Egy misztikus nép - a kelták

Nemes családok, gazdag kereskedők és druidák, ahogy a kelta papokat hívták, képezték a felsőbb osztályt. “De egyenességükhöz és szenvedélyességükhöz megannyi őrültség, hencegés és erős cicomavágy párosult. Ezért sok aranyat hordtak magukon. A nyakon láncokat és a karon és csuklón karkötőket. Az önteltség következtében győztesként elviselhetetlenek, vesztesként zavarba ejtőek voltak. (Sztrabon: Ie. 63-19.)

Ember és állattestű istenek mellett a kelták testetlen szellemlényeket is tiszteltek, akiknek jelenlétét a mély erdőkben, a szent forrásokban, valamint a lenyűgöző természeti jelenségekben vélték felismerni. Sok mai szokás és hagyomány előzménye, mint pl. a napforduló ünnep egészen a keltákig nyúlik vissza. Éppenolyan legendás volt a kelták harci őrülete. Ahogy több római írói is tudósított – borzongással, de bizonyos tisztelettel – a “furor“-tól elragadott kelta harcosokról, akik a szent tombolás állapotában az istenekhez közelebb álltak, mint az emberekhez.

Kelták Sopron és környékén

A felsőpulyai öblöt három kelta erődítés fogja zárja körbe: a velemi, schwarzenbach-i és a Sopron Várhely.

A kelták főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, de volt közöttük tehetséges kézműves is. Főleg egyedülálló házakban, vagy kisfalvakban éltek. A fontosabb központi helyeken, a gazdag felsőréteg, hatalma látható jeleként, terjedelmes erődítményeket építtetett. Caiusz Juliusz Cézár ezeket az építményeket , amiket nagyságuk és szerkezetük alapján városnak lehet mondani, “oppidum“-nak nevezte. Eddig a régészek három kelta erődítményt tudtak azonosítani, amelyek az ún. felsőpulyai öblöt zárják körbe, ahol akkoriban a gazdag vasérctelepeket termelték ki. Ezek a települések találhatók meg a soproni Várhelyen, a Kőszeg melletti Velemben és a schwarzenbach-i Várhegyen. A közeli felsőpulyai öbölben nyert vasat itt dolgozták munkálták tovább és adták tovább. Ez a norikumi vas a római birodalomban magas minősége miatt rendkívül becses volt.

Kétezer évvel később a kelták nyomában

Már időszámításunk előtt 400 évvel ezelőtt a három település lakói ismerték egymást és valószínű gyakran látogatták is egymást. Az egykori szomszédolások emlékére és a kései utódok jövőbemutató szándékának megerősítésére ismét felelevenítődött a régi Schwarzenbach-Sopron útvonal, hiszen Dr. Gimesi Szabolcs és Taschner Tamás végigjárták gyalog a kelták ősi útját. A gyalogtúra (30 km) fél napot vett igénybe és érintette a burgenlandi Siegrabent, valamint a magyar Urak asztalát és Brennbergbányát.

A csodás táj láttán a túrázók megértették, hogy az ásványkincsek mellett, mi késztette misztikus őseinket e tájon maradásra.

Az Urak asztala

Schwarzenbach

Várhely

T.T.