CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. december 27., pĂ©ntek, János napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Sportcentrum  

Az FC Sopron középpályása nyiltakozott lapunknak.



Interjú Bojan Lazičcsal

A bajnoki rajt előtt Bojan Lazičcal beszélgettem:

-Mikor kezdtél el focizni, mikor dőlt el, hogy nem csak azért csinálod, hogy sportolj valamit, hanem focista akarsz lenni?

-Már gyerekkoromban, amint a világra kezdtem eszmélni egyből megszerettem a focit. Gyerekként kezdtem el a barátaimmal, aztán az iskolában is nagyon szerettem focizni, profiként pedig 17 éves koromban a Napredak csapatában. A Napredakban kb. két évet a másod osztályban, öt évet az első osztályban játszottam. Onnan mentem tovább Jugoszláviába, ott egy évet töltöttem az első osztályban. Aztán Görögországban a Tesszalonikánál egy évet töltöttem, majd Bosznia következett, azután pedig Magyarországra jöttem, az MTK-hoz. Ott másfél évet fociztam, ezután jöttem Sopronba. Már három éve itt vagyok.


-Az FC Sopronon belül kivel jössz ki a legjobban?

-Mindenkivel jóban vagyok, de sokszor találkoztam és jól megértjük egymást Fehér Zolival és Sifter Tomival.
Sok játékossal nagyon jóban vagyok, mint egy család, de ővelük, kettőjükkel régebben is jóban voltam.


- Meccsen sokszor hallják a nézők, hogy figyelmezteted és nyugtatod a társaidat. Ez így alakult ki a csapaton belül?

- Nagyon fegyelmezett játékos vagyok, és a pályán mindenkinek segíteni szeretnék, azért, hogy minél kevesebb hibát vétsünk. Folyton beszélek hozzájuk, de, nem akarok senkit bántani csak segítek nekik, azzal, hogy ,, jobbra, balra, vigyázz, menjünk!". Szerintem ez nagyon pozítív dolog mert nincs sok olyan játékos aki a csapatban beszél.
Nem vagyok magyar, de sokat segítek csapatnak azzal, hogy folyton mondok, mert meccs közben senki sem tud figyelni 100 százalékosan, de segíteni kell egymásnak.




"Meccs közben senki sem tud figyelni 100 százalékosan, de segíteni kell egymásnak"

-Jól beszélsz magyarul. Magyarországon tanultad meg a nyelvet, vagy valamilyen, rokoni kapcsolatból?

-Köszönöm. A nyelvet külön nem tanultam sehol. Amikor Magyarországra jöttem csak pár szót ismertem. Utána sok magyar játékos haverommal találkoztam. Mindenki mondta, hogy elég jól beszélek, de jobban értem annál a nyelvet, mint ahogyan azt beszélni tudom. De remélem, hogy mindenkivel meg tudom magam értetni.

-Elment Tóth Mihály, Balaskó Iván, Bárányos Zsolt és még többen is. Mi a véleményed?

-Szerintem kár, hogy több játékos elment éppen a sikeres eredmény után.
Úgy gondoltam, hogy a csapatnak legalább a hetven százalékát meg tudjuk tartani.
Új edző jött, nagyon jó edző, és alakul a csapat. Szerintem jó csapat leszünk. Ehhez kell idő, de jók leszünk.

-A távozók közül volt, aki egy jobb csapat miatt ment el, viszont többen voltak azok akik anyagi okok miatt. Erről mit gondolsz?

-Én úgy gondolom, hogy a profi focistának igazán 33, maximum 35 éves koráig megy jól a focizás.
Tehát, addig jól kell keresnie, utána ha szerencséje van, egyéb munka után nézhet. De focikarrier után okosnak kell lenni.
Ha jelenleg nincs pénz, akkor a focikarrier után sem lesz, és akkor mit tudunk csinálni? Semmit.
Inkább azért kell most jó csapatot keresni, amelyik jól fizet, mert a családnak meg kell élni. Megértem azokat a focistákat, akik az anyagiak miatt mennek el egy-egy csapattól.

-Mi a legszebb emléked, ami az FC Sopron-hoz kötődik?
-A kupagyőzelem. Én magam, nagyon örültem, és a soproni emberek is. Nagyon várták, hogy sikeres legyen a csapat. Ráadásul egy olyan nagy nevű csapat ellen született a győzelem, mint a Fradi. 5-1-re megvertük őket, ezt soha nem fogom elfelejteni.



A 2005/2006-os szezonban, ő az első számú 11-es rugó a Sopronnál.


-Több éve itt vagy Sopronban. Albérletben laksz?

-Még albérletben lakom, de szeretnék venni egy lakást, mert Sopron nagyon tetszik. Sok haverom van. Jól érzem magam itt. A mennyasszonyom nyírbátori, és szeptember végére kisbabát várunk, fiam lesz. A focikarrier után valahol meg kell állapodni, én egyelőre Sopronban szeretnék lakni. Pest is tetszik, majd meglátjuk. Egyelőre Sopronban még egy évig van szerződésem.

-A jövődet, hogy képzeled el? Sopronban vagy esetleg egy külföldi erősebb bajnokságban?
- Őszintén megmondom: most nyáron is volt pár külföldi ajánlatom. Maradtam Sopronban, mert szeretem Sopront, ezért az utolsó pillanatig vártam. Nem akartam a többiekhez hasonlóan elmenni. Azt vártam az utolsó pillanatig, hogy mi lesz a csapatnál: lesz szponzor vagy nem. Itt maradtam, és remélem, hogy jó döntés volt. Aláírtam egy évre. Jövő nyárom eldől, hogy hogyan lesz a folytatás. Rajtam múlik. Ha jól fogok játszani és, ha eredményes lesz a csapat, és a vezető szerződést ajánl, akkor maradok.


Köszönöm a beszélgetést.

- Én is

Tóth Zsombor




2005. augusztus 04., csütörtök 14:32


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület