Nagy László nagycenki fafaragó munkái az Erdészeti
Múzeumban
A fafaragók egyik, immár klasszikus kiállítási helyének számító Erdészeti
Múzeumban még november 29-ig tekinthető meg a nagycenki Nagy László kiállítása.
,,Végigtekintvén ezen a tárlaton eszünkbe jut, hogy mennyi bölcsességet
hordoz magában az, hogy nyelvünkben, – sok más nyelvhez hasonlóan – a mester
fogalmában a mesterség és a művészet egyaránt benne van. Mert az alkotás
egyben mesterségbeli tudás is. Ez több, mint az Isten adta kézügyesség.
Nagy László fafaragó, Firtl Mátyás megyei közgyűlési
elnök,
Varga Miklós múzeumigazgató, Tóth András versmondó
a megnyitón
Egyrészt van egy megtanulható része: a technikák, a gyakorlati megoldások.
Másrészt a vésett, faragott, mintázott művek azt is sugallják, hogy a mestert
a ,,mesterség" ismeretén" túl valami más is jellemzi. Az a többlet, ami
minden szobrászban, faragóban munkál, akkor, amikor elmerül a munkájában,
amikor a munka maga is formálni kezdi alkotóját, amikor a mester maga is
formálódik az alkotás által. Ez a többlet az alkotásnak az az érzésbeli
része, ami a kész tárgyból aztán kisugárzik, amitől szépnek látjuk az alkotást,
amiért örömet okoz." - ezt a kiállítást megnyitó Firtl Mátyás, a Győr-Moson-Sopron
Megyei Közgyűlés elnöke mondta a szép számmal összegyűlt közönségnek.
Felcsendül az Erdész-himnusz
Mindazok, akik azóta ellátogattak Nagy László fafaragó tárlatára, felfedezhetik
azt, amit az alkotó mívesre faragott használati és dísztárgyai üzennek.
A türelemről és kitartásról is üzennek a faragott tárgyak, amelyeken
felfedezhetjük mindazt, ami a díszítőművészet egyik lényege, hogy a fafaragó
örök érzéseit, gondolatait úgy fogalmazza meg az anyag és a forma nyelvén,
hogy a hasznosat a széppel vonja össze. Azaz használati tárgyanak olyan
formát ad, hogy az betöltse elkészítésének célját és a szemnek is tetszetős
legyen.
Nagy László munkái változatosak. A figyelmes szemlélő felfedezi
a legrégibb motívumok mellett a modernebb mértani díszítményeket, a stilizált
növényi ornamentikát. Az áttört mintázatú keretek, címerek, csillárok,
intarziák, cégtáblák, kapuk, belsőépítészeti elemek pedig arról tanúskodnak,
hogy minden fának megvan a maga tudománya, amit Nagy László ismer és alkalmaz.
A kiállításon bemutatásra kerülő műalkotások fafaragásait Nagy László faszobrász,
asztalos munkáit Farkas István (Nagycenk) Pókecz Gábor (Nagycenk), lakkozását
Talabér Zoltán (Egyházasfalu), aranyozását Herendi Károly (Szombathely)
készítették. A fekete dió faragások felületkezelését narancsolajjal az
alkotó maga végezte.
Számtalan, a mindennapok hangulatát szinte észrevétlenül befolyásoló kávéházak,
közösségi terek belsőépítészeti elemei mellett – illik tudni és számon
tartani –, hogy Nagy László nevéhez fűződik a Páneurópai piknik, az 1989-es
sopronpusztai áttörés helyén állíttatott kopjafa is.
,,Nagy László érezhetően a fa sokarcúságának bűvöletében él, és megvan
az sorstól kapott ajándéka és egyben küldetése, hogy ebbe a bűvöletbe bevonja
azokat, akik munkáival találkoznak." - hangzott el a megnyitón. S ez így
van-e, arról mindenki maga meggyőződhet, ha ellátogat a Templom u. 4. szám
alatti Erdészeti Múzeumba, ahol szerda kivételével naponta 10-13 óra között
látogatható a tárlat.
(cyberpress)
2004. november 21., vasárnap 18:30
|