CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 13., szombat, Ida napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

Félárbocon a nemzeti lobogó
Európai gyásznap a délkelet-ázsiai tragédia áldozatainak emlékére
Népszabadság

Háromperces csenddel emlékeznek szerdán, közép-európai id? szerint déli 12 órakor Dániát kivéve az Európai Unió valamennyi tagállamában a dél-ázsiai földrengés és az azt követ? szök?ár áldozataira.

Az EU január 1-én hivatalba lépett luxemburgi elnöksége egyik legelső intézkedéseként határozott a szerdai megemlékezésről.

Dánia nem vesz részt az emlékezést célzó közös akcióban, mivel az országban vasárnap már kétperces csenddel emlékeztek az áldozatokra. A zászlókat Dániában is félárbocra eresztették.

A Magyar Köztársaság lobogóját ma délben katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbocra engedik a Parlament előtt a délkeket-ázsiai országok lakosságával és valamennyi áldozat hozzátartozóival való együttérzés és a magyar nemzet őszinte gyászának kifejezésére.

A kormány felhívására az ország valamennyi középületén is félárbocra engedik a nemzeti zászlót, és délben háromperces gyászszünetet tartanak.

Az Európai Unió által kiadott felhívás szellemében a magyar kormány is kéri, hogy az országban minél több munkahely és minél több állampolgár emlékezzen ma délben a szökőár áldozataira.



Magyarország sereghajtó az újonnan csatlakozottak között

Az EU újonnan csatlakozott közép- és északkelet-európai tagállamait tekintve már nem Magyarország vezeti a mezőnyt: 2003-ban csak a jóval fejlettebb Szlovénia haladt lassabban a magyar gazdaságnál, 2004-ben pedig csupán a cseh. Jövőre a magyar, cseh és szlovén gazdaság 4 százalék körüli teljesítményt nyújthat, a többiek viszont 5-6 százalékos ütemet diktálhatnak.

A világgazdaság átlagához mérten kiugróan jó gazdasági növekedéssel büszkélkedhetnek az Európai Unió új tagállamai: a nyolc közép- és északkelet-európai ország gazdasága az idén öt százalékkal bővül. A nyolcak belső erőviszonyai azonban átrendeződnek: míg hosszú időn át a magyar gazdaság vezette a mezőnyt, addig mára a többiek látványosan felzárkóztak. A GKI felmérése szerint az utóbbi öt év átlagában Magyarország még mindig az élen áll, ám ha csupán 2003-ra vagy 2004-re tekintünk vissza, akkor a kép változik. Míg 2000-ben a magyar gazdaság 5,2 százalékkal növekedett, s ennél sietősebb ütemet csak a három balti ország produkált, addig 2003-ban csak a jóval fejlettebb Szlovénia haladt lassabban a magyar gazdaságnál, 2004-ben pedig csupán a cseh.

A tavalyi harmadik negyedévben Lettország 9,1, Litvánia 6, Észtország 6,2, Szlovákia 5,3, Lengyelország 4,8 százalékkal erősítette gazdaságát, addig Magyarország csupán 3,7 százalékkal. Jövőre a magyar, cseh és szlovén gazdaság nagyjából 4 százalék körüli teljesítményt nyújthat, a többiek pedig 5-6 százalékos ütemet diktálhatnak.

A tagságra váró államok gazdasága gyorsabban nő a magyarnál. A viszonylagos lemaradás és az ésszerűbbé váló gazdaságpolitikák elegye nyomán Románia tavaly csaknem 8, Bulgária 6, Horvátország 4, Törökország 9 százalékkal bővítette gazdaságát, s várhatóan 2005-ben is látványos növekedésben lesz részük. (Népszabadság-MNO)



A parlament dönthet a hunokról
Index/ MTI

Az Országos Választási Bizottság kedden tudomásul vette a hun kisebbség aláírásgyűjtésének eredményét, így a parlament dönthet arról, hogy legyen-e tizennegyedik nemzeti kisebbség is Magyarországon. A hunok egyelőre hallgatnak.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerosének!Küldje el ezt a cikket barátjának, ismer?sének!
Nyomtatható változatNyomtatható változat
hirdetés

Az Országos Választási Bizottság keddi, késő estébe nyúló ülésén tudomásul vette az Országos Választási Iroda jelentését, melyben a hun kisebbség alakítására összegyűjtött aláírások ellenőrzéséről számolt be. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője közölte: a hun kisebbség bejegyzésére 2381 aláírást juttattak el az irodához. "Az ezekből vett minta alapján megállapítottuk, hogy a jogszabályban meghatározott ezer, mindenben megfelelő aláírás biztosan összegyűlt ahhoz, hogy az országgyűlés a kérdésben döntést hozhasson".

A népi kezdeményezés jogszabályi hátterét a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény adja, amely kimondja: lehetőség van arra, hogy a jogszabályban meghatározott tizenkét nemzetiségen és egy etnikumon kívül további kisebbség is bizonyosságot tegyen arról, hogy megfelel a törvényben foglalt feltételeknek. A törvény szerint ha legalább ezer aláírás érvényesnek bizonyul, akkor az Országgyűlésnek napirendre kell tűznie a kérdést.

Mint arról az Index beszámolt, Novák Imre Josua, a "hunok szentegyházának hírnöke, a Fény Teljessége Szabadegyetem rektora" azért küzd, hogy a magyarországi hunok hivatalosan bejegyzett kisebbséggé válhassanak. Az OVB szeptember elején hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, és Novák akkor reményének adott hangot, hogy rövid időn belül összegyűlik a szükséges mennyiségű aláírás. Két hónap elteltével le is rakták az OVB asztalára az íveket.

A hunok képviseletében Novák korábban úgy nyilatkozott, hogy "nem tartunk attól, hogy az országgyűlésen bukik el az ügy. Nem vetne jó fényt Magyarországra, mint újonnan csatlakozott EU tagállamra, ha elnyomnának egy kisebbséget. Abban az esetben, ha mégsem menne át a parlamenten a kezdeményezés, készek vagyunk az EU-hoz fordulni jogorvoslatért, ehhez megvan a kellő virtus a hunokban." A kezdeményezés elindítói még nem kapták meg a hivatalos értesítést az OVI-tól, az eredmény sincs kihirdetve. "Amíg nem kaptuk kézhez az értesítést, addig sem én, sem a vezetőség többi tagja nem nyilatkozik az ügyről" - mondta az Index kérdésére Novák Imre Josua.



Megalakult az új amerikai kongresszus
www.dunatv.hu

Megtartotta alakuló ülését kedden az Egyesült Államok november 2-án megválasztott új, sorrendben 109. kongresszusa, amelyben a kormányzó Republikánus Pártnak a korábbinál nagyobb többsége van.

A Republikánus Párt a 435 tagú képviselőházban 3 mandátummal, 232 főre növelte helyeinek számát, amellyel a legnagyobb arányú többségre tett szert 1928 óta. A 100 tagú szenátusban 4 mandátummal 55 főre bővült a kormánypárti többség, amely azonban még mindig öttel kevesebb annál, mint amennyivel kivédhetnék az esetleges demokrata párti obstrukciót. Az ellenzék ezzel az eszközzel az előző ciklusban több fontos bírói kinevezést hiúsított meg.

Bush elnök ambiciózus tervekre készül, s különösen éles viták várhatók a társadalombiztosítás, valamint az adórendszer átalakításáról és kíméletlenül ádáz küzdelem abban az esetben, ha a kilencfős legfelsőbb szövetségi bíróságba haláleset vagy visszavonulás esetén új tagot kell kineveznie az elnöknek, és kiválasztottjának politikai nézeteit az ellenzék túl konzervatívnak ítélné. Az amerikai választási rendszerben mandátummal rendelkező törvényhozót már helyzeti előnyénél fogva is általában újraválasztják.

A 109. kongresszusban így mindössze 9 új szenátor és 41 új képviselő foglal helyet, s egy részüknek nem a mandátum előző gazdájával kellett megvívnia, mivel az illető visszavonult. A 109. kongresszus összetétele ennek dacára az eddigi legváltozatosabb. Még soha nem volt annyi nő és kisebbségi törvényhozó, mint most. A kevés újonc között emelkedő csillagok is vannak, mint a republikánus párti John Thune és a demokrata párti afro-amerikai Barack Obama szenátorok.

Thune politikai góliátot győzött le november 2-án, Tom Daschle szenátort, a demokrata párti frakció vezetőjét. Obama az ötödik afro-amerikai, akit valaha is a szenátusba választottak. A kenyai fekete apa és kansasi anya hawaii születésű fia elsöprő győzelmet aratott november 2-án. Az alakuló ülés előtt a Demokrata Párt üdvöskéje az őt ostromló sajtónak elhárítóan kijelentette, hogy még nem tett semmit, korai lenne történelmi helyéről beszélnie, s 2008-ban nem indul a Fehér Házért.

Obama és Thune egyaránt 43 éves, miközben a szenátus átlagéletkora 60 év. A szenátusba két spanyol ajkú is bekerült, a 49 éves coloradói Ken Salazar és az 58 éves floridai Mel Martinez. A demokrata párti Ken Salazar családja már azelőtt is Coloradóban élt, hogy a területet 1876-ban szövetségi álammá alakították. A republikánus párti Martinez 15 éves korában érkezett menekültként Kubából az Egyesült Államokba.

A latin-amerikai az Egyesült Államok legnagyobb és leggyorsabban gyarapodó kisebbsége, amely lélekszámban már megelőzte az afro-amerikaiakat. A képviselőháznak két testvérpár is a tagja, a floridai republikánus párti Mario és Lincoln Diaz-Balart, illetve a kaliforniai demokrata párti Linda és Loretta Sanchez. Ken Salazar szenátor fivére, John a képviselőház tagja. A demokrata párti Carl Levin szenátor hasonló politikai elkötelezettségű testvére, Sandy Levin képviselő.
MTI



A Led Zeppelin írta a legjobb dalt
A Stairway To Heavenre szavaztak a legtöbben
MTV

Minden idők legjobb hard rock bandája, a Led Zeppelin 1971-es IV. albumán szereplő Stairway To Heavenjét találta a legjobb rockfelvételnek az angol Virgin rádió 20 000 hallgatója abban a játékban, amelyben a rocktörténelem legjobb dalaira lehetett szavazni.

Az 1980-ban megszűnt Led Zeppelint a legfrissebb hír szerint február 12-én Grammy-életműdíjjal tüntetik ki.

Az 500-as lista legnagyobb meglepetése, hogy Beatles-dal nincs a Top 10-ben, ugyanis a Let It Be csak a 11. helyre került. Igaz, hogy a zenekar egyik oszlopának, John Lennonnak az Imagine-je a 6. helyezett. A Gombafejűekhez képest Jaggerék még rosszabbul jártak, hiszen a Rolling Stones neve először a 40.(!) helyen tűnik fel az I Can't Get No Satisfactionnal.

Ami az élmezőny további helyezettjeit illeti, a dobogó második fokán szerepel a Budapestet nyári koncertjével még mindig "bizonytalanságban tartó" U2, a lírai One című dalával. A harmadik lépcsőt az egykori Guns N' Roses Sweet Child O Mine című opusa foglalja el.

A negyedik helyen az R.E.M. alternatív rockbanda Everybody Hurts című slágere szerepel, amelyet remélhetően hallhatunk majd a zenekar január 22-i magyarországi koncertjén is. Kisebbfajta meglepetés, hogy Robbie Williams Angels című dalocskája (5.) megelőzi a Queen korszakalkotó Bohemian Rhapsodyját (7.), az Eagles Hotel Californiáját (9.) és a Coldplay Trouble (10.) című szerzeményét.

Valószínűleg a rádióhallgatók korösszetételéből adódik, hogy nem a diadalmas 60-as évekből, és a brit szempontból a 70-es évek közepéig tartó "zenei aranykorból" került a legtöbb dal az 500-as listára, hanem az előzőekhez képest zeneileg jóval haloványabb 80-as évekből.

A 80-as évekből 158 dal, a 70-es évekből 141 felvétel, a 60-as évekből 60 kompozíció került a legjobb 500 közé, míg a 90-es évek terméséből 95 szerzeményt, az elmúlt évekből pedig 46 slágert találtak méltónak a Virgin rádió hallgatói a listára.



2005. január 05., szerda 13:55


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület