„A bor olyan, mint egy kisgyermek…”
„A táj és az ember élte harmonikusan összefonódott, és hozta létre a
Fertő kultúrtájat, amelynek adminisztratív határai nincsenek.” -
mondta Andrássy Péter nyugalmazott gimnáziumi tanár azon a borbemutatóval
egybekötött rendezvényen, amelyen bemutatta a Fertő-kultúrtájat. A rendezvény
hangulatát a Luka Pincészet díjnyertes borai, és az azokat bemutató borász,
Luka Enikő előadása, valamint Hamvas Béla idézetek tették oldottá. A kultúrtájat
Ausztria és Magyarország közösen hozta létre, majd 2001-ben az UNESCO felvette
a világörökségek sorába. Andrássy úgy fogalmazott: A döntéshozók szerint,
akkor érhet el a régió eredményeket, ha az ott élő emberek összefognak,
és közösen dolgoznak.
Ebben a közös munkában lehet nagy szerepe a borászatnak és a borászoknak,
hiszen a Fertő tó környékén évszázadok óta űzik ezt a mesterséget. Bár
Trianon nyomot hagyott, de a fejlődés egészen 1945-ig töretlen volt. –
emlékeztetett Andrássy. Aláhúzta: az itt élő németajkúak kitelepítése,
az erőszakos kolhozosítás az erkölcsi, valamint az anyagi romlást idézték
elő. Nagy eredménynek nevezte, hogy az athéni olimpia évében, 2004-ben
egy soproni, valamint egy fertőrákosi család fiatal borászai - Luka Enikő
és Jandl Arnold - a franciaországi Bourdauxban megrendezett Challenge International
du Vin-en 4700 nedű versenyében boraikkal aranyérmet nyertek.
Luka Enikő és díjnyertes borai
Luka Enikő megköszönte az üdvözlő szavakat, a Luka Pincészet történetét
is bemutató borkóstolójának bevezetőjében megemlékezett édesapjáról. Elmondta,
2002-ben teljesen váratlanul érte a családot, és a barátokat Luka József
tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála, így a borászat, valamint
a szőlővel járó munka teljes egészében a családra hárult. A sokk ellenére
mégis úgy döntöttek, hogy folytatni kell azt, amit a családfő elkezdett,
ezért lett fiatalon borász, amelyet férfias szakmaként tart számon a közvélemény.
Luka Enikő hozzátette: büszke arra, hogy nem futamodott meg, a kihívások
elöl. Ebben segítségére voltak a barátok, és „olyan emberek, akikről ezt
nem is gondolta volna.” Többek között támaszkodhatott gyermekkori barátjára,
egy osztrák tanácsadóra, aki önként jelentkezett, hogy segít az ifjú borásznak.
De igazán nagy segítséget jelentett az ugyancsak tragikus hirtelenséggel
elhunyt Debreczeni Pál a Vylyan Szőlőbirtok és Pincegazdaság Rt. alapító-tulajdonosa,
aki kezdetben telefonon keresztül adott tanácsokat a Luka családnak. ,,Nagyon
sokat tanultunk tőle" - emlékezett meg róla az ifjú borász. Fontosnak
tartotta kihangsúlyozni, hogy két hetet eltölthetett Debreczeni Pál mellett,
hiszen akkor leste el a borászati fortélyokat – hordót mosás, kénezés fürtválogatás.
,,A legfőbb: mindig a legjobbat kell csinálni." – tette hozzá. Talán
ennek is betudható, hogy a villányi borász az Luka Enikő keze alól kikerülő
borokat tíz hordóval ismerte el.
A szőlőről és a történelmi borvidékről szólva elmondta hogy a Fertő
környéki szőlők sokkal nagyobb odafigyelést érdemelnének, mint amekkorát
napjainkban kapnak. A Luka pincészet szőlőiről szólva elmondta: akad olyan
tőke, amely húsz évesnél idősebb, de van olyan is, amely alig tíz éves.
Négy fajtával dolgoznak: a Zweigelttel, a Kékfrankossal, Pinot Noir-ral,
valamint Cabernet Sauvignon-nal.
A franciaországi bourdaux-i versenyen aranyérmet szerzett 2002-es Zweigeltről
mesélve kiemelte, a legmostohább körülmények között nőtt fel, hiszen a
család még nem ismerte a szőlészet és a borérlelés apróbb fogásait. ,,Amit
telefonon keresztül tanácsoltak az végrehajtottuk". – emlékezett vissza
a kezdeti nehézségekre, valamint a tanulás időszakára. A fiatal borász
elmondta: látta, minden szépen alakul, ezért úgy döntött, részt vesz a
Zweigelttel a versenyen.
,,Nem gondoltam rá sokat, csak esténként imádkoztam, hogy helytálljak
a versenyen. – idézte fel a két hónaposra nyúlt várakozás nehezebb
mozzanatait. ,,Végül megérkezett aranyérmes eredmény. Sírtam és nevettem
egyszerre. Úgy éreztem megérdemeltük, ezért többet nem is küldöm versenyre
ezt a bort. – mondta. Megemlítette, hogy a megmérettetésen részt
vettek egy, a még édesapja készítette Cabernet Sauvignon-nal, amely bronzérmet
nyert, és „ez nagy eredménynek számít abban a Franciaországban, amely
ennek a fajtának a hazája.”
A borkóstolón az első körben egy 2003-as Zweigelt ízeivel ismerkedtek
a vendégek, melynek termőhelye Újhegyen található. Történeti kitekintésében
Luka Enikő elmondta, ezt a fajtát egy bizonyos Herr Zweigelt hívta éltre
az ausztriai Kloster Neuburgban működő borászati akadémián. Luka József
pedig az elsők között honosította meg e fajtát Magyarországon, és készítette
belőle 1996-ban a legjobb hazai Zweigeltet. „Egy gyümölcsös, vidám bor,
a színe lilás; vidáman néz bele az ember a pohárba.”
A továbbiakban egy Pinot Noir-ral ismerkedtek a jelenlévők. ,,Olyan,
mint a szerelem, bárhol, bármikor bármennyit." – jellemezte a bort
Luka Enikő. Kiemelte, ez egy viszonylag fiatal – nyolc éves – ültetés,
és ennek az évjáratnak még nincsen piaca, egyelőre csak vinotékákban lehet
kapni. Ám a 2002-essel ellentétben ezzel az évjárattal már elégedett volt
Debreczeni Pál özvegye, aki ugyancsak sokat segített az ifjú borásznak.
Az est harmadik fellépője egy Kékfrankos volt, amelyről a köztudat,
mint savas bor emlékezik meg. A savas bornak is van helye az életünkben.
Luka Enikő elmondta, 2002-ben nem volt kékfrankosuk, ugyanis akkor még
nem tudták, hogyan kell bánni a szőlővel, milyen permetezés szükséges,
ezért az egész lisztharmatos lett. A 2003-as évjáratnál viszont már követték
egy Ausztriában ismert és elismert tanácsadó útmutatásait. A bort bemutatva
kiemelte, nem fedezhetők fel benne a klasszikus kékfrankos jegyek. Kiemelte:
kézzel szűrték le, igaz kétszer annyit dolgoztak, de megérte. „Nem bízunk
mindent a gépekre, amit lehet, azt kézzel készítünk.”
Az utolsó bor egy az elmúlt hetekben a Páneurópai Borversenyen aranyérmet
nyert Cabernet volt, amely felül múlta a pincészet legszebbnek várt kékfrankosát
is. A megmérettetésen részt vettek egy Pinot Noiret-tel és egy Zweigelt-tel,
amelyek ezüstérmesek lettek. Felhívta a figyelmet, hogy a Cabernet-ben
erdei gyümölcsöket, illetve meggyet lehet felfedezni, majd pár perccel
később érezni lehet egy kis csokoládét.
,,A bor önfejű, olyan, mint egy kisgyermek. Ezek a borok önálló életet
élnek, és nagy csoda minden, ami a pincében történik." – mondta búcsúzóul
Luka Enikő.
Bél Mátyás 1717-ben az orvosi disszertációját a soproni borvidék borainak
gyógyhatásáról írta. Kitaibel Pál 1796-ban Tokajban tett látogatásakor
úgy nyilatkozott, nem is tudjuk milyen sokat köszönhetőnk mi, és gyermekeink
a borászatnak, és a borászoknak. – zárta az estet két gondolatta Andrássy
Péter.
A rendezvényt, amelynek szervezője a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kulturális Tagozat Győr-Moson-Sopron Megyei szervezte volt, a tagozat soproni
szervezetének elnöke, Szarka László értékelőjével együtt a Perkovátz Házban
tartották.
StD
2004. december 12., vasárnap 16:07
|