CyberPress

Utolsó útjára kísérték Bessenyei Ferencet
www.radio.hu
A Farkasréti temetőben egyházi szertartással elbúcsúztatták Bessenyei Ferencet. A kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze cím kitüntetettje életének 86. évében egy nappal karácsony után halt meg.

270 színházi és 50 filmszerep után 85 évesen nyugovóra tért a nyughatatlan, a gondolkodó színész, Bessenyei Ferenc, aki a múlt század legnagyobb művészeinek egyike. Első szerepében újságírót játszott a Nemzetiben, még a Blaha Lujza téren, és a sors különös játéka, a Nemzeti Színházak helye cserélődött, de Bessenyei, az örökös tag maradt színpadán, a Hevesi Sándor téren és az új, talán végleges Duna-parti épületben. Igaz, vendég is volt sok helyen, utolsó szerepe Pósalaky úr volt a József Attilában.

Több ezren búcsúztatták szerdán délután kettőkor a Farkasréti temetőben, szinte minden pályatárs és rengeteg színházi néző. Ott volt a köztársasági elnök és a miniszterelnök is. Miután Bessenyei hangján elhangzott Vörösmarty A vén cigánya, Hiller István miniszter búcsúztatta. Hatalmas volt és hatalmat adott, becsületet, hitet, tisztességet, irodalmat és tanítást - mondta.

- Nem olyan régen még azt mondta, hogy nincs nagyobb dolog, mint komédiásnak lenni, mert a színész a pokoltól a mennyekig járja meg az utat. Művész úr, örülünk, hogy a mennyet már innen, a földről ismeri, ismerős helyre jutott - fogalmazott Hiller István.

- Az akarásom, az nem bolondság, hanem tövig kalászos táblája, tibennetek még csak csírázó búzaszemeknek. Az én hitem a Földnek melegsége és miként a Föld szétosztja melegét, gyenge füveknek, rengeteg erdőknek egyaránt, az én hitemet úgy osztom szét közöttetek.

Huszti Péter, Törőcsik Mari és Csernus Mariann szólt még. A család kérésére tartott tridenti rítusú, latin nyelven tartott szertartást Rátóti Zoltán tolmácsolta.

Ezután kísérték a gyászolók ezrei nyughelyére Bessenyei Ferencet, ahol a Szózat szavaival búcsúztatta az elhunytat Raksányi Gellért.
Bánkúti Gábor

Versenytársat állítanak a kereskedelmi tévés piacon eddig egyeduralkodónak számító Barátok közt című szappanoperának. Január 23-án indítják saját napi sorozatukat Jóban Rosszban címmel.

Nem mondhatni, hogy elsiették a dolgot. Igaz, néhány kudarcos kísérlettel megégették már a kezüket. Most azonban mintha biztosra mennének. Olyan témát választottak a TV 2-nél, amely már többször meghódította a nézők tömegeinek szívét itthon is. Minden ki van próbálva. Ahogy a Kórház a város szélén című hajdani cseh(szlovák) örökbecsűben, vagy akár az anyai néven schwarzwaldi Klinikában, itt is kórház, mi több, luxusklinika az egész világ. Sármos és ellenállhatatlan vállalkozó-fődoktorral (aki Amerikából hazajőve akar példát mutatni a magyar egészségügynek - megszemélyesítője Gazdag Tibor), intrikáló aldoktorokkal, kedves és kedvetlen betegekkel, hűséges és csélcsap nőkkel, veszéllyel és szerelemmel. Az új szappanopera igazi ellenlábasa nem is a Barátok közt lehet, hanem minden idők legnépszerűbb kórházmeséje, a Vészhelyzet.

Ámbár a gyártó cég, az Interaktív-Fiction Kft. vezetője, Sváby András ez utóbbit cáfolja. Szerinte a kórház csak helyszín lesz itt, a vég nélküli történet nem annyira a gyógyítás, életmentés izgalmairól szól, mint inkább különböző emberi kapcsolatokról. A producer titkon gyors, átütő sikerről ábrándozik, ám tudja, ennek aligha van esélye. A nemzetközi tapasztalatok alapján - amelyekről a TV 2 holland szakértői is beszámoltak - arra lehet számítani, hogy erős kezdés után visszaesik az ilyen műsorok nézettsége, majd féléves építkezés következhet. Egy-másfél év alatt válhat a sorozat igazi sikerré. Ez a TV 2 számára stabil vezető helyet teremthet - nem az RTL Klub előtt, hanem mellett. Mára ugyanis egyik "multicsatorna" sem fúj már harci riadót a másik ellen, nem akarja legyűrni a vetélytársát. A megszerzett piaci pozíciókat megőrizni, ha lehet, kicsit még javítani - ez maradt a cél. A TV 2-t mindenesetre fűti a tudat, hogy a világ minden valamirevaló tévéjénél mozdonyszerepet betöltő saját szappanopera nélkül is talpon tudtak maradni eddig. Ha most ezt is sikerül létrehozni, lehet szusszanni egyet, hátradőlve a karosszékben.

Kereszty Gábor, a TV 2 vezérigazgatója a Jóban Rosszban egyik sajátosságának nevezte a műsor hétfői sajtótájékoztatóján, hogy kizárólag színészek szerepelnek benne, amatőrök nem. A névsorban persze föltűnik a többi között Kerekes Viktória vagy Vándor Éva, ám több szereplővel a nézők nagy része most fog megismerkedni. Játszanak színészek a konkurens RTL Klub Barátok közt című sorozatában is, ez tehát mégsem nagy különbség. A hírek szerint a költségek is hasonlóak lesznek. Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója több mint egymilliárd forintra teszi azt az összeget, amit egy szappanoperára kell költeni, amíg befut. Keresztyék arról számoltak be, hogy idei költségeiket másfél milliárdra tervezik. Kolosi ugyanakkor megjegyzi: mára sokkal nagyobb a televíziós kínálat Magyarországon, mint akkor volt, amikor ők kezdték a Barátok közt folyamát. A "bevezetés" ezért nehezebbé, hosszadalmasabbá válhat. A TV 2 abban viszont valóban újít, hogy nem a vetélytárs jól bevált szappanoperájával egy időben sugározza a magáét. A Jóban Rosszban este hétkor kezdődik majd, akkor, amikor az RTL Klubon a stabil nézőszámot vonzó Fókusz megy. Sváby ennek kapcsán választékbővítést említ. Kolosi viszont ettől nem számít különösebb tektonikus rengésre, de azért nagyon fog figyelni. Hétköznap fél hét és kilenc óra között az ő csatornája a nyerő, és úgy véli, ezután is az maradhat. A TV 2 pedig éppen ebben az időszakban próbál nézettségén javítani a szappanoperával.

Kalamár Tamást, a Barátok közt producerét nem fogja zavarni, ha az új szappanopera sikeres lesz. Ő bízik saját produkciójában, és leginkább azt szeretné, ha az egy tévés Szabó családdá válhatna. Úgy véli, egy sorozat sikeréhez olyasmit kell mutatni, ami itt történik, és közel áll a hétköznapi emberekhez, éljenek akár városban, akár falun. Fontos az is, hogy a játék széles tematikát öleljen fel. Az ő sorozata megjelenít kisebbségi csoportokhoz tartozókat, például romákat, melegeket, mozgássérülteket, nevelőintézeti fiatalokat és így tovább, ezért közszolgálati feladatokat is ellát. Hasonlót ígérnek a TV 2 szappanoperájának készítői is.

A legkevesebb visszhangot az MTV-ben keltette a TV 2 szappanoperájának híre. A köztévében eddig sem volt napi sorozat, ezután sem várható, hogy lesz. Sipos Pál főszerkesztő egyelőre azt szeretné, ha a kéthetente jelentkező Életképek heti műsorrá válhatna. A korábbi nagy sikerű Szomszédokra emlékeztető adást Horváth Ádám írja és rendezi. A főszerkesztő látja e tévés manufaktúra előnyeit, és különösen büszke a rangos színészcsapatra, amelyben részt vesz Kulka János, Hegyi Barbara, Shell Judit, Kovács Adél, Vári Éva, Garas Dezső, Szacsvay László, Csűrös Karola. Csakhogy ők részben elfoglalt színházi emberek, akiknek a kétheti forgatási egyeztetés sem megy könnyen. Hiába szeretnék az MTV-ben legalább heti műsorrá alakítani az Életképeket, ezzel a gárdával nem megy. És Horváth Ádám sem tudna hetente forgatókönyvet írni és rendezni. Egy komoly csapatot kellene szerződtetni mellé ahhoz, hogy iparszerűvé váljon a gyártás. Ehhez viszont sokkal több pénz is kellene, és itt bezárul a kör. Az MTV ebben a műfajban nem száll versenybe.

– Az év végi ünnepek után milyen feladatok várják Brüsszelben?
– Mozgalmas parlamenti időszakot zárt le az utolsó decemberi ülésünk, hiszen Törökország csatlakozási kérelmével, valamint a román és bolgár csatlakozási tárgyalások megindításával foglalkoztunk. Január első hetétől dolgozunk ismét, a tavaly elindított ügyek mellett a szökőár lesz a kiemelt témánk.

Esélyegyenlőségért
– Milyen kérdésekkel foglalkozott a parlamentbe kerülését követően, és mennyire látja sikeresnek a munkáját?
– Szeptember a parlamenti munkába való beilleszkedéssel telt, bár már a nyár egy részét arra fordítottam, hogy terepismereteket szerezzek olyan kérdésekről, amelyeket a parlamentben képviselni szeretnék. Ezért utaztam Görögországba, és az olimpia ürügyén kitelepített romák lakhatási körülményeit néztem meg, majd a parlamentbe visszatérve szeptemberben a görög delegációval és kormánnyal, valamint a roma jogvédő szervezetekkel kezdeményeztem tárgyalásokat. Hasonló jelentőségű kérdés volt a roma nők kényszersterilizációja Csehországban, melyet kezdetben teljesen letagadtak a hatóságok. A fordulatot az hozta az ügyben, hogy a parlament új, cseh származású esélyegyenlőségi biztost nevezett ki. A cseh kormány a kezdeményezésünkre alaposabb vizsgálatokat indított az ügyben, de a fejlemények ellenére a helyzet számomra még nem biztató, ezért az év elején Csehországba készülök.
– Orbán Viktor kezdeményezésére decemberben megalakult az Európai Néppárt roma munkacsoportja. Miben látja ennek jelentőségét?
– Első alkalommal vállalta egy politikai párt az európai parlamentben, hogy a romákat illetően egységes álláspontot dolgozzon ki és ajánlásokat tegyen az Európai Bizottságnak. Az a feladatom, hogy minél több civil kezdeményezéssel bombázzam a bizottságokat és a biztosokat. Azért, hogy ezek a kezdeményezések még erőteljesebbek lehessenek, alapítottuk meg az ad hoc albizottságot.

Segítség uniós pénzekből
– Mennyiben tudja képviselni Sopront és térségét parlamenti munkája során?
– A bel- és igazságügyi bizottságban tárgyaljuk a közeljövőben többek között, hogy a schengeni egyezmény életbelépése előtt egyszerűsödjön a határátlépés. Emellett pártolom az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére irányuló pályázatot. A közélet más területein is várom a megkereséseket, hiszen számos kezdeményezést el lehet indítani, vagy fenn lehet tartani uniós pénzforrások segítségével. A Sopronban megalakult Roma–Magyar Baráti Társaság is ilyen pártfogásra érdemes kezdeményezés. Nem kell feltétlenül egetverő dolgokra gondolni, hiszen azt is fontosnak tartom például, hogy segítsek a Hunyadi-iskola szabadtéri mászófalának fenntartásában. A Sopronnak kiharcolt lehetőségek gyümölcseit természetesen én is élvezem, hiszen másfél éves kislányom nagyszülei, dédszülei mind itt laknak, az ünnepeket, hétvégeket mi is itthon töltjük.
– Hogyan egyeztethető össze a családi élet és az állandó ingázás?
– Lassan sikerül kialakítani a mindenki számára elfogadható egyensúlyt, de ez a családom önfeláldozása nélkül nem működhetne.

Egyetlen roma származású képviselő
Járóka Lívia, az Európai Parlament egyetlen roma származású képviselője a nőjogi, valamint a bel- és igazságügyi parlamenti bizottságban dolgozik. Tagja az

MNO
Rendkívül negatív a magyarországi közállapotok lakossági megítélése – derül ki egy most közzétett tanulmányból. A vizsgálat szerint a magyarok lesújtó véleménnyel vannak az egészségügyről és a politikai szféráról, míg a magánszférával való elégedettség tekintetében sokkal kedvezőbbek az eredmények.

A TNS nemzetközi piackutató által készített tanulmány egy összetett mutatószámmal fejezi ki az egyes területek lakossági megítélését: a magyar egészségügy -10, a politikai szféra pedig -21 pontot kapott azon a skálán, amely +20 pontban határozza meg azt a határvonalat, amely alatt mindenképpen változtatásra van szükség. A TNS szerint az adott terület állapota +70 pont felett tekinthető valóban jónak – írja a hvg.hu.

A TNS tanulmánya 40 ország több mint 36 ezer lakosának megkérdezésén alapul, s a közszféra mellett a magánszférával való elégedettséget is vizsgálja. A 2004 negyedik negyedévében végzett kutatás Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa, Ázsia és Afrika egyes országainak lakosságára terjedt ki. A tanulmány részletesen elemzi, hogy miként értékeli a lakosság saját országa olyan intézményeinek hírnevét, mint az egészségügy, a távközlés, a politikai pártok, a postai szolgáltatások, az üzleti környezet és a szupermarketek.

Vélhetőleg nem vígasztal senkit, de tény, hogy régiónkból több ország is jóval mögöttünk végzett: Lengyelországban például -24, Szlovákiában pedig –20, az egészségügy megítélése, a politikai szféráról pedig e két országon (Lengyelország: -43, Szlovákia: -40) kívül Litvánia (-32) és Lettország (-31) lakossága is kedvezőtlenebb véleményen van, mint a magyar.

Az egészségügy megítélése a hírhedten gyenge ellátással rendelkező Romániában pontosan ugyanolyan, mint hazánkban, a politikusaik elfogadottsága pedig három ponttal még jobb is, mint nálunk.

A magánszférával való elégedettség tekintetében világszerte sokkal kedvezőbbek az eredmények. A kiskereskedelem például +53 pontot kapott globálisan, de hasonlóan jó a bankrendszer (+50), a távközlés (+43) és a postai szolgáltatások (+41) megítélése is.

Magyarországon különösen a kiskereskedelem (+52) örvend komoly respektusnak, de jó a bankrendszer (+50) és a távközlés (+50) megítélése is. Hátul kullog viszont a posta, amelyet +27 pontra értékelt a magyar lakosság.
Forrás: hvg.hu

A Deep Impact űrszonda hatalmas mélyedést robbant egy üstökös felszínébe, így az égitest belső, a Naprendszer születése óta érintetlen rétegeit is tanulmányozhatja. Az űreszköz szerdán este sikeresen startolt Floridából.

Január 12-én közép-európai idő szerint 19.48-kor egy Boeing Delta 2-es rakéta orrkúpjában startolt a Deep Impact űrszonda a floridai Cape Canaveral űrközpontból.

A start után egy perc húsz másodperccel kiégett és levált a hat szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta. 3 perccel később a főhajtómű is befejezte működését, majd 10 másodperccel ezután bekapcsolt a második fokozat. A start után 9 perc 46 másodperccel a második fokozat leállt, miután pár másodperccel tovább működött a tervezettnél. Ennek oka az első fokozat működésében tapasztalt kis mértékű alulteljesítés volt. 12 perccel a start után a rakéta sikeresen Föld körül parkolópályára állt, miközben az irányítók felkészültek a Föld körüli pálya elhagyására.

A start után 24 és fél perccel ismét begyújtották a második fokozatot, hogy magasabb pályára állítsák az űreszközt. Bár a realtime telemetrikus kapcsolatot ekkor egy időre megszakadt, az utólagos adatokból bizonyos, hogy a fokozat rendben, egy percig működött. A start után 27 perc 50 másodperccel szétvált a második és a harmadik fokozat, 10 másodperccel később pedig a harmadik fokozat is megkezdte működését, hogy végleg a küldetés célpontja, a Tempel-1 üstökös felé lódítsa a Deep Impact űrszondát. A harmadik fokozat 1 perc 15 másodpercig működött.

A start után 34 perc 36 másodperccel sikeresen az űrszondát szétválasztották a rakéta harmadik fokozatától. A Deep Impact megkezdte 6 hónapos, 431 millió kilométeres útját célpontja felé.

A NASA újabb űrszondával indul a Naprendszer születésének relikviáit őrző üstökösök, közülük is a Tempel-1 nyomába. A Deep Impact ("nagy becsapódás") névre keresztelt űrszonda különleges feladatot hajt végre: mesterséges krátert váj az üstökösmag felszínébe.

A Deep Impact legkorábban 2005. január 12-én, hazai idő szerint este 8 óra előtt indul hat hónapos utazására a floridai Cape Canaveral űrközpontból. 431 millió kilométer megtétele után ér az üstökös nyomába, ahol leválik róla az Impactor ("becsapódó") nevű szerkezet. A leválást követően a miniűrszonda mintegy 37 000 kilométeres óránkénti sebességgel becsapódik az üstökös magjába, ahol 4,4 tonna TNT-nek megfelelő robbanást idéz elő.

A becsapódás felsérti az üstökös felszínét, és hatalmas, több emeletes ház mélységű, egy futballpálya nagyságához mérhető krátert váj az üstökös magjába. Így feltárulnak az égitest mélyebb rétegei, és hozzáférhetővé válnak a bolygórendszerünk születése óta érintetlenül maradt rétegek.

Az üstökösök anyaga bolygórendszerünk kialakulásának korai szakaszából származik, így a bolygók születésekor fennálló körülmények nyomait őrzi. Amint azonban pályájuk újra és újra a Nap közelébe hozza őket, felszíni anyaguk átmelegszik, felszínükről por és gázanyag áramlik ki a világűrbe, kialakítva ezzel a látványos csóvát. A 4,5 milliárd éve érintetlen részek tehát az üstökösök mélyebb rétegeiben találhatók, amelyhez eddig még egyetlen űrszonda sem tudott hozzáférni.

Az üstökösök leginkább "piszkos hógolyókra" hasonlítanak: jelentős mennyiségű fagyott állapotban lévő illó anyagot - köztük vizet is - tartalmaznak. Jelenlegi elképzeléseink szerint a Föld korai történetében az üstökösök szállíthattak jelentős mennyiségű vizet és szerves anyagot bolygónk felszínére.

A Deep Impact űrszonda célpontját, a Tempel-1 üstököst 1867-ben fedezte fel W.L. Tempel. Az égitest a rövid periódusú üstökösök családjába tartozik, és 5,5 évente száguld el a Nap közelében. Pályájának legtávolabbi pontja a Mars és a Jupiter között található, így kiváló, könnyen elérhető célpont az űrszonda számára.

A Deep Impact már két hónappal érkezése előtt megkezdi a tudományos méréseket. Még érintetlen állapotában is feltérképezi és megvizsgálja az üstököst, különös tekintettel a magból kiáramló gázcsóvákra.

Az Impactor kicsiny, 1 méter átmérőjű, 370 kilogramm tömegű szerkezet, amely egy nappal a becsapódás előtt válik le az űrszondáról. Önálló meghajtással és navigációs rendszerrel szerelték fel, a leválás után ugyanis megkeresi magának a megfelelő helyet, ahol nekirepülhet az üstökösmagnak. A szerkezet ütközéskor fel is robban, hogy fokozva a becsapódás erejét, és minél mélyebb sebet ejtsen az égitest felszínén. A szakemberek szerint az üstökös a maga hat kilométeres becsült átmérőjével a becsapódást "meg sem érzi", s nem valószínű, hogy összetörne.

A szerkezet fedélzeti kamerái egészen az utolsó pillanatig fényképezik a felszínt és továbbítják az adatokat a Földre. Ezzel az üstökösmag felszínének olyan finom részletei is kivehetővé válnak, amelyhez hasonlót a "szokásos" megközelítő űrszondákkal sohasem fogunk látni.

Az anyaszonda biztos távolból szemléli az izgalmas eseményeket. A becsapódáskor mintegy 8600 kilométerre lesz az üstökös magjától, s úgy módosítja pályáját, hogy nem sokkal a robbanást követően elrepüljön a felsértett terület felett. A becsapódás helyét úgy választják ki, hogy a jelentős mennyiségű kidobott törmelék a Nap megvilágításába kerüljön. A kozmikus tűzijáték így földi távcsövekkel is látható lesz, sőt a Chandra-, Spitzer- és Hubble-űrteleszkópok is a Tempel-1 üstökös felé fordulnak majd, hogy megvizsgálják s a becsapódáskor kirepülő törmeléket és gázokat.

A Deep Impact űrszonda spektrométeres vizsgálatokkal elemzi a magból kiáramló gáz- és poranyagot, amelyet az üstökös csóvaszerűen elhagy pályáján. A szakemberek becslése szerint a kidobott anyagok egy része néhány perc alatt visszahullik a felszínre, így a tervek szerint ez idő alatt lehetősége lesz legmélyebben belenézni az üstökösmagon vájt sebhelybe. A vizsgálatokra mintegy 14 perc áll rendelkezésére, ez idő alatt 500 kilométerre közelíti meg az üstökösmagot, majd tovaszáguld mellette. A rendelkezésre álló időt jelentősen lerövidíti, hogy 50 másodperccel a legközelebbi pont elérése előtt az űrszonda védőpajzsa mögé bújik, mivel a magból kiáramló gáz és törmelék jelentős kárt tehet benne.

A biztonságot nyújtó pajzsok ellenére azonban a tervezők nem tartják kizártnak, hogy az anyaszondát megsértheti a robbanás során kiáramló törmelék.
Ezért az űrszonda, valamint a becsapódó egység is azonnal továbbítják adataikat a Föld felé.

A Deep Impact űrszonda spektroszkópiai mérésekkel állapítja meg az üstökös felszínének, valamint a kráter aljának és a kiáramló gázok kémiai összetételét. Jelenlegi ismereteink szerint az üstökösmag forgási periódusa 41 óra, így az űrszonda csupán a felét tudja majd alaposan feltérképezni. Ezért a megközelítés után mintegy háromnegyed órával "visszapillant", s megvizsgálja az üstökös másik, addig még nem látott oldalát is. A szakemberek szerint elképzelhető, hogy a kráterből gázkiáramlás indulhat be, mivel az üstökösök anyagának nagy részét illóanyagok alkotják, amelyek a lökés hatására gázcsóvaként robbanhatnak ki a felszínből. Az űrszonda a becsapódást követően még egy napig vizsgálja az üstököst.

Amennyiben a Deep Impact űrszonda jó állapotban vészeli át a kómán történő áthaladást, további üstökösök felé irányíthatják, amelyek felszínét fényképezni és elemezni tudja.