2005. július 6. - Volt fesztivál 0. nap szerda – Kezdetét veszi a buli

Idén a korábbi évekhez képest hamarabb indult el nekem a fesztiválozás. Táborozni voltam az ország másik felében és hazafelé éppen Budapesten át jöttünk. Mikor leszálltunk a Debrecenből érkező vonatunkról, nem volt kérdés, hogy honnan indul tovább a csatlakozásunk Sopronba. Hatalmas tömeg szállta meg a Keleti pályaudvart és mindenki egyetlen vonatot vett célba. Picit féltünk, hogy hazáig állnunk kell, de aztán ügyesen megoldottuk. Tudom javasolni ezt a megoldást másoknak is: gyorsvonattal jöttünk s a szombathelyi vagonba szálltunk be. Itt még volt ülőhely, csak Győrnél lekapcsolták ezeket a kocsikat, viszont hozzákapcsoltak 4 üres kocsit a vonatunkhoz. Ezekbe ültünk át és kényelmes volt az utunk hazafelé... Megérkezésünk után gyorsan hazalátogattam és máris indultam fel a fesztiválra.

Úgy indultam el, hogy ez csak amolyan bemelegítés lesz a továbbiakra, de később kiderült, hogy ez mégsem fedi teljesen a valóságot. Először a Spektrum Zónába mentem, mert ott várt rám az egyik barátom. Az elmúlt években még egyszer sem voltam itt, pedig kellemes hangulat volt odabenn. A Demmer teaház szolgáltatta a teát, ami csak még nyugalmasabbá tette az ott tartózkodást. Ezek után indultam körbe, hogy felfedezzem a tavalyihoz képest megnövelt fesztivál területét. Örömmel vettük, hogy évről-évre egyre több program és sátor várja a bulizni vagy kikapcsolódni vágyókat.

Először a Megasztárok koncertjét néztem meg, mert itt várt rám egy nagyon kedves barátom. Én személy szerint egyáltalán nem figyeltem ezt a műsort a tévében, de az élő koncertjükkel szerintem semmi gond nem volt, sőt ismerőseim akik nézték a tévés produkciókat is, odavoltak a média által elég hirtelen felkapott énekesekért.

Tudom, hogy objektívnak kellene lennem, de sajnos nehéz nem leírni személyes élményeimet. Szóval nekem inkább az eleketronikus zene áll közel a szívemhez, viszont amit a Beatrice, a Bikini és a Hooligans csinált a színpadon, az kifejezetten tetszett! Volt energia a játékukban s ez szerintem nagyon fontos egy fesztiválos koncerten. A VIVA színpad ahol a két régi rock zenekar játszott például annyira megtelt, hogy még a sátor előtt is rengetegen hallgatták a fülbemászó muzsikákat.

Korábban azt hittem, hogy ha ezeknek a koncerteknek vége lesz, akkor hazafelé veszem az irányt. Azonban nem így alakult... Ráleltem a RadioCaféra, ami mondjuk nem volt nehéz, mivel éjfél után már csak ők szolgáltatták a talpalávalót a táncolni vágyóknak. Egy olyan kedves ismerősömmel mentem oda, aki még sosem volt drum&bass buliban. Kezdetben ő csak üldögélt, majd egyre jobban elragadta a zene ritmusa és együtt pörögtünk hajnalig. A végén még ő rángatott vissza, mert nem bírt szabadulni – mondjuk én is csak nagy nehezen – tört ütemektől... Ekkor úgy emlékszem már 4 óra lehetett, így hát hazafelé vettük az irányt. Azonban az erdei útról még mindig hallottuk a muzsikát és ott is táncolgatva haladtunk tovább egészen a taxinkig... Jó bemelegítés volt ez a nap a későbbi még hatalmasabb bulikra.

Több ismerőssel is találkoztam, akik most voltak először a Volt fesztiválon. Ez talán annak is köszönhető volt, hogy az első – nulladik - napon kb. féláron árusították a napijegyeket. A létszámra amúgy nem lehetett panasza a szervezőknek. Véleményem szerint olyan sokan voltak mint a korábbi években egy-egy pénteki vagy szombati napon.

Gludovátz Attila

2005. július 8. - Volt fesztivál 2. nap péntek – Kiteljesedik a buli

A pénteki nap legnagyobb részét a kempingben akartuk tölteni. Sajnos Jamie Winchesterékre nem értünk fel, de a Neo-t mindenképpen meg akartuk nézni fél 5-kor. Sajnos a Caféra eléggé jellemző volt, hogy az összes produkció késett, így hát nem aggódtunk annyira, mikor láttuk a Neo fellépésének késését. De egy óra várakozás után megjelent egy srác a színpadon, aki egyáltalán nem hasonlított egyik neos srácra sem... ekkor már tudtuk, hogy baj van és nem lesz fellépés. Az emberek hosszú sorokban csalódottan vonultak ki a sátorból.

Mi az utunkat a teaházba vettük egy kellemes ital elfogyasztása céljából. Ezt a napot már eléggé meghatározta az eső és a tömeg nagy része már inkább a sátrakba húzódott vissza ahelyett, hogy a sarat dagonyázza a nagyszínpad előtt.

18 óra körül a djuice színpadot vettük célba. Kíváncsiak voltunk az osztrák Parabol zenekar fellépésére. Sajnos csalódnunk kellett, senkinek sem tetszett a társaságunkból. Tovább is álltunk, de a következő zenekar akire kíváncsiak voltunk csak fél 9-kor kezdett játszani. Addig tengtünk-lengtünk a fesztivál forgatagában. Majd 20:30-tól a Colorstart hallgattuk a Caféban. Ők nagyon megtáncoltatták a népet, s talán ha jobb kedvem van egy picit akkor még én is pörögtem volna. :)

Este 10-re kimentünk Ákos koncertre. Negyed órás késés után már el is kezdődött az előadás. Ákos szokás szerint rendkívül igényes produkciót mutatott be a fesztiválozóknak. A technika hagyott némi kívánni valót maga után, de azért nem volt rossz (persze ezt Ákos szinten kell érteni). Az eső ekkor is szakadatlanul esett és a sár is kezdett elhatalmasodni a színpad előtt. Kb. 1 órás zenehallgatás után továbbálltunk. Cél: az Anima Sound System koncertje. Ismerőseimtől azt hallottam, hogy új énekese lett a zenekarnak, ezáltal talán valamelyest romlott a színvonala. Nos ennek én éppen az ellenkezőjét tapasztaltam. A zenekar valóban átesett egy stílusváltáson is, de ez szerintem inkább előnyükre vált. Hatalmas buli hangulatot csináltak a djuice színpadon. Végig ugráltuk a teljes "műsoridőt"!

Mindenki teljesen ráhangolódott az éjszaka főműsorszámára, Roni Size-ra, ezért kissé csalódottan vettük tudomásul, hogy a buli folytatása helyett divatbemutatót kell néznünk. Ez nem volt meghírdetve a programban... De jó alkalom volt arra, hogy egy kis innivalót szerezzünk be az éjszaka további részére. Éjjel 2 órától Pipe Dome pörgette a lemezeket, de a közönség ennek nem nagyon örült. Mi is inkább elmentünk még körülnézni. Ismét megtapasztalhattam hogy a RadioCafé előtt hatalmas a tömeg és mindenki egy ritmusra mozdult. Én egy közönségdíjat mindenképpen megszavaznék a Rádiónak. Majd 3-ra visszatértünk a djuice színpadra. Megérkezett Roni Size és kezdetét vette a két órás kemény pörgés. Tavaly voltam Szigeten és emlékezetem szerint ott jobb buli volt ugyanezen előadó közreműködésével, de azért a Volton is kitett magáért a jungle királya!

5 óra körül botorkáltunk ki a sátorból... alig mozogtunk így hát megint a taxi mellett döntöttünk. Másnap már reggel mentem dolgozni késő délutánig, így hát nem terveztem hosszú ottartózkodást a Volton a szombati napon.

Egyetlen koncertet szemeltem ki a műsorból. Karányi Daniék fellépésére voltam kíváncsi. Nos ez a 23 éves srác olyan bulit rakott össze társaival, amelyet sok cafés fellépő megirigyelhetne. Sok jó élménnyel gazdagodva úgy döntöttünk, hogy nem kockáztatjuk a meglévő jókedvünket, így hát hazatértünk...

Idén ismét elmondhatom: ott VOLTunk, jó VOLT!

Gludovátz Attila