A Trianon-film romániai vetítését és botrányos fogadtatását követően lett volna mit kérdeznie pénteken a sajtónak Koltay Gábor rendezőtől Nagycenken. Ezért is sajnálták nagyon a megjelent újságírók, hogy a rossz útviszonyok miatt a rendező nem érkezett meg a film nagycenki bemutatójára.
De mindenek ellenére újabb teltházas rendezvényt könyvelhet el magának a Nagycenki Honismereti Kör, amely egy-egy eseményen nem csak tagságára számíthat, hanem mindig szép számmal érkeznek érdeklődők a környező falvakból – Hidegségről, Fertőhomokról, Hegykőről, Fertőszéplakról, Fertődről, Peresztegről, Nagylózsról – és természetesen Sopronból is.

Firtl Mátyás és Kenessei Károly múzeumigazgató

A Trianon-filmhez bevezetőt Firtl Mátyás, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés általános alelnöke mondott, aki hangsúlyozta:
,,A filmet 300 ezer ember látta, így a nagycenki vetítés is azt bizonyítja, hogy milyen nélkülözhetetlen szolgálatot tesznek a nemzetnek azok a közösségek, amelyek tudatosan felvállalt kultúrmissziós tevékenységet végeznek. A civil közösségek erejét mutatja, hogy mindenek ellenére ,, csak” nemzetszeretetből, gyakran anyagi támogatás, és nem túl nagy erkölcsi elismerés nélkül is teszik a dolgukat a nagycenkihez hasonló közösségek.
Így juthatott el a film sokezer néző elé.
Érdemes végiggondolni a mai magyar társadalomért felelősöknek, hogy a civil szervezetekben rejlő energiát, küldetéstudatot, közösségi szellemet hogyan lehet és kell a nemzet javára fordítani." - mondta bevezetőjében a megyei közgyűlés alelnöke, aki azt is hangsúlyozta, hogy a film – a kiváltott reakciók és különböző vélemények ellenére – mégis csak hozzájárul ahhoz, hogy az évtizedekig elhallgatott Trianon-kérdés bekerüljön a köztudatba, hogy arról beszéljünk. A kérdésben ,, lényeges: a párbeszéd, amely reméjük: most elkezdődik, és a kérdés megoldását segíti. Nem a revans szellemében, hanem annak igényével, hogy visszanyerjük kirablásunkkal, megnyomorításunkkal szétrombolt egységes és öntudatos nemzetté fejlődésünk esélyét." - hangzott el a film bevezetőjében.

A lelkes nagycenkiek terve között szerepel egy faluház létesítése, amelyhez egy ideje már gyűjtik a falu múltjához kötődő tárgyi emlékeket, dokumentumokat, illetve a faluban végbemenő változásokat is folyamatosan regisztrálják és dokumentálják.
Mindezekről Nagy László, a kör elnöke számolt be. Egyelőre a közeljövőben – remélik – megvalósul az a tervük, hogy a Széchenyi Emlékmúzeumban egy helytörténeti tárlatot állíthassanak össze. Erre ígéretet kaptak az Emlékmúzeumtól, amelynek szintén fontos, hogy az ott látható anyag kiegészüljön azzal a helytörténeti gyűjteménnyel, amely a település múltját hozza közelebb a jelenhez.
Utakat is szervez a kör. Érdekességként Nagy László arról is szólt, hogy Erdély keleti határán, a Gyimesben is létezik egy Hidegség nevű település, és úgy vélik: sem az említett névazonosság, sem pedig az a tény, hogy a Nagycenktől csaknem ezer kilométerre fekvő Brassó városa fölött emelkedő hegy neve Cenk, nem lehet a véletlen műve. Így a helységnevek azonosságából kiindulva, a feltételezett erdélyi gyökereik után Erdélyben is kutatnak a nagycenkiek.
Mint ahogyan a Nagycenkről elszármazott híres, ismert emberek után is kutat a kör, és a feltárt életpályákat, elért eredményeket természetesen közkinccsé teszi.
A Nagycenki Honismereti Kör következő rendezvényén ifj. Sarkady Sándor helytörténész tart majd előadást a második világháborúban Sopron Vármegyében lezajlott légieseményekről.
(cyberpress)