CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2020. december 3., csütörtök, Ferenc napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

A panaszbizottság szerint egyedi volt Hajós
Index/MTI

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága elutasította Balogh László független országgyűlési képviselő azon panaszát, amely szerint a Magyar Televízió 2004. december 5-én sugárzott A szólás szabadsága című műsorában a tudósító magatartásával nevetségessé tette a népszavazás intézményét; a bizottság állásfoglalását A szólás szabadsága szerkesztősége juttatta el pénteken az MTI-hez.

Balogh László december 7-én tett panaszt az MTV népszavazási műsora miatt. Amint arról akkor az Index beszámolt a képviselő azt írta, A szólás szabadsága 'speciális' száma oly módon számolt be az országban zajlott népszavazás eredményeinek ismertetéséről, amely sértett minden jó érzésű televíziónézőt, magyar állampolgárt.
Balogh morális idiótának nevezte Hajóst
A 'morálisan és intellektuálisan is idióta', 'az épületben cirkáló helyi tudósító' meggyőződésem szerint sértette a magyar nemzet méltóságát, valamint nevetségessé tette a népszavazás intézményét, gúny űzött a népszavazás helyszínén tartózkodó, azt bonyolító személyekből." - írta beadványában a képviselő. Balogh László szerint sérült az időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye.

Az ORTT Panaszbizottságának az ügyben eljáró tanácsa e hét kedden úgy foglalt állást, hogy az MTV nem sértette meg a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996-os törvényben meghatározott kötelezettségeit.
Nem írja elő törvény, milyen stílusú legyen egy műsor
A tanács szerint "kétségtelenül megállapítható", hogy az Országos Választási Irodából történt bejelentkezés "egyedi" volt, de a médiatörvény nem tesz "általános elfogadott meghatározásokat a műsorok stílusára vonatkozóan". Mint a tanács megállapította, az egyedi stílus önmagában nem ad alapot a jogszabálysértés megállapítására.

A népszavazási műsor ügyében a köztévé elnöke is vizsgálódott, a nyilvánosságra került információk szerint a műsor készítői írásbeli figyelmeztésben részesültek, de egyéb következménye nem volt a botránynak. A műsor ügye a tévé kuratórium ülésén is felmerült, de végül a párt delegáltak sem alkalmaztak szankciót.



Első európai per dohánygyártók ellen
NOL • Népszabadság Online

Finnek pert indítanak a Philip Morris és a British American Tobacco ellen, amiért azok félrevezet? hirdetéseket tesznek közzé "könny?nek" nevezett cigarettáikról.

Ilyen jellegű per első ízben indul Európában. Amennyiben a gyártók veszítenek, az néhány tízezer eurós kártérítési fizetési kötelezettséggel járhat, tehát a kisméretű finn piac miatt csak alig érinti a cégeket. Annál nagyobb gondot okozhat viszont a gyártóknak, hogy más európai országokban hasonló perek indulhatnak.

Áprilisban kerülhet a bíróság elé öt-hat, komoly betegségben, egyes esetekben rákban szenvedő felperes indítványa, és az ügy 2006-ban juthat végső stádiumába.

A két dohányipari vállalat "light" cigarettáit hirdetéseikben egészségesebben állítja be, jóllehet a hetvenes évek eleje óta közismert, hogy azok legalább annyira ártalmasak. Az Altria csoport, amely a Philip Morris anyavállalata, azt állítja, hogy betartja a cigarettareklámozási tilalmat előíró, 1976 óra érvényben lévő finn szabályokat, és az a 2002 óta az Európai Unióban érvényben lévő direktívát, miszerint a termékeken nem lehet a "light", vagy "mild" feliratokat feltüntetni. Ezért a cég indokolatlannak tartja a per indítását.

Az Altria csoport ellen több amerikai államban, Minnesotában és Illinois-ban is folyik hasonló okokból per. Az utóbbi esetben a bíróság 10,1 milliárd dolláros kártérítés fizetésére kötelezte az Altria csoportot.



Magyar perek az Európai Bíróságon
www.radio.hu
Névhasználat a borvitában, vörös csillag viselése, vámköteles-e külföldön a magyar Suzuki.
Négy, úgynevezett magyar ügy vár döntésre az Európai Bíróságon. A perek egyikét az olasz állam és egy tartomány kezdeményezte a borvitában, mégpedig azért, hogy töröljék el a „Tokaji” névhasználatot tiltó uniós szabályozást. Bár végleges döntés még nincs, a bíróság főtanácsnokának tavalyi állásfoglalása gyakorlatilag elutasítja az olaszok kérelmét.

Egy második uniós döntésre váró ügyben a Fővárosi Bíróság kért uniós állásfoglalást. Arról a büntetőeljárásról van szó, ami a Munkáspárt alelnöke, Vajnai Attila ellen indult a vörös csillag viselése miatt. A szakértők szerint egyébként erre problémára nem terjed ki a közösségi jog hatálya.

A másik két per egyikében az a kérdés, hogy Görögország róhatott-e ki vámot a magyar Suzukikra arra való hivatkozással, hogy valójában Japán termékről van szó, míg a negyedik perben az Európai Bíróság döntheti el egy hazai cég, valamint egy magánszemély vitáját egy szerződés értelmezéséről.



Tánccal megérthető a relativitáselmélet
MR
Eltáncolható-e a relativitás elmélete? A válaszra a tervek szerint májusig kell várni, akkor lesz ugyanis a brit Rambert tánccsoport bemutatója Londonban.
Az Állandó sebesség című produkcióra a megbízást a tekintélyes Institute of Physics adott, hogy ezzel is emlékezetessé tegye Albert Einstein elméletének száz évvel ezelőtti megszületését.

A tudós intézet képviselője szerint egyébként a tánc a legtökéletesebb eszköz az elmélet megértéséhez, hiszen az éppúgy nem más, mint tér, idő és mozgás.

Az Állandó sebesség című balett zenéjét Lehár Ferenc komponálta ugyancsak a relativitáselmélet születésének évében.



Feléledt a múmia átka?
MTV
 A gyermek fáraó vizsgálata során számos baleset történt, az egyiptomi régészek szerint a fáraó átka ismét működésbe lépett
Zahi Hawass egyiptológus, aki az első CT vizsgálatot végezte Tutankhamon múmiáján elmondta, hogy a vizsgálat alapján nem lenne tanácsos leírni a fáraók átkát.
A CT háromdimenziós képeket készített a gyermek fáraó maradványairól. A kutató azért sem tudta figyelmen kívül hagyni a fáraó átkát, mivel még aznap számos dolog történt. A kutatók majdnem balesetet szenvedtek az autóval, majd a Királyok Völgyéből érkező szél miatt a számítógép két órára teljesen leállt.

A CT-t egy egyiptomi csapat hajtotta végre annak érdekében, hogy kiderítsék, hogyan halt meg a fiatal király. Az eredmények három héten belül várhatóak. Howard Carter feltárása óta ez volt a negyedik alkalom, hogy a király mumifikált testét részletesen megvizsgálták.
A régészek legutóbb 1968-ban nyitották fel a sírt, és röntgennel vizsgálták meg a maradványokat, ami felfedte, hogy Tutankhamon koponyájában csontszilánk van.

1922 óta folyamatos rejtély övezi a fáraót. Lord Carnarvon, Carter szponzora és az elsők egyike, akik a sírba hatoltak, nem sokkal később egy fertőzött moszkitó harapása miatt elhalálozott. Az ekkori újságok szerint Carter elszabadította a fáraó átkát, mely megölte a brit kiválóságot és még jó néhány embert az ásatás során. A kutatók akkoriban úgy vélték, hogy egy fertőző betegség szunnyadt a sírban, majd onnan kiszabadulva megölte a brit arisztokratát.

Hawass az egyiptomi Műkincsvédelmi tanács feje elmondta, hogy a múmiát nagyon rossz állapotban találták meg, mivel azok az eszközök, melyekkel Carter az aranymaszkot lefejtette róla felsértették.
A múmia a sírban maradt, míg a mellétemetett tárgyakat elszállították a kairói Egyiptomi Múzeumba. A kutató szerint a múmiának szüksége van konzerválásra. A szarkofágban stabilan kell tartani a hőmérsékletet és vissza kell helyezni az aranymaszkot.
Hawass már korábban is beszámolt hátborzongató eseményekről, melyekkel a sírok feltárásakor és a múmiák felszínre hozatalakor találkozott.
MSNBC



Magyarország a terror árnyékában - Interjú Gorka Sebestyénnel
HírTV

Pataki Enikő: A nyugat-európai terrorelhárító szervek sikerei miatt keletebbre húzódhatnak a terroristák. Ez derült ki a Nemzetbiztonsági Hivatal friss értékeléséből. A dokumentum szerint vannak arra utaló jelek, hogy terrorszervezetek aktivistái már most átutaznak, esetleg megbújnak a régióban. A titkosszolgálat szerint Magyarország terrorfenyegetettségi szintje potenciálisan nőtt.

Pataki Enikő: Gorka Sebestyén külpolitikai szakértő, biztonságpolitikai szakértő a Hírtelevízió vendége. Jó reggelt kívánok, Gorka úr!

Gorka Sebestyén: Szép jó reggelt!

P. E.: Mondja, hogyan fogadjuk ezt a hírt? Tehát mit jelent mindez akár potenciálisan az állambiztonságra, akár ránk nézve? Tehát jelenthet-e ez közvetlen veszélyt?
Gorka S.: Még nem ott tartunk. A helyzet a következő. Magyarország azzal, hogy most már ötödik éve NATO-tag, azzal, hogy május óta EU-tag, mindenképpen oda sorolandó, hogy lehetséges célponttá vált. Ezek után tudjuk azt, hogy az iraki invázióhoz is hozzájárult, a taszári bázist átadta a kormány, és utána küldtünk háromszáz katonát a régióba. Ezért is Magyarország oda sorolandó, hogy lehetséges célpontja lehessen egy ilyen terrortámadásnak, csak itt hozzá kell tennünk azt, hogy előttünk sokkal több más kecsegtető célpont létezik, legyen az az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban vagy Spanyolországban.

P. E.: Legalábbis így gondoljuk.
Gorka S.: Mindig úgy kellene ezeket a kérdéseket feldolgozni, hogy a terroristának a szemszögéből. Mi az a dolog, ami megéri neki. Milyen akciót érdemes neki…

P. E.: Gondolom, minél látványosabb, minél számottevőbb.
Gorka S.: Pontosan. Így van. És elsősorban a félelemkeltésben az a fontos, hogy nagyon szimbolikus célpontok ellen indítani támadást. És ezért is volt szeptember 11-én a Pentagon és az ikertorony a célpont. Most ezért is Magyarország, lehet hogy része hivatalosan a nyugatnak és hozzájárult ezekhez az akciókhoz, de akkor is nem rendelkezik olyan célpontokkal, amitől igazán nagyon veszélyeztetett kategóriába sorolandó.

P. E.: Mégis sokan azt mondják, hogy a biztonság csak látszólagos.
Gorka S.: Addig, ameddig demokráciákban élünk, addig a terroristának szabad mozgástere van, és mindig is ki vagyunk téve ilyen támadásoknak. Nem véletlen, hogy a sztálini Oroszországban vagy a Pol potnak a Kambodzsájában nem volt terrorizmus, mert diktatúrákban nincs terrorizmus. Magyarország az egy demokrácia, itt is fennáll ez a veszély. De főleg azután, hogy beléptünk ezekbe az integrációs szervezetekbe, Magyarország egy nagyon kecsegtető hátországot képezhet a terroristáknak. Egyre nehezebb ezeknek a csoportoknak, sejteknek nyugaton működni. Nagyon sok sejtet fölgöngyölítettek Olaszországban, a németeknél, Angliában, ezért is keresnek új terepet, és Magyarország lett az egyik lehetséges új terep.

P. E.: Mit tudhatunk ezekről az emberekről? Kik ezek az emberek? Ez egy szűk kör vagy egy adott kör vagy az évek folyamán azért ez összetettebbé vált.
Gorka S.: Ez egy nagyon érdekes kérdés. Úgy látszik, mintha az al-Kaida most lassan változna. Az al-Kaidát ezzel a névvel körülbelül 1991 óta ismeri a szakterület. Most az első generációnak egy közös nevezője volt, hogy akik al-kaidás tagok voltak az 1990-es évek elején, azok együtt harcoltak a szovjetekkel lent, Afganisztánban. Ez volt a kapocs köztük. Most azután jött a második nemzedék vagy a második al-kaidás generáció, és ezek között a közös nevező az volt, hogy Boszniában vagy Csecsenföldön harcoltak - nem Afganisztánban. Most van egy harmadik réteg, úgy látszik, egy legújabb, legfiatalabb, ilyen húsz-huszonöt éves generáció, és ezeknek nincs egyáltalán semmiféle igazán harcos katonai hátterük, hanem azonos egyetemeket végeztek, elsősorban Egyiptomban. Most szerintem itt kell keresni az új sejteknek a tagjait, olyan emberek, akik…

P. E.: Ezek sokszorosan képzett emberek.
Gorka S.: Ezek különböző csoportok és nemzedékek. És most egy újabb fajta megjelent, sokkal fiatalabb, nem igazán rendelkezik harci háttérrel, de a legszélsőségesebb egyetemeken tanult a Közép-Keleten.

P. E.: Milyen munka folyik gyakorlatilag az ő felderítésükre? Hogyan képzeljük ezt el?
Gorka S.: A terroristák elleni fellépésre elsősorban csak egy nagyon hatékony eszköz létezik, és ez a hírszerzés. Az adott ország hatóságainak olyan embert kellene találnia, aki be tud épülni egy szélsőséges csoportba, technikai eszközökkel le kell hallgatni őket, és hagyományos hírszerzési munkákat végezni, és ezért is elég nagy bajban vagyunk, mivel a nyugati, az egész nyugati elhárítás, nemzetbiztonsági rendszer nem erre épült. Elsősorban az úgynevezett westfalia-rendszerben a nemzetállam arra készült, hogy más nemzetek államaival szemben védje meg magát, hogy ne legyen katonai támadás a saját országával szemben. Most nem egy nemzetállamról van itt szó, hanem határok nélküli szervezetekről, sejtekről. Ez az első gondunk. A másik az, hogy a hidegháború ezt az úgynevezett westfalia-rendszert úgy megerősítette, hogy nyugatról nézve a Szovjetunióból kellett információt beszerezni, és onnan elhárítani az ügynököket. Most az ember ha ügynökként, hírszerzőként megtanult oroszul beszélni, ha kapott egy fedőállást, egy diplomáciai beosztást Moszkvában, Prágában vagy mondjuk Budapesten, akkor tudott működni, tudott információt beszerezni a vasfüggöny mögül. Most másképp fest…

P. E.: Mára ez jelentősen megváltozott.
Gorka S.: Most nem erről van szó. Most is Dunát lehet rekeszteni CIA-s ügynökkel, aki oroszul beszél, de nem ez kell. Magyarországon szintén ilyen paradoxonhelyzet van. Magyarország mire készült 45 éven át? A nyugatot elhárítani. A németekkel szemben, az amerikaiakkal szemben fellépni, onnan szerezni információt. Most egy muzulmán, nem keresztény, szélsőséges csoportról kellene információt beszerezni. Nem erre készült ez az egész.

P. E.: Na hát ez az, éppen ezért fogadjuk érdeklődve, itt megalakult a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szolgálat, nyilván benne van a rendőrség is, a Belügyminisztérium is, egy ilyen közös munkabizottság, amely azt tekinti elsődleges feladatának, hogy az érintett szervek együttműködjenek és magasabb szintű együttműködés legyen közöttük, hogy a különböző műveleti tevékenységeiket összehangolják. Csak kérdés, hogy ha ezen a nyomvonalon indulunk el, amit Ön most felvázolt, mennyire hatékony az együttműködés?
Gorka S.: Mondok erre egy példát, ami nyílt információ manapság. Szeptember 11-én a CIA, ami nem tudjuk pontosan, hogy mekkora, de legalább 25.000 főből áll, abból a 25.000 főből szeptember 11-én két ember beszélt pastulul. Most ha azt állítjuk, hogy Afganisztánban bujkál a legveszélyesebb ember, és ha azt tudjuk, hogy a pastul az a többségi nyelv, hát akkor hogyan fogunk mi fellépni vagy beépülni oda? Sehogy.

P. E.: Ennyit a hatékonyságról.
Gorka S.: Fölteszem azt a kérdést, Magyarországon mit gondolunk, hány ember beszél pastulul a Nemzetbiztonsági Hivatalban? Szerintem senki.

P. E.: Miért van az, hogy Tóth András, a polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár azonnal cáfolta ezeket a híreket? Magyarán hogy Magyarország célponttá vált, hogy semmilyen jel nem mutat arra, hogy Magyarország fenyegetettsége nőtt volna. Hogyan fogadjuk ezt a fajta kommunikációt, most akkor …?
Gorka S.: Ezt egy politológustól kellene megkérdezni. Én csak azt látom az elmúlt két év alatt, hogy ez az ember ilyen politikai módon reagált a szakkérdésekre.

P. E.: Jó, de mi az igazság? Nyilván bennünket az érdekel.
Gorka S.: Az igazság az, amit leírt a saját szolgálata a saját honlapján, hogy most már világos egy új trend, hogy nyugaton nehéz ezeknek az embereknek sejteket fenntartani, ezért keresnek új helyet, és elsősorban olyan helyet, ahol már bekapcsolódtak az integrációs szervezetekbe, de az adott, ottani nemzetbiztonsági szolgálat nem tud elhárítani szélsőséges muzulmánokat nagyon jól, és ezért is Magyarországon, Lengyelországon, a régiókban keresnek lehetőséget.

P. E.: Ezt jelenti az a sor, amikor azt írják, hogy megbújnak a régióban? Erre alkalmas lehet például Budapest is akár?
Gorka S.: Így van.

P. E.: És az, hogy Kelet-Európába tették át a székhelyeiket, ez tehát Lengyelország és Magyarország elsősorban?
Gorka S.: Inkább ismét a terrorista szemszögéből nézve olyan országokról lehet itt szó, amelyek már régóta beépültek a NATO-ba - öt éve -, legyen az a Cseh Köztársaság, Lengyelország vagy Magyarország, és ha már EU-tag, és a második-harmadik legfontosabb kérdés, hogy azok az országok, amelyek hamarosan csatlakoznak a schengeni rendszerhez, mert ha már Magyarország schengeni ország lesz, akkor aki itt él, útlevél nélkül mehet…

P. E.: Közlekedhet bárhova.
Gorka S.: Az egész Unióba, kivéve Angliába.

P. E.: Még egy kérdésem van, lejárt gyakorlatilag az időnk. Talán nem furcsa megkérdezni, hogy a társadalmat mennyire lehet vagy mennyire célszerű bevonni az elhárításba? Angliában láttunk erre is példát…
Gorka S.: Nagyon célszerű. Ezt a lehetőséget igazán reálisan csak akkor lehet, ha már nagyon komoly merényletsorozat után vagyunk, és a nép igazán fél és van erre bizonyíték, hogy félnie kell. Magyarországon nehéz lenne egy ilyen készültségi szintet az átlag állampolgártól elvárni, anélkül, hogy lett volna itt Magyarországon merénylet. Ez a szomorú helyzet.

P. E.: Na de hát elég közel van Madrid, nincs olyan nagyon messze.
Gorka S.: Igen, de akkor is, nem hiszem, hogy az átlag pesti lakos azt hiszi, hogy a madridi merénylet közvetlenül érintheti őt itt Magyarországon. Nehéz előidézni, még korai.

P. E.: Tehát ezt itt Magyarországon nem tartja…
Gorka S.: Még korai. Korai.

P. E.: Korainak tartja. Meg kell várni, hogy baj legyen.
Gorka S.: De nagyon hasznos eszköz tud lenni.

P. E.: Köszönöm szépen, hogy elmondta mindezt a Hírtévé nézőinek.
Gorka S.: Szívesen.



2005. január 10., hétfő 19:47


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület