Hazánk Uniós csatlakozásával változtak a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló szabályok.

A 2004/2005-ös borpiaci évtől azoknak a gazdáknak, akik 500 hektoliter feletti mennyiségben állítanak elő bort, a keletkező borseprőt kötelezően el kell szállítaniuk lepárlásra, míg 500 hektó alatt továbbra is elegendő az - ellenőrzés melletti - kivonás. Az FVM új rendelete szerint a seprőt a hulladékgyűjtő- és a szennyvíztelepeken is le lehet adni, utóbbiak azonban – hatósági engedély híján – nem tudják azt fogadni.

100 liter bor előállítása során átlagosan 6 liter borseprő képződik – tudtuk meg Sásdi István termelőtől, akinek fertőbozi borüzemében (Vincellér MPS Borászati Társaság) két konténernyi seprő várja sorsát - hónapok óta. A soproni gazda a Cyberpress-nek elmondta: „A seprő összegyűjthető és tartályban, konténerben hosszabb ideig tárolható. Amikor a teljes mennyiség összegyűlt, akkor lehet elszállítani. December óta folyik az egyeztetés az Aranykapu Rt.-vel a szállítás időpontjáról.” Sásdi István hozzátette, hogy az előző borpiaci évben - még Uniós csatlakozásunk előtt - a mostaninál egyszerűbb volt megszabadulni a borkészítés melléktermékeitől. „Magyarországon egyetlen üzem foglalkozik komolyan a melléktermékek feldolgozásával, Kunfehértón; mi is velünk kötöttünk szerződést még az elmúlt év nyarán a törköly eladására és a seprő leadására. Eddig minden évben elszállították a borseprőnket: a fejtések végeztével bejelentettük, hány hektó van, ők megszervezték a szállítást, megmondták, melyik napon jönnek, elvitték, semmi probléma nem volt. Fizettek is érte, tehát bevételt, nyereséget jelentett a seprő, így nem is lett volna érdekünk, hogy azt valahova a csatornába kiöntsük vagy a szeméttelepre vigyük, mert a mi kis cégünknek százezres bevételt jelentett. A törkölyt akinek nem kellett lepároltatni, az kivihette a szőlőbe  vagy a trágyatelepr. A megsemmisítés időpontját öt munkanappal előbb be kellett jelenteni. A seprőt viszont nem lehet a szőlőbe vinni, illetve bárhová kiburítani, eltüntetni, hanem egy olyan helyen kell átadni, ahol adnak egy igazolást arról, hogy átvették.”

Az új rendelkezések értelmében tehát a borseprő elszállításáról a gazdáknak kell gondoskodniuk. Ezen igyekezett könnyíteni új rendeletével a szaktárca, miszerint a seprőt a hulladékgyűjtő- és a szennyvíztelepeken is le lehet adni.

Szalai Mihály, a soproni hulladéklerakó (Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.) hulladékkezelési részlegvezetőjétől megtudtuk: „A borseprő egy komoly probléma. Tavaly ősszel és az idén tavasszal is többen megkerestek bennünket, hogy egy rendelet előírja, hogy szeméttelepeken is leadható a borseprő. Ez valóban így van, de a dolognak van egy másik oldala is: hulladékkezelési engedély kell minden szeméttelepen kezelt hulladékra. Mi ezt tavaly novemberben - amikor az első igények jöttek -, megkértük a felügyelőségtől, válasz azóta nem érkezett.” Így a soproni szemétlerakóban – hiába a kapacitás -, egy ideig még nem készülhet komposzt a seprőből. A gazdák pedig továbbra is nehezen tesznek eleget - a zsebükre menő - előírásnak. Jövőre tovább nehezedhet a szőlészek, borászok helyzete. Sásdi István szerint „gondja leginkább az 500 hektoliter alatti bortermelőknek lesz, akik erre az évre kaptak ilyen lehetőséget, mert a jövő évben már nem lesz ez a kedvezmény, várhatóan csak 80 hektó alatt termelő gazdáknak nem kell eleget tenniük a kötelező lepárlásnak, ezek a termelők viszont nem tudják hova tenni a seprőt, mert gyakorlatilag nincs egy kialakult rendszere, nincs hova vinni.”
A gazdák szerint megoldást jelentene, ha minden borvidéken működne egy lepárló üzem, erre azonban nincs pénz.

Tóth Anita Lilla