A felsőoktatási törvény tervezete hamarosan a Parlament elé kerülhet
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb reformjának nevezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a felsőoktatási reformot. A törvénytervezet hamarosan a Parlament elé kerülhet.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Magyar Bálint oktatási miniszter ma az Oktatási Minisztériumban zárt ajtók mögött vitatták meg az oktatásal kapcsolatos ügyeket. A beszélgetést követő tájékoztatón bejelentették: hamarosan a kormány, majd a Parlament elé kerül a felsőoktatási törvény tervezete, amely a szakmai szervezetek egyetértése mellett született meg. Ezt Magyar Bálint is megerősítette, mondván, végre sikerült megteremteni a szakmai konszenzust. Az elmúlt évtizedek mulasztásait is pótolja az a fejlesztés, amely hamarosan elindul a felsőoktatási intézményekben. Várhatóan már 2006-ban elkezdődik az infrastruktúra fejlesztése, elsősorban a kollégiumi férőhelyek számának növelése a főiskolákon és az egyetemeken.
Gyurcsány Ferenc azt is elmondta: fontosnak tartja, hogy Magyarország ismét a legfejlettebb országok között legyen az oktatás terén. Ugyanakkor nagy hangsúlyt helyeznek arra is, hogy a tanár-diák viszony átalakuljon, ezt pedig azzal is elő lehet segíteni, ha az iskolákban a készségek fejlesztésére és nem a biflázásra helyezik a hangsúlyt.
A miniszterelnök szerint minden esély megvan arra, hogy leküzdhessük a társadalmi különbségeket és egyre versenyképesebbé váljon az ország.
Magyar Bálint arról beszélt, hogy a pedagógia eszköztárát át kell alakítani úgy, hogy azok módosulása, mindenekelőtt az informatikai eszközök használata mellett a módszerek is változzanak. Jelenleg fejlesztés alatt vannak különféle digitális tananyagok és moduláris rendszerek, amelyek a szakképzési és a felnőttképzési rendszer átalakulását segítik elő. Az elmúlt időben a kutatás és a fejlesztés terén is megtörtént a rendszerváltás, jelentette ki az oktatási miniszter, hozzátéve, hogy most már minden feltétel adott ahhoz, hogy modern eszközök és módszerek segítségével végezhessék a kutatók a munkájukat.
Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: 1996 óta készülnek a kétszintű érettségi rendszerére, az érintetteket pedig megfelelően tájékoztatták. Mint ismert, az emelt szintű vizsga egyúttal felvételi is a felsőoktatási intézményekbe, ugyanakkor emeli az érettségi vizsga rangját is. (Educatio Press)

A kormány elfogadta a diákigazolványról szóló kormányrendeletet, melyről az oktatási miniszter elmondta, tulajdonképpen két rendeletet egyszerűsít, és elsősorban technikai változást jelent a kártyákat illetően. A felsőoktatási intézményekben intelligens, chippel ellátott kártyát kap minden diák, a közoktatásban pedig a kártya nem lesz ugyan intelligens, ám egy úgynevezett elekronikus hurokkal, az utazás folyamán bérlet helyett használhatják a tanulók a kártyát, például a MÁV, vagy a BKV járatain. A miniszter szerint ez nem nagy beruházás, ugyanis az ellenőrnél lévő leovasó értéke 5-10 ezer Ft körül mozog, a ráfordított költség gyorsan megtérül.
A kétszintű érettségi kapcsán Magyar Bálint pozitívan értékelte, hogy a 96.000 érettségiző közül egyharmaduk az emelt szintet választaná. Véleménye szerint ez a vizsga nem olyan idegen az egyetemi léttől sem, és nem utolsó sorban így összemérhetőbbek az érettségik, és kiderül, hogy ténylegesen mi a különbség az iskolák között.
A szakminiszter elmondta, a felsőoktatási törvény tervezetét a felsőoktatási intézmények túlnyomó többsége támogatta, a felsőoktatási szakmai szervezetek mellett, mint a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Tudományos Tanács, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Felsőoktatási Tudományos Tanács. Az oktatási miniszter tájékoztatott, a miniszterelnök is azt szeretné, ha a tervezetet februárban a kormány elfogadná, és a Parlament elé kerülne a tavaszi ülésszakban. A miniszter kiemelte, így többmilliárd forintos beruházások valósulnának meg, 10.000 új kollégiumi férőhellyel, illetve 18.000 kollégiumi hely felújítása is lehetővé válik.
(Educatio Press)

A Magyar Állam Vasutak 2004. december 12-től megszünetette a Pécsről Budapestre közlekedő 18.35-kor induló Intercity járatot. A változtatás miatt 17 óra után nem lehetett vonattal Pécsről a fővárosba jutni. Mivel az eltörölt járat igen kedvezőtlenül érintette a Pécsi Tudományegyetem oktatóit és hallgatóit (a diákoknak ugyanis több, mint a fele nem pécsi lakos, az oktatók közül pedig sokan tanítanak más felsőoktatási intézményekben is), dr. Lénárd László rektor levélben kérte a MÁV illetékeseit a helyzet rendezésére. (a rektor levele ezen a linken olvasható: www.pte.hu/rektori/Faliujsagra/MAV.htm ) Kresák Gergely, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke válaszlépésként azt is kilátásba helyezte, hogy a hallgatók utazási igényeit kiszolgálva - demonstrációs céllal - saját, egyetemi vonatot indítanak a kérdéses időpontokban a fővárosba.
Kedvezőtlen válasz érkezett: a MÁV arra hivatkozott, hogy a megszüntetett járatok nem voltak gazdaságosak, a más vonalon átlagos 60%-os kihasználtság helyett csak 40%-ot "teljesített" (a vasúttársaság válaszlevele a következő linken olvasható: www.pte.hu/rektori/Faliujsagra/vasutvalasz.htm ) - a menetrenddel kapcsolatos tárgyalásra viszont a Pécsi Tudományegyetem képviselőit is meghívták. A megbeszélés 2005. január 25-én délután zajlott, melyen a PTE képviselői mellett részt vett Mándoki Zoltán, a MÁV vezérigazgatója, dr. Toller László, Pécs polgármestere, valamint dr. Kékes Ferenc a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke.
Az egyeztetésen úttörő döntés született: a két önkormányzat évi 20 millió Forinttal támogatja a MÁV-ot, a vasúttársaság pedig visszaállítja a korábbi menetrendet. A szerződés határozatlan időre szól, a január 25-eit várhatóan további tárgyalások követik. A döntés egyelőre csak a Pécsről Budapestre tartó InterCityt érinti, a Zengő IC így február 7-től ismét este 18.37-kor indul a pécsi pályaudvarról és a budapesti Déli Pályaudvarra érkezik.
(Educatio Press)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint 2005. január 26-án (holnap), valamint a hét második felében országszerte jelentős havazás várható.
A minisztérium éppen ezért felhívja a figyelmet, hogy "...a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell".
Illetőleg "a főjegyző az oktatási miniszter egyidejű értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A főjegyző a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzőit".
Szüdi János, közigazgatási államtitkár levelében arra kéri a címzett jegyzőket, hogy amennyiben az időjárási helyzet szerint szükségesnek ítéli, úgy fenti jogszabályoknak megfelelően segítse elő a rendkívüli iskolai szünet elrendelésére vonatkozó lépések megtételét az illetékességi területén működő közoktatási intézményekben.
Előfordulhat, hogy a havazás miatt a tanulók nem tudnak eljutni az iskolába, illetőleg, hogy a tanulókat szüleik nem engedik el az iskolába. Indokolt, hogy az ilyen okból történő távolmaradást igazolt távollétnek fogadja el az iskola.
(Educatio Press)

A felsőoktatási jelentkezések határideje előtt, a Központi Érettségi Nyílt Napon a kétszintű matúra szaktárgyi változásairól tájékozódhattak a résztvevők. Azok a diákok, akik nem tudtak részt venni a rendezvényen, nem maradnak információ nélkül. Minden 2005-ben érettségiző diák ingyenesen rendelheti meg a legfontosabb változásokat tartalmazó Kétszintű Érettségi Katalógust a Felvételi Információs Szolgálattól (FISZ). Februártól pedig újdonság, hogy hétvégenként közép- és emelt szintű érettségi tréningek segítik a felkészülést. A 12-es és már érettségizett diákok a tréningeken próbaérettségi feladatsorokon tesztelhetik tudásukat, és szóbeli analízisek segítségével sajátíthatják el, hogyan érdemes felépíteniük feleletüket. További információ a 06 1 473-0769-es telefonszámon, az info@fisz.hu e-mail címen és a www.fisz.hu portálon kapható.
(forrás: FISZ)
(Educatio Press)

A kormány tanácsadó testületeként működő Akkreditációs Bizottság eddig a benyújtott 3000-ből 1700 tanulmányi programot véleményezett és terjesztett az oktatási tárca vezetője elé.
Martin Fronc a testület véleménye alapján dönt az engedélyezésről. Pavol Návrat, a bizottság elnöke közölte, mindent megtesznek, hogy idejében elbírálják a dokumentumokat. A folyamat azonban elhúzódhat, mivel számos tanulmányi programnak nem megfelelően készítették el az akkreditációs anyagát, így azokat pótlásra, átdolgozásra vissza kell küldeniük.
A pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karának eddig egyetlen pedagógiai tanulmányi programja sem szerezte meg a szükséges miniszteri engedélyt. Oto Majzlan dékán azonban bízik benne, legkésőbb március 30-áig megkapják az akkreditációt. Ha mégsem, kitolják a jelentkezési határidőt és a felvételi vizsgák időpontját. A fakultás vezetője állítja, időben terjesztették a testület elé a szükséges dokumentumokat.
Daniel Kluvanec, a Szlovák Rektori Konferencia alelnöke szerint a felvételi vizsgák időpontja akár júliusig is eltolódhat. A középiskolák idei végzősei hátrányos helyzetbe kerültek, mivel jelenleg - a jelentkezési határidő közeledtével - még nem tudhatják, mely szakokat választhatják, azaz mely programok szerezték meg a működési engedélyt. Kluvanec az oktatási tárcát bírálja, amiért nem tette világossá a játékszabályokat, vagyis az utolsó pillanatban is változtatott az akkreditációval kapcsolatos feltételeken.
László Béla, a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja szerint az akkreditáció során jelen esetben nem a tanulmányi szakok tartalmi vonatkozásairól van szó, hanem az oktatásszervezés formális kérdéseiről: "A szükséges dokumentációkat idejében benyújtottuk az illetékes testületnek, amely a beterjesztett adatok óriási mennyisége miatt csak lassabb ütemben képes elbírálni az egyes kérelmeket." László Béla úgy véli, mivel nem az egyetemek tehetnek arról, hogy késik az akkreditáció, méltányos volna velük szemben, ha időben, vagyis az eredeti ütemtervnek megfelelően hirdethetnék meg a felvételi vizsgák időpontját. A dékán jelezte, nem tervezik sem a jelentkezési határidő, sem a vizsgaidőpont kitolását.
(forrás: Új Szó)

Az előző évben elhatározott találkozók folytatásaként az önkormányzat és a főiskola kapcsolatát érintő idei megbeszélést január 26-án, szerdán tartották a főiskola Líceum épületének I. em. 206-os Konferenciatermében.
A megbeszélés során - a 2004. évi eredmények értékelése után - a felek érintették az oktatás és tudományos kutatás elért magas színvonalának fenntartási lehetőségeit, a főiskola infrastruktúra fejlesztésének kérdéseit, a pedagógus továbbképzést, valamint a szakképzésben való főiskolai szerepvállalást. Továbbá áttekintették a pályázati tevékenység, a sport, a kultúra és a művészetek területén történő együttműködés lehetőségeit. Kiemelt jelentőséget kapott a tárgyalás alkalmával a közös fellépés az EU kulturális fővárosa cím elnyerése érdekében.(Educatio Press)

Az egyetemista híradó kéthetente szombaton délelőtt 10 órakor jelentkezik a Tudásakadémia Junior műsorán belül. Ebben egyetemista fiatalok tudósításokat készítenek az őket foglalkoztató témákban, az őket érintő eseményekről. Ezeket a 3-4 perces bejátszókat, híreket ők maguk veszik fel, vágják meg, amiben az adás rendezőjétől segítséget kapnak. Jelenleg főként kommunikációs szakos hallgatók vesznek részt a műsorok készítésében, de ez nem feltétel, bárki jelentkezhet, akár Budapestről, akár vidékről, akit érdekel a televíziózás, és szeretne gyakorlatot szerezni a Magyar Televíziónál. Az érdeklődők a tudas@mtv.hu címre küldhetnek e-mailt. (Educatio Press)

Magyarország azon kevés országok közé tartozik a világon, ahol a szülők bármely iskolába beirathatják a gyermekeiket, és az iskolák a saját körzetükben lakók ellátási kötelezettségén túl teljesen szabadon válogathatnak a jelentkezők között. Ennek egyik következménye a tanulmány szerint az iskolák színvonala közötti különbségek növekedése: az iskolázott szülők gyermekei jobb oktatásban részesülnek, mint a hátrányos helyzetű családból származóak - állapítja meg az általános iskolai szegregációról készült tanulmány.
Bár az iskolák versenyeznek a gyerekekért a túlélésük miatt, a jobb iskolák még így is megengedhetik maguknak, hogy a jobb helyzetű diákok közül válogassanak. Abban az iskolában, ahol vegyesen vannak jó és rosszabb képességű tanulók, ott ügyelnek arra, hogy lehetőleg ne kerüljenek egy osztályba, mert akkor a középosztálybeli szülők jobbképességű gyerekeinek nem lesz elég vonzó az iskola - véli a tanulmány egyik szerzője, Kertesi Gábor a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa.
A "természetes" szegregáció mellett nem ritka, hogy az iskolafenntartó direkt, adminisztratív módon különíti el más intézményekbe a kedvezőtlen háttérből jövő kisdiákokat. Ennek egyik leghírhedtebb esete a jászladányi önkormányzatnak az iskolamegosztása döntése, ahol etnikai színezete is volt a sajnos nem példa nélküli esetnek.
Akárhogy is jön létre a szegregált oktatás, a hátrányos helyzetű tanulók gyengébb oktatásban részesülnek, aminek az egyik oka, hogy oktatásuk jóval nehezebb és kevesebb sikerélményt jelent a tanároknak, és több figyelmet is igényelnének. Magyarországon pedig nem kompenzálják a pedagógusokat, ha hátrányos helyzetű diákokat tanítanak, így a jobb tanárok a jobb iskolákba mennek - áll a tanulmányban, amely hivatkozik külföldi kutatásokra, hogy milyen fontos szerepe van a tanári munka minőségének a diákok teljesítményére.
Esettanulmányok és közvetett bizonyítékok arra utalnak, hogy a szegregáció az eredményességbeli egyenlőtlenségeket is megnövelte - olvasható a tanulmányban. A magyar iskolarendszer így jelentősen növeli az öröklött társadalmi egyenlőtlenségeket. A roma kisebbség jelentős részének iskolai szegregálása ezen felül az etnikai alapú társadalmi kirekesztés alapjait is lerakja. Mindezek nemcsak nyilvánvaló erkölcsi problémákat vetnek fel, de biztosítják olyan iskolázatlan és kirekesztett rétegek tömeges újratermelését is, amelyek stabil foglalkoztatása egy modern társadalomban nem biztosított. A hazai oktatási rendszer - a társadalmi többség rövidtávú és szűklátókörű érdekkövetése révén - így nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a következő generációknak továbbra is óriási, sőt egyre növekvő szociálpolitikai problémákkal kelljen majd együtt élniük - állapítja meg a tanulmány, amely megjegyzi, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonításban rendkívül erős az általános iskolai tanulók eredményessége és családi háttér közötti összefüggés.
A szerzők többek között a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok bérének kompenzálásában, a legszegényebb családok iskoláztatási költségeihez való hozzájárulásban és az iskolaválasztási döntésben való közvetlen segítségnyújtásában látják a szegregáció fékezésének lehetőségét.
(forrás: Origo) (Educatio Press)