A bajnoki rajt előtt Bojan
Lazičcal beszélgettem:
-Mikor kezdtél el focizni,
mikor dőlt
el, hogy nem csak azért csinálod, hogy sportolj valamit, hanem focista
akarsz lenni?
-Már gyerekkoromban, amint a
világra kezdtem
eszmélni egyből megszerettem a focit. Gyerekként kezdtem el a
barátaimmal, aztán az iskolában is nagyon szerettem focizni, profiként pedig
17 éves koromban a Napredak csapatában. A Napredakban kb. két
évet
a másod osztályban, öt évet az első osztályban játszottam. Onnan
mentem
tovább Jugoszláviába, ott egy évet töltöttem az első osztályban.
Aztán
Görögországban a Tesszalonikánál egy évet töltöttem, majd Bosznia
következett,
azután pedig Magyarországra jöttem, az MTK-hoz. Ott másfél évet
fociztam,
ezután jöttem Sopronba. Már három éve itt vagyok.
-Az FC Sopronon belül kivel
jössz
ki a legjobban?
-Mindenkivel
jóban vagyok, de sokszor találkoztam és jól megértjük egymást Fehér
Zolival
és Sifter Tomival.
Sok játékossal nagyon jóban vagyok, mint egy család,
de ővelük, kettőjükkel régebben is jóban voltam.
- Meccsen sokszor hallják a
nézők,
hogy figyelmezteted és nyugtatod a társaidat. Ez így alakult ki a
csapaton
belül?
- Nagyon fegyelmezett játékos
vagyok,
és a pályán mindenkinek segíteni szeretnék, azért, hogy minél
kevesebb
hibát vétsünk. Folyton beszélek hozzájuk, de, nem akarok senkit bántani
csak segítek nekik, azzal, hogy ,, jobbra, balra, vigyázz, menjünk!".
Szerintem
ez nagyon pozítív dolog mert nincs sok olyan játékos aki a csapatban
beszél.
Nem vagyok magyar, de sokat segítek csapatnak azzal, hogy folyton
mondok,
mert meccs közben senki sem tud figyelni 100 százalékosan, de segíteni
kell egymásnak.
|
"Meccs közben senki sem
tud figyelni 100
százalékosan, de segíteni kell egymásnak" |
-Jól beszélsz magyarul.
Magyarországon
tanultad meg a nyelvet, vagy valamilyen, rokoni kapcsolatból?
-Köszönöm. A nyelvet
külön nem tanultam
sehol. Amikor Magyarországra jöttem csak pár szót ismertem. Utána sok
magyar
játékos haverommal találkoztam. Mindenki mondta, hogy elég jól
beszélek,
de jobban értem annál a nyelvet, mint ahogyan azt beszélni tudom. De
remélem,
hogy mindenkivel meg tudom magam értetni.
-Elment Tóth Mihály, Balaskó
Iván,
Bárányos Zsolt és még többen is. Mi a véleményed?
-Szerintem kár, hogy több játékos elment éppen a sikeres
eredmény után.
Úgy gondoltam, hogy a csapatnak legalább
a hetven százalékát meg tudjuk tartani.
Új edző jött, nagyon jó edző,
és alakul a csapat. Szerintem jó csapat leszünk. Ehhez kell idő, de jók
leszünk.
-A távozók közül volt, aki
egy jobb
csapat miatt ment el, viszont többen voltak azok akik anyagi okok
miatt.
Erről mit gondolsz?
-Én úgy gondolom, hogy a profi
focistának igazán 33, maximum 35 éves koráig megy jól a focizás.
Tehát, addig jól kell keresnie, utána
ha szerencséje van, egyéb munka után nézhet. De focikarrier után okosnak
kell
lenni.
Ha jelenleg nincs pénz, akkor a focikarrier után sem lesz, és akkor
mit tudunk csinálni? Semmit.
Inkább azért kell most jó csapatot keresni, amelyik jól fizet, mert a
családnak meg kell élni. Megértem azokat a focistákat, akik az
anyagiak
miatt mennek el egy-egy csapattól.
-Mi a legszebb emléked, ami az
FC Sopron-hoz
kötődik?
-A kupagyőzelem. Én magam,
nagyon örültem,
és a soproni emberek is. Nagyon várták, hogy sikeres legyen a csapat.
Ráadásul
egy olyan nagy nevű csapat ellen született a győzelem, mint a Fradi.
5-1-re
megvertük őket, ezt soha nem fogom elfelejteni.
|
A
2005/2006-os szezonban, ő az első számú 11-es rugó a Sopronnál. |
-Több éve itt vagy Sopronban. Albérletben laksz?
-Még albérletben lakom, de
szeretnék venni
egy lakást, mert Sopron nagyon tetszik. Sok haverom van. Jól érzem
magam
itt. A mennyasszonyom nyírbátori, és szeptember végére
kisbabát
várunk, fiam lesz. A focikarrier után valahol meg kell állapodni, én
egyelőre
Sopronban szeretnék lakni. Pest is tetszik, majd meglátjuk.
Egyelőre
Sopronban még egy évig van szerződésem.
-A jövődet, hogy képzeled el?
Sopronban
vagy esetleg egy külföldi erősebb bajnokságban?
- Őszintén megmondom: most
nyáron is
volt pár külföldi ajánlatom. Maradtam Sopronban, mert szeretem Sopront,
ezért az utolsó pillanatig vártam. Nem akartam a többiekhez hasonlóan
elmenni.
Azt vártam az utolsó pillanatig, hogy mi lesz a csapatnál: lesz
szponzor
vagy nem. Itt maradtam, és remélem, hogy jó döntés volt. Aláírtam egy
évre.
Jövő nyárom eldől, hogy hogyan lesz a folytatás. Rajtam múlik. Ha jól
fogok
játszani és, ha eredményes lesz a csapat, és a vezető szerződést ajánl,
akkor maradok.
Köszönöm a beszélgetést.
- Én is
Tóth Zsombor