„Beszédes”, több esetben riasztó számadatokkal alátámasztott sajtótájékoztatót tartott ma délelőtt Győrött dr. Szakács Imre, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke.

A tájékoztató apropóját az adta, hogy a közelmúltban láttak napvilágot azok a hivatalos információk és számadatok, melyek a határátkelőhelyek és főutak forgalmának uniós csatlakozásunk utáni időszakát jellemezték. A számadatok jól példázzák azt a komoly forgalomnövekedést, amely uniós tagságunk után régiónk és megyénk főútjaira, határátkelőhelyeire zúdult.

2004-ben május-november között a régió határátkelőhelyein összesen 8,8 millió személygépkocsi, 150.000 autóbusz, 1,9 millió tehergépkocsi és több mint 29 millió személy lépett át. A felsorolt 4 mutatószámmal jellemzett régiós jármű- és személyforgalom döntő többsége Győr-Moson-Sopron megye határátkelőhelyein jelentkezett (65-79 %). A régiós összforgalomból a vasi határátkelők részesedése 9-20 %, a zalaiaké 10-25 % között mozgott.

Szakács Imre példaként a rajkai határátkelőhelyet emelte ki, ahol 2003-2004 között a forgalom 143%-kal növekedett, ami 2004 májusa-november között 471.369 áthaladó tehergépkocsit jelentett. Az elnök elmondta, hogy Nyugat-Dunántúl főútjai szinte mindenütt túlterheltek. Különösen északon jellemező, hogy több útszakasz kapacitása kimerülőben van (különösen a 85, 84, 81 sz. főutak). Az átlagos napi forgalom csúcsai különösen magasak a főutak városi átkelési szakaszain: Győrben (82, 83, 81, 14, 1, 821), Zalaegerszegen (76) és Csornán (85, 86). Aggasztó, hogy nagyon magas a teherforgalom aránya, egyes szakaszokon a teljes járműforgalom 25 %-át is meghaladja. Szakács szerint elképesztő, hogy a hálózat több mint egyharmadán (10 főúton) 8.000 egységjármű feletti az átlagos napi forgalom, és ugyancsak 10 szakaszon 1.000 jármű felett van az átlagos napi teherforgalom.

A régióban és megyénkben igazi ”negatív rekordernek” Csorna számít, hiszen a régió 2003-as, lakott területeket érintő „teherforgalmi csúcsát” itt számolták: a városban naponta átlagosan 2814 nehézgépjármű haladt át. 2004-ben a Csornán áthaladó átlagos napi tehergépkocsi-forgalom 4842 jármű volt!
Ezzel a kamionszámmal Csorna 2004-ben már nem csak a régió teherforgalommal legterheltebb települése, hanem országos második! (A 85-86-os főutak közös szakaszán regisztrált elképesztő tehergépkocsi számnál – az ország valamennyi, lakott területeken átvezető útszakasza közül - egyedül a 8-as főút székesfehérvári átkelési szakaszán számoltak több tehergépkocsit.)

A megoldás kulcsát Szakács Imre két dologban látja:
Egyrészt gyorsforgalmi utak építésében (közülük is mindenek előtt az M85-M86 csornai elkerülő szakasza megvalósítása) és további településelkerülő főútszakaszok építésének kellene megvalósulniuk..
Másrészt a határ-közeli utak újjáépítésében (a „vasfüggöny” előtti időkben folyamatosan működő, a forgalom elől csak az 1940-es évek végétől lezárt utak revitalizációja, és ezek határmetszési pontjainak megnyitásában a szomszédsági forgalom számára).

Szakács szerint természetes igény, hogy az EU belső határává vált államhatár két oldalán található településeket összekötő utakat az ott élők ismét mielőbb használhassák. A „szomszédsági” forgalom ezáltal leterelődne a zsúfolt főutakról és határátkelőkről a határon átnyúló közvetlen kapcsolatokat szolgáló forgalom lényegesen rövidebb útvonalakon zajlana (csökkentve a kényszerű kerülőutak miatti utazási időt és környezetszennyezést). Az osztrák határ menti Győr-Moson-Sopron megyei települések összesen 19 db útszakasz újjáépítését sürgetik.

Szakács Imre elmondta, hogy a közelmúltban – mint régiós és megyei elnök, illetve mint országgyűlési képviselő - levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrhoz. Ebben a fenti számadatokról küldött részletes tájékoztatást, egyúttal a helyzet megoldásához a Győr-Moson-Sopron megyei kötődésű miniszterelnök segítségét kérte.
„Nem külön anyagi támogatást, plusz pénzt kérünk, csak azt, hogy az ütemezett gyorsforgalmi útfejlesztések ne késlekedjenek, ne szenvedjenek csorbát.” – fogalmazott az elnök.
Ponty Zita