Semmelweis nap az Erzsébet-kórházban
 
Az egészségügy reformja elmaradt, a szakmát ma is főként a pénzhiány és a túlmunka jellemzi – ezt Dr. Amberger Erzsébet tisztifőorvos mondta az Erzsébet Kórház Semmelweis napi ünnepségén, ahol az intézmény kiváló dolgozói ezúttal nemcsak erkölcsi, hanem pénzjutalmat is átvehettek.

A gyermekágyi láz okának megfejtőjére, az anyák megmentőjeként is emlegetett 19. századi orvosra, Semmelweis Ignácra emlékeztek szerdán az Erzsébet Kórházban. Az egészségügyi dolgozók legnagyobb ünnepén elhangzott: a magyar lakosság egészségi állapota egyre romlik, a fokozott alkohol- és drogveszély, az információs társadalom negatív hatásai miatt az idősek mellett évről-évre emelkedik a gyógyításra szoruló fiatalok száma mondta el kérdésünkre Dr. Baranyai Tibor. A főigazgató főorvos hozzátette: „az orvosi ellátásban a betegek érdekei mellett a minőség a legfontosabb szempont, ami a jelenlegi forráshiányos finanszírozás közepette az egyik legnagyobb kihívást jelenti a kórházak számára.”
Az egészségügyiek soproni ünnepségén a kiváló munkát végző egészségügyi szakdolgozók munkáját ezúttal nemcsak dicsérő szóval ismerték el: az intézményt fenntartó önkormányzat keretéből összesen 24 millió forintot osztottak szét. Walter Dezső megköszönte az orvosok, ápolók és egyéb kórházi dolgozók munkáját. A polgármester azt mondta: „gyakorló betegként tudom, hogy mindezzel az általuk végzett munka értékét kifejezni nem lehet. Minden erőfeszítésemmel azon vagyok, hogy ők az erkölcsi és anyagi megbecsülésüket a jövőben is megkapják.” Megtudtuk, hogy az országban a soproni kórház az egyetlen, ahol törzsgárda jutalmakat adnak át, másutt erre már nem jut forrás.
Az Erzsébet Kórházban a tervek szerint - pályázati pénzből - rövidesen új kardiológiai, valamint sürgősségi betegellátó osztályt létesítenek.

Tóth Anita Lilla

„...Tanításom nem arra való, hogy könyvtárak pora és penésze lepje el, hanem arra, hogy megmentse a feleséget a férj, az anyát a gyermek számára. „

A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház hagyományos Semmelweis- napi ünnepségét július
1-jén, pénteken 11.00 órakor tartják Győrött, az intézmény Vasvári Pál utcai előadótermében. A megemlékezés keretében Báthori Zsuzsa gyermekorvos mond ünnepi köszöntőt, majd kitüntetések, elismerések átadására kerül sor.

Az intézményt fenntartó Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat képviseletében dr. Szakács Imre, a megyei közgyűlés elnöke és Firtl Mátyás, a megyei közgyűlés általános alelnöke tesz eleget a rendezvényre szóló kedves invitálásnak, melyen Semmelweis Ignácra, az „anyák megmentőjére” emlékeznek születésének 187. évfordulóján.

A gyermekágyi láz kórtanának felismerésével és a kór legyőzésével világhírű szülészorvos lett. Egyszerűnek tűnő felfedezésével - orvosi beavatkozások előtt kezet kell mosni - anyák százezreinek életét mentette meg. Bécsben kezdte meg egyetemi tanulmányait, kezdetben a jogi karon, de hamarosan orvostanhallgató lett. 1844-ben orvosi oklevelet, 46-ban pedig sebészi és szülészi képesítést szerzett. Első állását egy bécsi kórbonctani intézetben kapta, majd egy szülészeti klinikán helyezkedett el. 1848-ban részt vett a bécsi forradalomban. Egyik tanárának fertőzés okozta halála után, a boncolás eredményei alapján rájött: a hullától kapott fertőzés kórképe megegyezik a gyermekágyi lázéval. Addig a gyermekágyi lázat nem fertőzésnek, hanem misztikus eredetű betegségnek tekintették az orvosok. Semmelweis bécsi kollégái bolygók kozmikus hatásának, a lányanyák bűntudatának, káros kigőzölgéseknek tulajdonították a rejtélyes haláleseteket. Semmelweis rájött, a fertőzés ellen egyszerűen lehet védekezni: klóros vízben az orvosnak kezet kell mosnia a beavatkozás előtt, és a használt műszereket is fertőtleníteni kell. A klinikáján hirtelen csökkeni kezdett a halálozások száma, kollégái mégis elutasították felfedezését. Hamarosan elküldték a klinikáról, és Semmelweis inkább hazatért. Pesten a Rókus Kórházban lett szülész főorvos - fizetés nélkül. 1855-től tanított a pesti egyetem orvosi karán is. Magyarországon elfogadták és elismerték elméletét, de külföldön sokáig még elutasításban részesült. 1858-ban az Orvosi Hetilapban, később pedig egy német nyelvű könyvben fejtette ki felfedezését, és nyílt levélben fordult a korszak elismert európai szülészorvosaihoz. Híres sebész is volt, Magyarországon ő végezte az első petefészekműtétet és a második császármetszést. Az aszeptikus sebkezelés atyjaként tartják számon. 1865-ben idegbetegség miatt egy bécsi intézetbe került, ahol még ugyanabban az évben meghalt. Későbbi kutatások szerint abban a fertőzésben halt meg, melyet ő győzött le. Felfedezése halála után világszerte ismertté és elfogadottá vált, Semmelweist pedig mint "az anyák megmentőjét" emlegetik.
P.Z.