkész mondott áldást. Koszorút és virágcsokrokat helyeztek
el a hősi halottak hozzátartozói és leszármazottai, a berecki, a felső-
és alsó-háromszéki RMDSZ, a veteránszövetség és számos más résztvevő, az
emlékmű-állítás berecki és ojtozi támogatói és kivitelezői. Az emlékműnél
a magyar honvédség és a székely határőrség gelencei hagyományőrzői és székelyruhás
lányok álltak díszőrséget.
Páll Andor felső-háromszéki vállalkozó és csapata, a berecki polgármesteri
hivatal és RMDSZ egy emlékpark kiképzésére és a tervezett sziklatömbök
elhelyezését, s a templomfelújítás befejezését kezdeményezik. A tér rendezési
tervének véglegesítésére Vetró András szobrászművész vállalkozott. A soproni
18-as honvédek I. világháborús vitézségét megörökítő emléktábláját Sopronból,
a hűség városából érkezők 2005 nyarán helyezik el az Ojtozi szorosban.
Az Ojtoz-völgyében mostantól a sósmezői magyar temető és ezeréves határ,
az ojtozvölgyi Rákóczi-vár, a restaurálásra váró ojtozi honvédlaktanya-sor,
a Hármashalom-emlékmű, az Angelo Pittino kőfaragómester és a róla elnevezett
fogadó kőtára mellé újabb turisztikai attrakció, és a lelki építkezés újabb
stációja, az ojtozi törött székely kapu emlékjele társul.
Sylvester Lajos
Háromszék
Kapcsolódó cikkek:
,,Üzenet"
az Ojtozi-szorosból
,,Sopronból
Ojtozba látni”
2004. november 08., hétfő 07:52
|