Történelmi minimumra csökkenhet a születések száma
www.radio.hu

Valószínűleg történelmi minimumra csökkent a születések száma tavaly Magyarországon - derült ki a tavalyi első tíz hónap adataiból. Ugyanakkor csökkent a halálozások száma. Mennyien vagyunk akkor?
- A múlt évben hogyan alakult Magyarország lakosainak száma?
- Kedvezőnek kell tekinteni a halálozások számának a csökkenését, mintegy 3800 fővel kevesebben haltak meg, mint 2003 azonos időszakában - közölte Kamarás Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsadója. Ezen belül ki kell emelni a csecsemőhalálozást, ami úgy tűnik, hogy az eddig mért legalacsonyabb szintre fog esni az elmúlt évi adatok alapján, ezer élve születésre mindössze 6-6,5 csecsemő halott jutott. Kedvezőtlen jelenség az, hogy a születések száma is tovább mérséklődött, 950 gyermekkel született kevesebb, mint 2003 azonos időszakában.

- Ez mit jelent akkor, tehát hányan vagyunk most, és a bevándorlás mennyiben módosította az adatokat?
- Többen halnak meg változatlanul, mint ahány gyermek születik. 30 ezer 500 fővel csökkent a népesség lélekszáma, ezt viszont módosítja a vándorlás egyenlege, ami változatlanul pozitív, vagyis többen jönnek be az országba, mint ahányan elhagyják, és ennek az egyenlegnek a következtében a népesség lélekszáma ténylegesen nem 30 ezer 500-zal, hanem 18 ezer fővel lett kevesebb. Ez azt jelenti, hogy mintegy tíz millió 99 ezer főre becsüljük a népesség lélekszámát az elmúlt év október végén.
Kádár Dóra

Petrétei József igazságügy-miniszter a hétvégén jelentette be, hogy új alkotmányt dolgozna ki az év végére. Tölgyessy Péter szerint a miniszter csak a sajtóba akar bekerülni, Bárándy Péter pedig úgy gondolja, helyes a felvetés, de reménytelen a kísérlet. Halmai Gábor szerint racionális, de irrális az ötlet.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerosének!Küldje el ezt a cikket barátjának, ismer?sének!
Nyomtatható változatNyomtatható változat
hirdetés
Szili is új alkotmányt akart
Az igazságügy-miniszter nem áll egyedül az új alkotmány igényével. Korábban Szili Katalin is felvetette, hogy szükség lenne egy új alaptörvényre. A Pécsről származó házelnök 2003 decemberében felkért öt jogász szaktekintélyt arra, hogy készítsenek leltárt, hibajegyzéket, problématérképet a jelenleg hatályos, 1949-ben elkészített és azóta számtalanszor módosított alkotmánnyal kapcsolatban. A felkért szakértők közt ott volt a szintén pécsi Petrétei József is.
Petrétei József igazságügy-miniszter a hétvégén jelentette be, hogy új alkotmányt dolgozna ki jövőre. Elképzelése szerint a megújult közjogi rendszerben nem lennének kétharmados törvények, az alkotmányos berendezkedés alapjai nem változnak, föl sem merül például a kétkamarás törvényhozás, vagy a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Sokkal inkább egy alkotmánykonszolidációról van szó: a rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EU-normáknak, különösen az alapjogi chartának az alaptörvénybe építéséről.

A miniszter szerint a hatékony kormányzás elve indokolja a kétharmados törvények kiiktatást, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a valóban minősített rendelkezéseket beemelik az alkotmányba.
Nem új szabályokra, jobb csapatra van szükség
Az illetékes is kételkedik
Az új alkotmány kidolgozásával megbízott miniszteri biztos is kételkedik abban, hogy munkájukat, az új alaptörvényt megszavazza majd a politika. Somogyvári István, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa az MTV Este című műsorában elmondta, nincsenek illúziói, de “jóhiszeműen kell hozzáállni a munkához”. Közölte, nem az a cél, hogy ebben a parlamenti ciklusban új alkotmánya legyen az országnak, hanem, hogy legyen egy olyan tervezet, amely alapján el lehet majd indulni.
Tölgyessy Péter jogász, a Fidesz parlamenti képviselője az Indexnek elmondta, hogy a végletesen kiélezett hazai közéleti küzdelem feltételei közt szemernyi esélyt sem lát egy új alkotmány elfogadására. "Az igazságügyi tárca vezetőjének a kezdeményezése akarva, nem akarva nem más, mint az ünnepek utáni hírhiányos időszakban bedobott ötlet, amellyel az új miniszter egy időre sokat szerepelhet az eseményre vágyó sajtóban" - mondta. A rendszerváltáskor megalkotott jogi berendezkedés egyik "szerzője" kifejtette, hogy nincsen olyan ellenzéki párt nálunk, amely lemondana a kétharmados törvények intézményéről. Ez utóbbiak egyébként is az alapjogokra és az alapintézményekre vonatkoznak, tőlük még nyugodtan lehet kormányozni.

"A magyar alkotmány alapszerkezete bevált. Az alaptörvény szövege kétségkívül több ponton javítható lenne. Ám ez legalább ennyire elmondható az amerikai, az osztrák, vagy az olasz alkotmányról is" - mondta Tölgyessy, aki szerint láthatóan egy olyan országban kellemes élni, ahol minél régebbi az alaptörvény. "Ahhoz, hogy jobb legyen a magyar politika működése, a magyar futballhoz hasonlóan, nem a szabályokon kéne változtatni, hanem végre jobb csapatokat kellene a pályára küldeni" - fogalmazott.
Reménytelen kísérlet
Bárándy Péter, az előző igazságügy-miniszter az Indexnek elmondta, utódja felvetése helyes törekvés, "de momentán ez meglehetősen reménytelen kísérletnek tűnik". "A kétharmados törvények körül rendet kell tenni" - mondta, hozzátéve, a rendszerváltás terméke, hogy sok ilyen jogszabály van. Bárándy közölte, a rendszerváltás idején a sok félelem indikálta a sok kétharmados többséggel szabályozott tartalmat, de ezek a félelmek mára alaptalanok lettek, emiatt szerinte mindenképpen rendezni és főként csökkenteni kellene az ilyen szabályokat. Az előző igazságügy-miniszter közölte, hogy az ő hivatali idejében is voltak a mostanihoz hasonló elképzelések, de ezek akkor sem és most sem tűnnek aktuálisnak.
Racionális, de irreális elképzelés
Halmai Gábor alkotmányjogász az Indexnek elmondta, az elképzelés racionális, de irreális. "Ha az igazságügy-miniszter úgy gondolja, hogy ezeket a kérdéseket egy új alkotmányban kell rendezni, akkor ezzel egyet lehet érteni" - mondta, hozzátéve, más kérdés, hogy van-e ennek realitása. Halmai úgy vélte, Petrétei ötlete akkor lenne jó, ha az esetlegesen az alkotmányba bekerülő kétharmados törvények a jelenleginél részletesebben lennének szabályozva az alaptörvényben. "Konszolidált demokráciákban nincsenek kétharmados törvények" - mondta, megjegyezve, a jelenlegi magyar rendszer nem normális. Rámutatott, hogy a jelenleg szinte lehetetlen kétharmados törvényeket hozni, vagy változtatni. Szerinte a kormányoknak lehetővé kell tenni a törvények megváltoztatását, és az alapvető jogokat az alkotmányban kell garantálni.
SZDSZ: alaptalan a felvetés
Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, SZDSZ-es képviselő az Indexnek elmondta, semmi alapját nem látják Petrétei felvetésének. Vélekedése szerint a kétharmados törvények beillesztése egy új alkotmányba nem oldaná meg azt a problémát, hogy a minősített (kétharmados) többséget igénylő ügyekben nincs konszenzus a pártok között. "Nem látjuk szükségesnek az új alkotmányt" - tette hozzá.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese korábban az Indexnek kijelentette, nincs realitása új alkotmány elfogadásának, mert ehhez politikai kompromisszumra lenne szükség. Szerinte értelmezhetetlen felvetés a kétharmados törvények megszüntetésének ötlete. Nem érti, hogyha 15 évig jó volt, akkor, most miért vetnék el, amikor ezek a törvények, így például a választójogi törvény az alkotmányos rend védelmét szolgálják. Esélytelennek tartják az új alkotmány tervét.

Szétesett a Kupa Mihály nevével fémjelzett Centrum: a Harmadik Oldal Magyarországért (HOM), a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) és a Zöld Demokraták ugyanis 2004. december 31-vel kiléptek a pártszövetségb?l. Err?l a három szervezet elnöke, Gyenesei István, Szabó József és Droppa György karácsony el?tt levélben tájékoztatta a Centrum elnökét - tudtuk meg.
 

A kilépők a Kupa Mihálynak címzett levélben - mely lapunkhoz is eljutott - döntésüket azzal indokolták, hogy a Centrum már nem a szövetség logóján szereplő "felkelő nap" pártja: az alapítókat kiszorították, s pazarló gazdálkodás folyik. "Ez a Centrum már nem az a Centrum" - mondta az egyik alapító atya. A három szervezet távozása azért is rendítheti meg alapjaiban a Centrumot, mert a HOM, az MDNP és a zöldek a 2001 novemberében aláírt alapító megállapodásra hivatkozva azt kérik: a pártszövetség vagyonából és a költségvetési támogatásából adják át nekik a rájuk eső részt. A Centrum a 2002-es választásokon elért 3,9 százalékos eredmény után évi 70 milliós állami támogatásra jogosult. Kupa Mihály lapunknak mindössze annyit mondott: nem kapott semmilyen levelet, nem kíván nyilatkozni.

A Centrum 2001 novemberében alakult két parlamenten kívüli jobboldali párt, a KDNP és az MDNP, valamint a HOM és a Zöld Demokraták részvételével. Az alapítók Kupa Mihályt választották elnöknek, a párt vezetésében helyet kapott Pusztai Erzsébet (MDNP), Bartók Tivadar (KDNP), Gyenesei István (HOM) és Droppa György (Zöld Demokraták) is.

A Centrum a 2002-es parlamenti választásokon rövid múltjához képest jó eredményt ért el, 3,9 százalékot kapott. Ezzel sok elemző szerint a Fidesz–MDF szövetséget gyengítette, miután feltételezhetően kereszténydemokrata, mérsékelten konzervatív választók is szavaztak rá. De a pártszövetségben már a 2002-es második választási forduló után konfliktust okozott, hogy Kupa Mihály körzetében visszalépett az MSZP-jelö
lt javára. Pusztai Erzsébet tiltakozott, s az MDNP azóta lebegtette részvételét a formációban.

A KDNP ki is lépett a formációból, amikor a Fidesz-ellenes Bartók Tivadar helyett (az azóta elhunyt) Varga László Fidesz-képviselő lett a KDNP elnöke. A 2002-es önkormányzati választásokon a Centrum “leszerepelt”, azt követően lemondásokról, belharcokról, perekről szóltak a hírek. Kupa Mihály viszont néhány hete úgy nyilatkozott: a Centrum aktivizálódik.

Lapunk úgy tudja, hogy a Centrumból most kilépő MDNP, a HOM és a zöldek legszívesebben Dávid Ibolyával, illetve az MDF-fel tárgyalnának a jövőbeni együttműködésről.

A novemberi szécsényi és soproni időközi parlamenti képviselő-választás mellett további száz időközi önkormányzati voksolást tartottak 2004-ben Magyarországon. Összesen 61 település választott magának új polgármestert halálozás, lemondás, összeférhetetlenség, a tisztség megszűnése vagy a képviselő-testület önfeloszlatása miatt. Fővárosi kerületekben, valamint megyei jogú városokban helyi képviselőket választottak, itt egyetlen kivétellel ellenzéki jelölt nyert.

Összesen száz önkormányzatban írtak ki időközi választásokat a múlt évben – derül ki az Országos Választási Iroda honlapján közzétett adatokból. Huszonöt helyhatóságban oszlatta fel magát a képviselő-testület, tizenöt helyen halálozás, lemondás, illetve összeférhetetlenség miatt új képviselőt kellett választaniuk a szavazóknak. Harminchat községben időközi polgármester-választást írtak ki, ami azt jelenti, hogy a képviselő-testületek önfeloszlatásával összesen 61 helyhatóságban új polgármester-választás történt 2004-ben. Szinen és Hegyhátszentjakabon megszűnt a polgármesteri tisztség. Kabán képviselőkre és a helyhatóság vezetőjére is szavazniuk kellett a polgároknak, a településen azonban február 22-én meg kellett ismételni a polgármester-választást a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság döntése értelmében. A kisebb településeken rendszerint független jelöltek mérkőztek meg egymással, ezért ezek a szavazások pártpolitikai következtetések levonására nemigen alkalmasak. Más a helyzet a városok vagy éppen Budapest esetében.

Egyéni választókerületi önkormányzati képviselő-választást tizenöt körzetben tartottak, ezek között volt olyan, amelyet a fővárosban vagy megyei jogú városokban tartottak. Budapest hatodik kerületében szoros versenyben kormánypárti jelölt győzött: az MSZP, az SZDSZ és a Centrum párt közös jelöltje, Apostol Éva a szavazatok 46,65 százalékát kapta meg, míg a Fidesz–MKDSZ aspiránsára 43,03 százalék voksolt. Figyelemre méltó, hogy ha az MDF felsorakozott volna a nagyobb ellenzéki párt jelöltje mögé, akkor jobboldali győzelem született volna. A fórum 4,9 százalékot kapott. Ezt leszámítva azonban a jelentősebb települések választókerületeiben – Kaposváron, Szombathelyen és Budapest két körzetében – rendre jobboldali győzelem született. Az MDF a vasi megyeszékhelyen és a főváros XVIII. kerületének 18. választókerületében a Fidesz vezette koalíció jelöltjét támogatta.
Érdekes adat, hogy viszonylag nagyszámú cigány kisebbségi önkormányzatban kellett időközi választást kiírni; erre tizenhét helyen került sor, mert lemondás miatt működésképtelenné vált a testület, vagy mert feloszlatta magát az önkormányzat. Az időközi helyhatósági választások mellett két választókörzetben, a Nógrád megyei Szécsényben és Sopronban időközi országgyűlési választásokat kellett tartani, mert a körzetek képviselői (a fideszes Surján László és Szájer József) európai parlamenti mandátumot szereztek, és Brüsszelbe távoztak. Egyik körzetben sem sikerült egyfordulós voksolással dönteni a megüresedett országgyűlési hely sorsáról, sőt Sopron hosszabb időre képviselő nélkül maradt. Az érvénytelen első körben a leadott voksok 53,65 százalékát begyűjtő fideszes Firtl Mátyás ugyanis hiába szerzett 88,89 százalékot a második fordulóban, az is érvénytelen lett. Itt az MSZP-s Kránitz László körül forrongott a levegő: választási csalás gyanújába keveredett, amiért visszalépett az indulástól. A második fordulóban hajszál híján maradt el a részvétel az előírt 25 százaléktól, a választásra jogosultak 24,2 százaléka járult az urnákhoz.

Szécsényben Nagy Andor (Fidesz) magabiztosan, a voksok 69,54 százalékával megnyerte az időközi választás második fordulóját, a részvétel 30,42 százalékos volt. A politikus legjelentősebb vetélytársára, a kormánypártok által támogatott Borenszki Ervinre a megjelent választók mindössze 24,41 százaléka szavazott.

Idén is voksolunk. Az Országos Választási Iroda 2005-re egyelőre 13 időközi helyhatósági választást írt ki. Tápiószele képviselő-testületét az Országgyűlés feloszlatta, további hét esetben ezt a helyhatóság maga tette meg. A polgármester lemondása miatt négy önkormányzat szavazóinak kell településvezetőt választaniuk az előbbi nyolc község polgárain kívül. Szarvason egy képviselő elhalálozása miatt lesz időközi választás.
Török László

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimálbére január elsejétől 53 ezerről 57 ezer forintra nőtt, a legkisebb fizetés azonban ebben az évben sem lesz garantált bér - írja a Népszava.
Elterjedt gyakorlat, hogy a dolgozókat teljesítménybéresként alkalmazzák, a 100 százalékot azonban lehetetlen elérni - mondta Hernádvölgyi Andrea. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint bár a hivatalos adatok alapján az ágazatban alkalmazottak 80 százaléka dolgozik minimálbérért, a valóságban ez az arány hamis. Tavaly 47-51 ezer forint bruttó fizetésért dolgozott a mintegy 60 ezer munkavállaló többsége.
Az elmaradottabb régiókban, ahol nem ritka, hogy az asszony a családfenntartó, nettó 35-40 ezer forintért is elvállalják a munkát, hiszen abból legalább a rezsiköltséget fedezik.