CyberPress

Számháború a kormányfőnél - A Nemzeti Fejlesztési Tervről egyeztettek a pártok
Bohus Péter
Index
A négy parlamenti párt elnökének nem sikerült egymáshoz közelíteniük az álláspontjukat az ország jövőjéről a kormányfővel való találkozójukon. Csütörtökön csupán annyira futotta, hogy konstatálták: igazságosságra, a versenyképesség növelésére és biztonságra van szükség. Egységet sem a találkozó elején, sem a végén nem sikerült felmutatniuk.

Gyurcsány Ferenc először hívta egyeztetésre Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, és a másik három parlamenti párt vezetőjét. A megbeszélést kis közjáték előzte meg. Veres János, a kormányfő kabinetfőnöke ugyanis nem engedte be a kormányfő dolgozószobájába az Orbánnal érkezett szakértőket (Nógrádi Zoltánt, Schmitt Pált, Navracsics Tibort és Gál Ildikót) sem az MDF szakértőjeként bejelentkező Bod Péter Ákost. A találkozó legelején pedig még a sajtó is ott lehetett, így kiderült, Orbán és Gyurcsány nem fognak egymással kezet.
A megbeszélésen a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervvel (NFT) kapcsolatos elképzelésekről tájékoztatták egymást a politikusok. A körülbelül két és fél órás - inkább feszült hangulatú, mint kedélyes - megbeszélés után Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a ma zajló folyamatok zöme egy tíz éves trendbe illeszkedik. "Magyarországnak van egy útja, amit az EU-ban elfoglalt helye, tehetsége kijelöl, a kormányok az utat építgetik".

Együtt még véletlenül sem
A találkozó a kormányfő és a Fidesz kommunikációs csapatának harcát hozta. A zártkörű megbeszélés idején a parlament Munkácsy-terme előtti folyosón várakozó több tucat újságíró között megjelent a Fidesz csaknem össze sajtósa, szóvivője, és az újságírók között talált magának helyet a találkozóról kitessékelt Schmitt Pál is, aki jobb híján az újságíróknak mondta el véleményét az NFT-ről. Kirekesztettség és széthúzás jellemezte a megbeszélés utáni sajtótájékoztatót is, pontosabban sajtótájékoztatókat. A Munkácsy-teremben előkészített közös sajtóesemény helyszínére öt mikrofonállvány a tájékoztató kezdetére eltünt. A kormányfő, majd a négy pártelnök külön-külön, ábécésorrendben léptek a terembe és hagyták el azt. Az utolsóként tájékoztató Orbán Viktor megszólalásának idejére a Gyurcsány-csapatból már alig maradtak a teremben, még a többi politkust "felkonferáló" kormányszóvivő, László Boglár helyét is egy fideszes kommunikációs vezető, Csépe Krisztina vette át.
Versenyképesség, igazságosabb elosztás

Gyurcsány megítélése szerint az ország ma "a távlattalanság, a múlt nélküliség hamis illúziójában él". "2004-ben az ország 70 milliárd forinttal (az ellenzék értelmezésében 60 milliárddal) többet kapott, mint amennyit befizetett. A felhasznált forrásokat tekintve pedig Magyarország a környező államokhoz képest "rendkívül jól áll" - mondta. Hogy mire épül az NFT? A kormányfő a versenyképesség javítását és az igazságosabb elosztást hangsúlyozta, szerinte több és jobban fizető munkahelyek lesznek. A kormány új szlogenje szerint szükség van "befektetésre az emberbe, a környezetbe, a gazdaságba". Gyurcsány szerint az ország gazdaságát két-három szektornak kell a hátán vinnie. Az Index kérdésére sem nevezte meg azonban, mi lesz a húzóágazat Magyarországon. Mint ígérte, márciusig kidolgozzák a részleteket.

Gyurcsány szerint Orbán arra volt kíváncsi, hogy mekkora mozgástere lesz a következő kormánynak beleszólni a most kidolgozandó fejlesztési tervbe. Szerintük az EU csak kisebb módosításokat engedélyez, és 2009-ben lehet csak felülvizsgálni a programokat.

AZ MDF elnöke, Dávid Ibolya szerint a kormány által készített Nemzeti Fejlesztési Terv mindennel akar foglalkozni, de nem ad világos irányokat. Azt szeretné, hogy Magyarország "legyen a kreatív, alkotó emberek országa". Hiller István szocialista elnök a találkozóról azt mondta, oldották a bizalmatlanságot. Pártja a társadalmi igazságosságot, a fejlesztéseket, és a jövedelem felhasználásának arányait tartja fontosnak az NFT-ben. Hiller azt mondta, a pártok közötti párbeszédképtelenség ma már a versenyképesség akadálya.

Kuncze Gábor szabad demokrata elnök a négypárti találkozót olyan násztánchoz hasonlította, amelyet azért tartottak, hogy ne kelljen a párnak együtt hálnia. Az SZDSZ a legfontosabbnak a versenyképesség növelését tartja, hogy közben csökkentsék az adókat és járulékokat. Szerinte a fiatalokat be kell voni az egyeztetésekbe, és több pénzt kell fordítani az oktatásra.

Orbán megköszönte a találkozót, és emlékeztetett arra, hogy eddig mindannyiszor eleget tett a miniszterelnöki meghívásoknak. "Ideje az országnak szembesülnie jelenlegi állapotával" - mondta Orbán, aki szerint bántó és gyerekes, hogy a politika szereplői még a tényeken is vitatkozni képesek. A Fidesz elnökét ugyanis a találkozón arról győzködte a kormányfő, hogy az EU-csatlakozás óta már 70 milliárdot fizettek ki a pályázóknak és 176 milliárd érkezett az EU-ból az államkincstárba. "Számháború zajlott odabent" - tette hozzá. "Pénz van", ami Orbánt meggyőzte arról, hogy "az országot rendbe lehet hozni". "Nem az a baj, hogy rövid a takaró, hanem hogy keresztben van" - mondta Orbán.

Orbán bírálta a kormányzat teljesítményét, mert szerinte Magyarország korábbi jó pozíciójához képest lemaradt. "Lemaradt, mint a borravaló" - tette hozzá. Orbánék külön Budapest programot készítenek, amelyet reményeik szerint a kormány az NFT részévé tesz. Az ellenzéki párt elnöke beszédében utalt arra, hogy a találkozó "egy bizonyos pontján" azt kellett mondania Gyurcsánynak, hogy nem fognak mást mondani a nyilvánosság előtt, mint amit a megbeszélésen képviselnek. "Nem kötünk paktumot" - jelentette ki. Orbán az Indexnek erről nem mondott többet, csak annyit, a beszélgetés közepén hangzott el az inkriminált kijelentés.

Megkezdődött a 36. Magyar Filmszemle online közönségszavazása; a nézők a versenyben szereplő huszonegy játékfilm közül húszra voksolhatnak - közölték a szervezők csütörtökön a filmszemle honlapján.

"A Csudafilm című alkotás a produkció kérésére nem vesz részt a szavazáson" - olvasható a közleményben. Kálomista Gábor producer csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva azzal magyarázta a Csudafilm távol maradását, hogy nem tartják hitelesnek a szavazást. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Ragályi Elemér első rendezésére egy hét alatt ötvenezren váltottak jegyet.

Az internetes felhívásban felsorolt húsz játékfilmre tízes skálán lehet szavazni bemutatásuk napjától a szemle zárónapjáig, kedden délutánig a http://www.szemle.film.hu/ címen.

A sorrendet nem a szavazatok száma, hanem azok átlaga határozza meg, így a később bemutatandó filmek nem kerülnek "matematikailag hátrányba" - írták a szervezők. A fődíj egy nagy értékű laptop, amelyet a filmszemle záróünnepségén adnak át.

Elégedetlen az Országgyűlés munkájával a megkérdezett állampolgárok közel fele 45 százalék , és csupán hat százalék mondja azt, hogy elégedett. Az elégedettség mértéke 2004 decemberében a százas skálán 38 pont volt, szemben a két évvel korábbi 49 ponttal.

Az Országgyűlés munkájával összességében a megkérdezettek közel fele (45 százaléka) elégedetlen vagy nagyon elégedetlen, 46 százalékuk közepesen elégedett, mindössze 6 százalék mondja azt, hogy elégedett vagy nagyon elégedett derül ki a Magyar Gallup Intézet kutatási eredményéből. Az elégedettség mértéke 2004 decemberében a százas skálán 38 pont volt, szemben a két évvel korábbi 49 ponttal. Az ezerfős reprezentatív felmérést az Országgyűlés Hivatala rendelte.

Ebből megtudhatjuk, hogy a többség kisebb parlamentet szeretne, és azt, hogy növekedjen a civil szervezetek súlya a döntéshozatalban. A megkérdezettek több mint negyedét egyáltalán nem érdekli a parlamenti munka, arányuk ráadásul 2002-höz képest növekedett. A választók úgy látják, hogy a képviselők pártjukat képviselik az ország és a választók érdekei helyett.

Az országgyűlési képviselői foglalkozás presztízse a Gallup felmérése szerint elmarad az ügyvédek, az egyetemi tanárok, a kórházi orvosok, a közgazdászok és az informatikusok presztízse mögött, de megelőzi a középiskolai tanárokét, az újságírókét és a könyvtárosokét.

Elgondolkodtató, hogy az emberek fele nem ismeri név szerint választott képviselőjét, és több mint 90 százalékuk soha nem is próbált kapcsolatba lépni vele. Nagyon kevesen, egy százalék alatt tudnak arról az úgynevezett állampolgári telefonszámról, amelyen helyi tarifával bárki érdeklődhet a törvényalkotás aktuális kérdéseiről.

A parlament munkájáról az emberek leginkább a közszolgálati televízió adásából tájékozódnak. A listát két kereskedelmi televízió és a megyei újságok követik. Ötödik hírforrás a Magyar Rádió, megelőzve a többi tévécsatornát, az összes napilapot, az országos napilapokat és az internetes újságokat is. Egy új parlamenti tévécsatorna megindítását a megkérdezettek 28 százaléka támogatná, de csak 8 százalék nézné rendszeresen. A válaszadók 60 százaléka attól tart, hogy az új csatorna nem lenne pártatlan.

Kiszámolható, hogy kinek mekkora esélye van a szívinfarktusra - tudta meg a hirado.hu. Még idén elkezdik telepíteni azt a számítógépes programot az ország háziorvosi rendelőibe, amely személyre szabottan számolja ki, hogy a páciensnek mekkora kockázata van egy szív-, érrendszeri katasztrófára - mondta Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója a hirado.hu-nak.

Magyarországon minden második felnőtt lakos esélyes arra, hogy megbetegedjen a keringési rendszere. Amerikában már 40 éve van egy kockázatbecslő program és Európában is elkészült egy hasonló tavaly - ezek segítségével egyénre lebontva meg lehet mondani, hogy kinek mekkora esélye van valamilyen szív- és érrendszeri betegségre. A kockázatbecsléshez csupán egy szoftver kell és némi idő, mert mindenkit ki kell kérdezni az adott háziorvosi praxisban.

A program a többi között például a következő adatokat kéri: dohányzik-e az illető, hány kiló és hány centi, milyen a vérnyomása, végez-e rendszeresen testmozgást, volt-e már agyvérzése, a családjában van-e szívbeteg. A kockázatbecslés azért is fontos, mert azonnal mérhető, hogy mennyivel csökken a betegség kialakulásának esélye, ha az illető például fogy 5 kilót vagy hetente jár kocogni. Ha ugyanis valamit változtat a páciens az életmódján, akkor változik a kockázatot jelző szám is! Ezt a kockázatbecslő programot a népegészségügyi program keretén belül már idén elkezdik terjeszteni az ország háziorvosai között - mondta Balogh Sándor. Hozzátette: az erről szóló kormányrendelet már elkészült.

A rendszer kiépülése után lesz egy összesített szám, amely megmondja: a Magyarországon élőknek mekkora az esélyük szív- és érrendszeri betegségre. Ezt a számot lehetne majd összehasonlítani más országok adataival.

A program segítségével a települések akár azt is megbecsülhetik, hogy adott időn belül hány szívbeteg kezelését kell megoldaniuk, esetleg milyen lesz a keringési betegségek halálozási statisztikája.

A szív artériáinak eltömődése csökkentheti vagy teljesen el is zárhatja a vérellátást a szív egyes részeiben. Emiatt vérrög képződik és teljesen megszűnik a véráramlás a szívartériában, melynek következtében szívroham, azaz miokardiális infarktus lép fel. A szívizom visszafordíthatatlan sérülése akkor jelentkezik, ha orvosi segítség nem érkezik időben. Sajnos a legtöbb ember figyelmen kívül hagyja az intő jeleket.

A szívrohamnak pedig igen egyértelmű jelzései vannak: kényelmetlen nyomásérzés, telítettség, remegés vagy fájdalom a mellkas középső részén, mely mindössze néhány percig tart. A fájdalom aztán átterjed a vállakra, a nyakra, és a karokra. Az is előfordulhat, hogy főképpen a mellkast, a felső gyomortájékot, a nyakat, az állkapcsot, vagy a karok és vállak belső részét érinti. A mellkasi diszkomfort szórakozottsággal, ájulással, izzadással, émelygéssel vagy szaggatott légzéssel társul. Előfordul idegesség, nyirkos bőr, sápadtság, szabálytalan szívverés is. Nem mindegyik felsorolt jelzés figyelhető meg az infarktusnál. Néha a tünetek elmúlnak, majd visszatérnek. Amennyiben valamelyiket észleli az ember azonnali segítségre lenne szükség.

A szívrohamot elektrokardiogrammal (EKG), vérvizsgálattal és a beteg orvosi hátterének részletes feltérképezésével lehet diagnosztizálni. A mellkasi fájdalom - különösen valamilyen sporttevékenység során - is lehet szív eredetű. A szívizom fájdalom - vagy angina - az elzáródott szívartériák első jele, mely a szívroham kiváltó oka.

Mivel a szívroham nem minden esetben jár azonnali, elviselhetetlen fájdalommal, ezért sok beteg nem is látja szükségét az azonnali orvosi vizsgálatnak. Viszont, amennyiben ilyen tünetek észlelésekor a beteg 4-6 órán belül nem jut kezeléshez, a szív visszafordíthatatlanul károsodhat. Az angina a szívizom egyfajta tiltakozása az ellen, hogy nem kap elég oxigént a nem megfelelő vérellátás miatt. A szívroham egyszerűen az oxigénhiány legszélsőségesebb esete, melyben a szívizom sejtjeinek egész nagy tömege elhal az oxigén hiánya miatt. Ha az artériák elzáródását elég gyorsan eltávolítják - az infarktus első néhány órájában - akkor a szerv végleges károsodásának esélye minimálisra csökkenthető. Ezért is fontos, hogy a páciens időben orvoshoz kerüljön.

Ugyanakkor az orvostudomány ismeri a fájdalommentes szívrohamokat is. Az úgynevezett " csendes szívroham" esetén négy esetből egynél biztosan nem jelentkeznek szívrohamra utaló tünetek, így a beteg gyanútlan. Egy másik, hasonlóan gyakori állapot a "csendes isémia" - az oxigén és a tápanyagok kórosan alacsony mivolta a vérben. Mindkét esetben nagy veszélybe kerülnek a betegek.

Az isémia egyik oka az ateroszklerózis - vagy érelmeszesedés - a szívartériák koleszterin lerakódások miatti folyamatos szűkülése. A legtöbb esetben ez az állapot megnehezíti a vérellátást, mely a már említett anginás fájdalmat váltja ki. A legtöbb esetben azonban ez észlelhetetlen marad. A fájdalom hiánya ugyanakkor nem jelenti azt, hogy károsodás sem következik be. A szív beépített tartalék kapacitással rendelkezik, mely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos hegesedés és gyengülés bekövetkezzen a szívroham során, és a szerv a továbbiakban is ki tudja szolgálni a szervezet igényeit. Ám a további isémia és még egy infarktus - akár könnyedebb is - végzetesnek bizonyulhat.

Az olvadásnak indult jégmező Nyugat-Antarktiszon (WAIS), alatta a Ross jégmező
Kép: (forrás: Canadian Space Agency/Nasa)
Az exeteri nemzetközi konferencián részletes leltárt készítettek arról, hogy globális felmelegedés milyen hatást fog kiváltani és mely államokban. Az Antarktisz hatalmas jégmezőjének várható feldarabolódása az egyik közeli fejlemény.

A klímaváltozás következtében víz- és élelmiszerhiány alakulhat ki, emiatt migrációs hullám indulhat meg. A fejlődő országok, különösen Afrika államai fogják nehezen hárítani a légköri átlaghőmérséklet emelkedéséből eredő problémákat hangozott el egy nemzetközi konferencián, Exeterben.

A konferenciát a brit miniszterelnök hívta össze azzal a céllal, hogy a klímaváltozás fontosságára felhívja a figyelmet. Tony Blair lesz a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G8 idei elnöke, és ebben a minőségében azt ígérte, hogy az üvegházhatást kiváltó gázok ügyét különös figyelemmel fogja kísérni.
Bill Hare, a klímaváltozás hatásait vizsgáló potsdami kutatóintézet munkatársa arról tartott előadást, hogy az átlaghőmérséklet egy-egy Celsius fokos növekedése milyen hatással fog járni.

Ha egy és két fok közötti növekedés következik be, akkor például elszaporodnak az erdőtüzek a Földközi-tenger térségében. Több mint kétfokos növekedés várható körülbelül 2060-ra, ennek hatására a brazil őserdők jelentős része elpusztulhat. Kína és Tibet is elveszítheti erdőségei jelentős részét. Három fokos emelkedés esetén, amit körülbelül 2100-ra lehet várni, 3,3 milliárd embert érintő gabonahiány várható.

Anthony Nyong nigériai kutató szerint Afrika egyes részein a kétfokos hőmérsékletemelkedés a csapadék tíz százalékos csökkenését fogja eredményezni. A kutató szerint a klímaváltozás globális probléma ugyan, de a gyengébb államokat jobban fogja sújtani. A melegedés hatására jobban terjednek a fertőző betegségek, emiatt a gazdaságtól nagyobb erőforrásokat kell elvonni az egészségügyre. Növekszik az éhezők száma, ugyanis a meleg elpusztítja azokat az ökológiai rendszereket, amelyektől függ az életük. A hagyományos orvoslás esélyei is romlani fognak, mert számos növényfaj tűnik el, amelyből gyógyírt vonnak ki az ember számára.

A WWF szerint 2080-ra 80-120 millió ember fog kifejezetten a klímaváltozás következtében éhezővé válni, nyolcvan százalékuk éppen Afrikában.

A szakértők között konszenzus alakult ki arról, hogy a probléma olyan komoly, hogy sürgős megoldást kell találni rá globális szinten közölte Sir David King, aki jelentést fog tenni erről a brit miniszterelnöknek.

A konszenzus ellenére Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója, Andrej Illarionov azt hangoztatta Exeterben, hogy a melegedést nem az ember okozza. És egyébként is mondta az orosz vendég -, ha valakinek gondjai vannak a melegedéssel, azt szívesen látjuk Szibériában.

Cambridge-i kutatók tegnapi bejelentése szerint nem kizárt, hogy az Antarktisz egyik hatalmas jégmezője elkezdhet szétdarabolódni, ami ötméteres szintemelkedést okozhat a világ tengerein.

A Nyugat Antarktiszi Jégmezőről (West Antarctic Ice Sheet) négy évvel ezelőtt az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi testülete (IPCC) még azt állította, hogy a szétdarabolódásától nem kell tartani. Alvó óriásnak nevezte az Antarktiszt az IPCC akkoriban, most azonban helyesebb lenne felébresztett óriásnak nevezni mondta Chris Rapley, a British Antarticy Survey, a Brit Antarktisz Kutatást vezető professzor a konferencián.

Jelenleg kétszázötven köbkilométer jég olvad bele a tengerbe évenként, mondta Rapley, ami a tengerszint egyötöd milliméteres emelkedését okozza. A professzor szerint ha a terület szétdarabolódik, akkor víz alá kerülhetnek olyan szegény államok, mint Banglades. Dél-Anglia nagy része is katasztrofális következményekkel számolhat.
(The Guardian, Independent)

Lengyelek tömegei "tolonganak" az interneten, hogy átnézzék ott a kommunista titkosszolgálatok eddig titokként kezelt névlistáját, amely 240 ezer nevet tartalmaz - mondta csütörtöki nyilatkozatában Wojciech Kondziolek, a két nagy lengyel internetszolgáltató egyike, a Wirtualna Polska szóvivője.

"Hatalmas az érdeklődés. Mintegy száz százalékkal nőtt a portálunkat látogatók száma, amióta ez az irat felkerült a világhálóra. Régóta nem tapasztaltunk már ekkora érdeklődést" - tette hozzá.

Bronislaw Wildstein újságíró, a Rzeczpospolita című konzervatív lap szerkesztője másolta le titokban a névjegyzéket a Nemzeti Emlékezet Intézetében, ahol csak kutatók és különleges engedéllyel felhatalmazott más személyek nyerhetnek betekintést a titkos iratokba. Miután kicsempészte a másolatot az intézményből, egyszer csak megjelent a lista az interneten, de nem tudni, ki tette fel.

Annak ellenére hatalmas az érdeklődés, hogy voltaképpen keveset lehet megtudni a névjegyzékből. A dokumentum a titkosszolgálatok hivatásos belső tagjainak, külső ügynökeinek és besúgóinak nevei közé vegyítve sorolja fel azoknak a neveit is, akiket a titkosszolgálat csak kiszemelt a beszervezésre, és olyanokét is, akiket a szolgálat megfigyelt. A nevek ABC-rendben szerepelnek az iratban, minden megjegyzés nélkül. (MTI)

Wass Albert igazsága - A gróf emigrált, az író otthon maradt című könyv jelent meg a Szabad Tér Kiadó és a Czegei Wass Foundation közös kiadásában.

A könyv Wass Albert öt fia megbízásából íródott, akik felkérték a magyarországi Raffay Ernô történészt és Takaró Mihály irodalomtörténészt, hogy tisztázzák Wass Albert háborús bűnösségének illetve antiszemitizmusának vádját, egyidejűleg kihangsúlyozva írói jelentôségét a magyar irodalomban. A kötet harmadik szerzője Vekov Károly, aki az elmúlt ciklusban romániai parlamenti képviselőként hozzájuthatott a Securitate archívumában lévô Wass-anyagokhoz, az 1946-os úgynevezett népbírósági per kihallgatási jegyzőkönyveihez és több más fontos dokumentumhoz. Ezek alapján bebizonyította, hogy a Wass Albert és édesapja elleni kolozsvári per a kormány tudtával meghozott koncepciós intézkedés volt.

Magas rangú magyar állami kitüntetést vett át szerdán Kolozsváron négy erdélyi magyar közéleti személyiség Magyarország bukaresti nagykövetétôl. A kolozsvári fôkonzulátuson rendezett ünnepségen Terényi János nagykövet Haáz Sándor néprajzkutatónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Pusztai János írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, Muzsnay Árpád újságírónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Fazakas László lelkésznek pedig a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét adományozta. Farkas Árpád költô visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést.

Haáz Sándor jelentôsen gazdagította a magyar néprajztudomány erdélyi vonatkozású ismereteit, és hozzájárult ezek széleskörű megismertetéséhez. Pusztai János írói munkásságával vívta ki a közösség elismerését. Széleskörű irodalmi elismertsége 1978-ban A Sereg cím? regényével vette kezdetét, irodalmi m?veinek cselekményvezetésében sajátos regénytechnikát dolgozott ki. Muzsnay Árpád magyartanárként kezdte pályafutását, majd sokáig újságíróként dolgozott. Az EMKE alelnökeként számtalan helyi, regionális és határon átnyúló rendezvény fôszervezôje. Fazakas László a református egyház lelkészeként és teológusként a társadalmi igazságosság és megbékélés érdekében végzi munkáját. Írásművészetében egyszerre van jelen a mély gondolatiság, a nyelvi archaizmus és a legmodernebb nyelvi lelemény.

Terényi János szerint a kitüntetett személyek a kárpát-medencei közös magyar kulturális örökség megôrzéséért és erôsítéséért munkálkodnak, e tevékenységük nemcsak a múltba tekint, hanem a jövôt is építi. Azt a célt szolgálják, hogy ez a magyar kultúra valóban egységes áramkörré szervezôdjön mondta a bukaresti magyar nagykövet.

Az örömbe azonban némi üröm is keveredett, hiszen Farkas Árpád költô, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap fôszerkesztôje visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. A költô azzal indokolta döntését, hogy a kitüntetést Magyarország elnöke a kormány által megfogalmazott elôterjesztés alapján adományozza. A költô a visszutasítást megindokló levelében úgy fogalmazott, hogy másfél milliónyi sorstársával több mint ötven éve küzdelemre kényszerült egyetlen emberi és nemzeti önazonosságának megôrzésére, 2004. december 5-e után azonban "nevetségesnek érezné egy kitüntetés örvén kiemelkedni közülük, fölmagasztalódván e tudathasadásos igényhez". A költô elnézést kérve Mádl Ferenc államfôtôl kijelentette: Mádl futólagos kézszorítása amelyben a magyar államelnök sepsiszentgyörgyi látogatásakor volt része többet jelent számára minden, e jelenlegi kormány által javasolt érdemrendnél.

Terényi János az üggyel kapcsolatban a Szabadságnak elmondta: sajnálattal vették tudomásul Farkas Árpád döntését. Meggyôzôdése, hogy az ilyen magas rangú állami kitüntetések kiosztása mögötti szándék a kárpát-medencei magyar kulturális vérkeringés erôsítése, amivel ô is egyetért. Ez olyan cél, amelyet valamennyien osztunk tette hozzá.
B. T