„A táj és az ember élte harmonikusan összefonódott, és hozta létre a Fertő kultúrtájat, amelynek adminisztratív határai nincsenek.” - mondta Andrássy Péter nyugalmazott gimnáziumi tanár azon a borbemutatóval egybekötött rendezvényen, amelyen bemutatta a Fertő-kultúrtájat. A rendezvény hangulatát a Luka Pincészet díjnyertes borai, és az azokat bemutató borász, Luka Enikő előadása, valamint Hamvas Béla idézetek tették oldottá. A kultúrtájat Ausztria és Magyarország közösen hozta létre, majd 2001-ben az UNESCO felvette a világörökségek sorába. Andrássy úgy fogalmazott: A döntéshozók szerint, akkor érhet el a régió eredményeket, ha az ott élő emberek összefognak, és közösen dolgoznak.

Ebben a közös munkában lehet nagy szerepe a borászatnak és a borászoknak, hiszen a Fertő tó környékén évszázadok óta űzik ezt a mesterséget. Bár Trianon nyomot hagyott, de a fejlődés egészen 1945-ig töretlen volt. – emlékeztetett Andrássy. Aláhúzta: az itt élő németajkúak kitelepítése, az erőszakos kolhozosítás az erkölcsi, valamint az anyagi romlást idézték elő. Nagy eredménynek nevezte, hogy az athéni olimpia évében, 2004-ben egy soproni, valamint egy fertőrákosi család fiatal borászai - Luka Enikő és Jandl Arnold - a franciaországi Bourdauxban megrendezett Challenge International du Vin-en 4700 nedű versenyében boraikkal aranyérmet nyertek.

Luka Enikő és díjnyertes borai

Luka Enikő megköszönte az üdvözlő szavakat, a Luka Pincészet történetét is bemutató borkóstolójának bevezetőjében megemlékezett édesapjáról. Elmondta, 2002-ben teljesen váratlanul érte a családot, és a barátokat Luka József tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála, így a borászat, valamint a szőlővel járó munka teljes egészében a családra hárult. A sokk ellenére mégis úgy döntöttek, hogy folytatni kell azt, amit a családfő elkezdett, ezért lett fiatalon borász, amelyet férfias szakmaként tart számon a közvélemény. Luka Enikő hozzátette: büszke arra, hogy nem futamodott meg, a kihívások elöl. Ebben segítségére voltak a barátok, és „olyan emberek, akikről ezt nem is gondolta volna.” Többek között támaszkodhatott gyermekkori barátjára, egy osztrák tanácsadóra, aki önként jelentkezett, hogy segít az ifjú borásznak. De igazán nagy segítséget jelentett az ugyancsak tragikus hirtelenséggel elhunyt Debreczeni Pál a Vylyan Szőlőbirtok és Pincegazdaság Rt. alapító-tulajdonosa, aki kezdetben telefonon keresztül adott tanácsokat a Luka családnak. ,,Nagyon sokat tanultunk tőle" - emlékezett meg róla az ifjú borász. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy két hetet eltölthetett Debreczeni Pál mellett, hiszen akkor leste el a borászati fortélyokat – hordót mosás, kénezés fürtválogatás. ,,A legfőbb: mindig a legjobbat kell csinálni." – tette hozzá. Talán ennek is betudható, hogy a villányi borász az Luka Enikő keze alól kikerülő borokat tíz hordóval ismerte el.
A szőlőről és a történelmi borvidékről szólva elmondta hogy a Fertő környéki szőlők sokkal nagyobb odafigyelést érdemelnének, mint amekkorát napjainkban kapnak. A Luka pincészet szőlőiről szólva elmondta: akad olyan tőke, amely húsz évesnél idősebb, de van olyan is, amely alig tíz éves. Négy fajtával dolgoznak: a Zweigelttel, a Kékfrankossal, Pinot Noir-ral, valamint Cabernet Sauvignon-nal.

A franciaországi bourdaux-i versenyen aranyérmet szerzett 2002-es Zweigeltről mesélve kiemelte, a legmostohább körülmények között nőtt fel, hiszen a család még nem ismerte a szőlészet és a borérlelés apróbb fogásait. ,,Amit telefonon keresztül tanácsoltak az végrehajtottuk". – emlékezett vissza a kezdeti nehézségekre, valamint a tanulás időszakára. A fiatal borász elmondta: látta, minden szépen alakul, ezért úgy döntött, részt vesz a Zweigelttel a versenyen.
,,Nem gondoltam rá sokat, csak esténként imádkoztam, hogy helytálljak a versenyen. – idézte fel a két hónaposra nyúlt várakozás nehezebb mozzanatait. ,,Végül megérkezett aranyérmes eredmény. Sírtam és nevettem egyszerre. Úgy éreztem megérdemeltük, ezért többet nem is küldöm versenyre ezt a bort. – mondta. Megemlítette, hogy a megmérettetésen részt vettek egy, a még édesapja készítette Cabernet Sauvignon-nal, amely bronzérmet nyert, és „ez nagy eredménynek számít abban a Franciaországban, amely ennek a fajtának a hazája.”

A borkóstolón az első körben egy 2003-as Zweigelt ízeivel ismerkedtek a vendégek, melynek termőhelye Újhegyen található. Történeti kitekintésében Luka Enikő elmondta, ezt a fajtát egy bizonyos Herr Zweigelt hívta éltre az ausztriai Kloster Neuburgban működő borászati akadémián. Luka József pedig az elsők között honosította meg e fajtát Magyarországon, és készítette belőle 1996-ban a legjobb hazai Zweigeltet. „Egy gyümölcsös, vidám bor, a színe lilás; vidáman néz bele az ember a pohárba.”
A továbbiakban egy Pinot Noir-ral ismerkedtek a jelenlévők. ,,Olyan, mint a szerelem, bárhol, bármikor bármennyit." – jellemezte a bort Luka Enikő. Kiemelte, ez egy viszonylag fiatal – nyolc éves – ültetés, és ennek az évjáratnak még nincsen piaca, egyelőre csak vinotékákban lehet kapni. Ám a 2002-essel ellentétben ezzel az évjárattal már elégedett volt Debreczeni Pál özvegye, aki ugyancsak sokat segített az ifjú borásznak.
Az est harmadik fellépője egy Kékfrankos volt, amelyről a köztudat, mint savas bor emlékezik meg. A savas bornak is van helye az életünkben. Luka Enikő elmondta, 2002-ben nem volt kékfrankosuk, ugyanis akkor még nem tudták, hogyan kell bánni a szőlővel, milyen permetezés szükséges, ezért az egész lisztharmatos lett. A 2003-as évjáratnál viszont már követték egy Ausztriában ismert és elismert tanácsadó útmutatásait. A bort bemutatva kiemelte, nem fedezhetők fel benne a klasszikus kékfrankos jegyek. Kiemelte: kézzel szűrték le, igaz kétszer annyit dolgoztak, de megérte. „Nem bízunk mindent a gépekre, amit lehet, azt kézzel készítünk.”
Az utolsó bor egy az elmúlt hetekben a Páneurópai Borversenyen aranyérmet nyert Cabernet volt, amely felül múlta a pincészet legszebbnek várt kékfrankosát is. A megmérettetésen részt vettek egy Pinot Noiret-tel és egy Zweigelt-tel, amelyek ezüstérmesek lettek. Felhívta a figyelmet, hogy a Cabernet-ben erdei gyümölcsöket, illetve meggyet lehet felfedezni, majd pár perccel később érezni lehet egy kis csokoládét.

,,A bor önfejű, olyan, mint egy kisgyermek. Ezek a borok önálló életet élnek, és nagy csoda minden, ami a pincében történik." – mondta búcsúzóul Luka Enikő.
Bél Mátyás 1717-ben az orvosi disszertációját a soproni borvidék borainak gyógyhatásáról írta. Kitaibel Pál 1796-ban Tokajban tett látogatásakor úgy nyilatkozott, nem is tudjuk milyen sokat köszönhetőnk mi, és gyermekeink a borászatnak, és a borászoknak. – zárta az estet két gondolatta Andrássy Péter.

A rendezvényt, amelynek szervezője a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozat Győr-Moson-Sopron Megyei szervezte volt, a tagozat soproni szervezetének elnöke, Szarka László értékelőjével együtt a Perkovátz Házban tartották.

StD