Gyorsan változik a protokoll-lista
 Népszabadság • Munkatársunktól  • 2005. január 26.

/Ha ügyesek vagyunk, a kezünkben marad egy darab Kép: FOTÓ: kovalovszky dániel/
A Miniszterelnöki Hivatal nem hivatalos protokoll-listája szerint ma 337-en tartoznak az állami vezet?k körébe. Közülük csak minden ötödik n?, és tízb?l kilencüket 2000. január 1-je után nevezték ki jelenlegi posztjára.

"A szalag átvágásakor (...) az elvágott végek sem eshetnek le a földre. Aki a szalagot átvágja, fogja bal kezébe a szalagot, mikor kézfejétől jobbra elvágta, akkor a kézfeje másik, bal oldalán is vágja el (a balkezeseknél természetesen fordítva), így az emlékbe eltehető szalagdarab a bal kezében marad, és az ollóval együtt visszateheti a tálcára" - írja Görög Ibolya Protokoll - az életem című könyvében. Ki gondolta volna, hogy egy kívülről egyszerűnek tetsző avatóünnepséghez még némi kézügyességre is szükségük van az állami vezetőknek.

A kancellária nem hivatalos protokoll-listája szerint ma 337-en tartoznak az állami vezetők körébe. A legfrissebb kinevezett Frankberger Ferenc ezredes, aki hétfőtől a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának helyettes államtitkári jogállású vezetőjének mondhatja magát. Ez idő szerint a listán egyébként kilenc hely betöltetlen: többek között öt miniszteri jogállású tisztségviselő (három alkotmánybíró és két számvevőszéki alelnök) hiányzik az állami hierarchiából.

A lajstromban az öt közjogi méltóság (az államfő, a kormányfő, a házelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a legfőbb bíró) mellett 17 miniszter és 22 miniszteri jogállású vezető (az Országgyűlés öt alelnöke, hét alkotmánybíró, három ombudsman, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék, a jegybank, az Akadémia, a Gazdasági Versenyhivatal, az ORTT elnöke, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese) található. A névjegyzéken rajtuk kívül még 26 politikai államtitkár, 15 közigazgatási államtitkár, négy címzetes államtitkár, 56 államtitkári jogállású tisztségviselő, 64 helyettes államtitkár és 128 helyettes államtitkári jogállású, illetve helyettes államtitkári juttatásokra jogosult személy van.

Az állami vezetők névsorát böngészve kevés nőre bukkanunk. A 337 tisztségviselőből csupán hatvanöten tartoznak a gyengébb nemhez. Még árnyaltabbá válik a kép, ha az egyes kategóriákat különválasztjuk: a 65 hölgyből tizenheten helyettes államtitkárok és harmincöten helyettes államtitkári juttatásokra jogosult tisztségviselők. Vagyis az állami hierarchia felsőbb régióiban mindössze tizenhárman vannak: Szili Katalin házelnök, Göncz Kinga és Lamperth Mónika miniszterek, Dávid Ibolya parlamenti alelnök, Tersztyánszkyné Vasadi Éva alkotmánybíró, Vojnik Mária politikai államtitkár, Kovárik Erzsébet közigazgatási államtitkár. Ide tartozik még hat államtitkári jogállású személy is (Apatini Kornélné, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára, Akóts Klára, a kormányfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, Pálffy Ilona, az Alkotmánybíróság főtitkára, Monostori Lajosné, a Kehi elnöke és Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagja).

Gyorsan változik a protokoll-lista. Csak mutatóban találkozni tíz évnél régebben rajta szereplő személyekkel. Legrégebben Soltész István, az Országgyűlés főtitkára tölti be hivatalát, aki 1989. május 10. óta már a hatodik házelnök munkáját segíti. 1990-ben főtitkárként kezdte alkotmánybírósági karrierjét Holló András jelenlegi elnök, s ebben az évben nevezték ki katonai főügyésznek Kovács Tamást is. A kormányzati főtisztviselők között Gadó Gábor igazságügyi helyettes államtitkári kinevezése a legkorábbi, de az övé sincs még tízéves (1995. július 1.). A viharos kádercseréket jellemzi, hogy a 337 állami tisztségviselőből csupán 34-en kerültek 2000. január 1-je előtt mai székükbe.

Az állami vezetéssel kiemelt juttatások is járnak. Az öt közjogi méltóság havi fizetése egymillió-háromszázhatvanötezer forint. A miniszterek sem keresnek rosszul, hiszen 546 ezer forint az alapilletményük, amihez 227 500 forint úgynevezett illetménykiegészítés és 295 750 forint vezetői pótlék (esetenként nyelvpótlék is) járul. Az államtitkárok alapilletménye a köztisztviselői illetményalap (35 ezer forint) kilencszerese, helyetteseiké pedig annak nyolc és félszerese, amihez hozzácsapódik a száz-, illetve ötvenszázalékos vezetői pótlék. A képletet kissé bonyolultabbá teszi, hogy a főtisztviselői kar tagjai az illetményalap tizenháromszorosára jogosultak, s hogy a tisztségviselő munkáltatója egyedi mérlegelés után akár húsz százalékkal magasabb bért is megállapíthat. A minisztereknek és a politikai államtitkároknak ezenfelül évente legalább egyhavi illetmény és negyven nap szabadság is jár. A jogszabályok értelmében az állami vezető jogosult egyebek közt hivatali lakással való ellátásra, személygépkocsi használatára, napidíjra és ellátmányra, a kormányváró igénybevételére.

A protokoll-listán szereplők javadalmazása az idén mintegy 3,5-4 milliárd forintba kerül majd az adófizetőknek.

Hofi Gézát is megfigyeltette a csehszlovákiai kommunista titkosrendőrség – közölte szombati számában a pozsonyi Új Szó. Bukovszky László, az ügynökiratokat kezelő hivatal igazgatója elmondta, több titkos jelentést találtak a népszerű magyar humoristáról.

Hofi Gézát is megfigyeltette az StB, a csehszlovákiai kommunista titkosrend?rség – mondta a pozsonyi Új Szónak Bukovszky László, az ügynökiratokat kezel? Nemzeti Emlékezet Hivatalának (UPN) egyik vezet?je.

A magyar humoristáról Kelet-Szlovákiában több titkos jelentést találtak. 1982 szilveszterén például a Milan fedőnevű ügynök annyira fürge volt, hogy az este nyolc után kezdődő magánszámról még éjfél előtt elmarasztaló jelentést küldött. Szerinte Hofi Géza szocialistaellenes propagandát folytatott.

Megbízható források szerint a kiváló művész Mikroszkóp színpadi műsorait diplomáciai csatornákon keresztül rendszeresen feljelentette Prágában és Moszkvában az akkori budapesti csehszlovák nagykövet is. Az StB iratai között megtalálták és az interneten hozzáférhetővé teszik a Dél fedőnevű aktát is. Ebben azokat az ügynökjelentéseket gyűjtötték, amelyek arról számoltak be, hogy a dél-szlovákiai magyarokra milyen hatással van a Gustáv Husak tekintélyuralmi rezsimjéhez képest liberálisabbnak tartott, ám a csehszlovákiai pártvezetők szerint revizionistának minősített kádári puha diktatúra.

A Magyar Televízió műsorairól egyébként több szlovákiai titkos ügynök írt rendszeresen elmarasztaló jelentéseket.

Úgy tűnik, hogy Patrick Weidman amerikai mérnök egy matematikus segítségével végre meghatározta azt az egyenletet, mellyel leírható az Eiffel-torony íve. A szakemberek régóta próbálták megtalálni az "Eiffel-képletet", eddig sikertelenül.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerosének!Küldje el ezt a cikket barátjának, ismer?sének!
Nyomtatható változatNyomtatható változat

A mérnökök régóta tanakodnak azon, miért úgy építette meg Gustave Eiffel a nevét viselő tornyot, ahogy. A coloradói egyetem docense, Patrick Weidman mérnök szerint a háromszáz méter magas Eiffel-tornyot nem valamiféle matematikai képlet alapján építették. Ehelyett Eiffel mérnökei grafikus módszerrel kalkulálták ki, milyen erősítésekre van szükség az irtózatos súly megtartásához, és korábbi tapasztalatok alapján számolhattak csak a szél hatásaival. Szakaszról szakaszra építették, és nem volt olyan egyenlet, amivel leírhatták volna azt, mondja Weidman.

Ennek ellenére régóta úgy gondolják, hogy az 1889-ben elkészült torony szerkezete leírható matematikai egyenlettel, ha mégoly bonyolulttal is. Ezzel kapcsolatban két elmélet vetélkedett: Christophe Chouard szerint Eiffel úgy építette a tornyot, hogy annak tömege ellenálljon a szél nyomásának. A másik elképzelés szerint a torony elemei közötti feszültség ellensúlyozza ezt a hatást.
Nem parabola

Chouard felállított egy nemlineáris inegrálegyenletet, és kitette azt a weboldalára, de a matematikusok erre csak egy megoldást találtak, egy parabolát, ami természetesen nem hasonlít az Eiffel-torony ívére. A michigani műszaki egyetemen tartott 2003-as előadása után Weidmant bemutatták Iosif Pinelis matematikusnak, aki felajánlotta segítségét az integrálegyenlet megoldásához. Pinelis számításai szerint Chouard egyenletének bármely megoldása vagy parabolaszerű - ami nem igaz az Eiffel-toronyra -, vagy a torony tetejénél a végtelenbe tart.

Weidmant saját elmondása szerint megszállottá tette a probléma, egyre többet olvasott a toronyról és építéséről. Kapcsolatba lépett Henri Loyette-tel, egy Eiffel-toronyról szóló, 1985-ös könyv szerzőjével, a Louvre jelenlegi kurátorával, aki azt javasolta neki, hogy nézze át a levéltári forrásokat.

Weidman rátalált Eiffel egy 1885-ös beadványára, melyet a francia polgári mérnöki társaságnak nyújtott be, ami bizonyította, hogy a mérnök a szél nyomását a torony szerkezeti elemei közötti feszültséggel kívánta ellensúlyozni. A francia nyelvű dokumentumból kiderült, hogy Eiffel kulcsfontosságúnak tartotta annak megállapítását, hogy a torony íve adott ponton miként reagál az fölötte lévő szakaszra nehezedő szélnyomásra. Eiffel felfedezte, hogy ez a fajta építési mód nem terheli meg az átlós vázelemeket, melyek hagyományosan a szél erejének hivatottak ellenállni. Így ezek az elemek kihagyhatók, a torony súlya és a szélnek kitett felület is kisebb lesz ezáltal.
Alul stabilabb

Erre alapozva Weidman egy új egyenletet állított fel, ami Eiffel széllel kapcsolatos elképzeléseit is figyelembe vette. A mérnök megoldást is talált az egyenletre egy exponenciális függvény formájában, ami nagyjából egyezett is a torony felső felének ívével.

A torony Weldman szerint valójában két részből áll: mivel Eiffel valószínűleg nem volt meggyőződve a széllel kapcsolatos becslései helyességéről, az alsó részt biztonsági okokból stabilabbra tervezte. Így a toronyt két exponenciális egyenlettel lehet leírni, eggyel az alsó, eggyel a felső részt.

Weidman és Pinelis a francia akdémia Comptes Rendus Mecanique című szaklap 332-es számában jelentették meg tanulmányukat, melynek kivonata itt olvasható. Az írást a brit Architectural Research Quarterly is hamarosan utánközli.

Klímakutatók szerint 2015-ig van ideje az emberiségnek arra, hogy megállítsa a globális felmelegedést. Az 1750-től létező üvegházhatás 10 év múlva ugyanis már tombolni fog. Az ipari forradalom kezdetétől bolygónk légköre 2 Celsius fokkal, 2100-ig pedig további 6 Celsius fokkal fog még emelkedni.

Pongrácz Rita az ELTE meteorológiai tanszékének tanársegéde elmondta: "Ha mondjuk máról holnapra az összes ilyen üvegházhatású gázkibocsátást meg is állítjuk, még akkor is ez a tehetelenség tovább halad, és a melegítő hatás a továbbiakban is jelen lesz az éghajlati rendszerben."

Harminc év alatt eltűnt az amanozasi őserők hatoda, drasztikusan apadt a kínai Sárga-folyó, savasak lettek az óceánok és szinte teljesen elpusztult az ausztáliai Nagy-korallzátony. Magyarországon - a kormány szerint - nincs veszély.

A Környezetvédelmi Minisztérium főcsoportfőnőkének elmondása szerint: a magyar kibocsátások lényegesen alatta vannak a kyotoi jegyzőkönyvben vállalt szintnek, és ezen szint fenntartásához különösebb tettre nincsen szükség.

Faragó Tibor szerint a globális felmelegedés ellen a magyar kormány több kidolgozott program segítségével védekezik.

A második legtöbb jelölést a Million Dollar Baby és a Finding Neverland című alkotások kapták, hetet-hetet, köztük a legjobb filmnek és a legjobb színészi teljesítményeknek szóló elismerésül. Ez utóbbiak: Clint Eastwood, Morgan Freeman, Hilary Swank és Johnny Depp. Eastwood a Million Dollar Baby rendezéséért is kapott jelölést.

A Golden Globe megnyerése után a legjobb női főszereplő díjára jelölték Annette Beninget Szabó István Csodálatos Júlia című filmjében nyújtott alakításáért. Két jelölést is kapott Jamie Foxx – főszereplőként (Ray) és mellékszereplőként (Collateral – A halál záloga) is jelölték a legjobb színész díjára.

A jelöltek teljes listája az Oscar hivatalos honlapján olvasható. A díjakat február 27-én adják át hetvenhetedik alkalommal.