Az egyetemisták csaknem háromnegyede olvas mindennap újságot, több mint fele pedig televízióból és rádióból is hozzájut az információkhoz, az egyetemi sajtónak pedig meghatározó szerepe van a felsőoktatási hallgatók médiafogyasztásában - derül ki abból a felmérésből, melyben a felsőoktatási hallgatókat médiafogyasztási szokásairól kérdezték. A felmérés eredményét sajtótájékoztatón ismertették ma, Budapesten.

Kutatás készült az egyetemisták és főiskolások médiafogyasztási szokásairól. A felmérést a MESE Közhasznú Társaság (MESE Kht.), a Belvedere Meridionale Alapítvány és a Felsőoktatási Kutatóintézet végezte. A kutatás eredményeit sajtótájékoztatón ismertette a MESE Kht. február 3-án. A prezentációt Jancsák Csaba, szociológus, az Európai Ifjúsági Kutató-, Szerveztfejlesztő és Kommunikációs Központ igazgatója tartotta.

A kérdőíves kutatás az egyetemisták médiához való viszonyáról és médiafogyasztási szokásaikról ad reprezentatív képet. A vizsgálat során újdonságnak számított, hogy a kérdőíveket a világhálón, egy erre a célra kifejlesztett online felületen töltötték ki. A felmérésben összesen 1008-an vettek részt, 28 magyarországi felsőoktatási intézmény 124 karáról. Azt, hogy egy adott intézményben mennyi kérdőívet kellett lekérdezni, az Oktatási Minisztérium adatbázisa alapján kiszámított kvóta határozta meg, vagyis ily módon minden intézményből arányosan kerültek a hallgatók a mintába.

A kutatás részletesen, táblázatokkal és adatokkal elérhető a http://www.e-mese.hu/index.php?pid=kutatas oldalon.

A MESE Kht. képviseletében, az ügyvezető, Hornyák Tibor beszélt a szervezet létrejöttéről, tevékenységéről. Ismertette, az egyetemi és főiskolai lapokat összefogó szervezetként 1996-ban jött létre a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület. 2001-től az együttműködés már kiadói szinten történt, ezért megalakult a MESE Közhasznú Társaság. Ezzel egy időben a MESE Kht. az Oktatási Minisztérium támogatásával elindította az Educatio Press Magyar Felsőoktatási Hírügynökséget és az Aktív Szemeszter című országos felsőoktatási hallgatói lapot, melynek szerkesztésében és az újságírói feladatok ellátásban a MESE taglapok újságírói, a hallgatók vesznek részt. 2004-től a MESE Kht. 57 hallgatói lapnak látja el a kiadói képviseletét, ez a felsőoktatási nyomtatott média 95%-os lefedettségét jelenti. Az ország csaknem összes felsőoktatási intézményének hallgatói sajtójával tartott kapcsolat rendkívül kedvező lehetőséget teremtett, hogy az egyetemisták és főiskolások körében kutatást, vizsgálatot végezzen.

A Hír TV képviseletében Lovas Lajos, a televízió internetes oldalának főszerkesztője a Hír Tv és a MESE Kht. együttműködési szándékát jelentette be. Az együttműködés értelmében februártól a Hír Tv oktatási híreit az Educatio Press Magyar Oktatási és Ifjúsági Hírügynökség szolgáltatja.

Győrffy Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem sajtókommunikációs igazgatója, az Univ Pécs főszerkesztője arról beszélt, hogy a felsőoktatási sajtó szerepe és helye nem jó helyen van a médiában. Bemutatta az egyetem lapját, a 2000 óta 12 ezer példányszámban megjelenő Univ Pécset. Hangsúlyozta, egy felsőoktatási intézmény számára azért fontos a hallgatói lap, mert a belső kommunikációt más lehetőséggel nem lehet megvalósítani, főleg nem egy akkora egyetemen, mint a pécsi, több mint 30.000 hallgatóval.

Az információs társadalom és ifjúság viszonyáról beszélt Matiscsák Attila, szociológus. Előadásában néhány adattal szolgált arról, milyen a fiatalok infokommunikációs státusza. Többek között kiderült, a háztartások 96%-ában van számítógép, ahol 14-17 éves fiatalok vannak. (forrás WIP 2004) Láthattunk néhány érdekes információt arról is, hogy az online tevékenységet elsősorban e-mail küldésre és fogadásra használják a megkérdezettek, illetve információ keresésre, de dobogós helyen szerepel az online újságolvasás is. (forrás: WIP 2004) Az egyetemisták 70%-a, a középiskolások 54%-a az Internetet tanulásra használja. Előbbiek 71%-a, utóbbiak 57%-a pedig információszerzésre. (forrás: Nemzeti Médiaanalízis 2004.I.) Az egyetemisták által a leglátogatottabb honlapok az Origo, a Startlap és az Index, a középiskolások között a Startlap, az Origo, és a Habostortacsoport. (forrás: Nemzeti Médiaanalízis 2004.I.) A kutatásokról és témáról részletesebben a Gábor Kálmán - Kabai Imre - Matiscsák Attila szerkesztette Információs társadalom és ifjúság című könyvben lehet olvasni.
(Educatio Press)