Megmérettünk, és "jó esélyünk" ellenére esélytelennek találtattunk.
Sopront már az országos megmérettetés sem találta méltó esélyesnek az Európa kulturális fővárosa címre. Nekünk még regionális vonzerőnk sincs, mint mondjuk Pécsnek, legalábbis Bozóki András szerint (legalább ezt ne mondta volna!).
Kár tagadni, a dolog nem biztos, hogy csak azt jelenti (jelenti azt is!), hogy rossz pályázatot adtunk be. Úgy gondolom, aki ma egy picit is jártas a valódi, komoly pénzt és lehetőséget teremtő pályázatok világában, az tudja, hogy a lobbizás a kormánykörök (talán a kiírt döntéshozók) tájékán legalább ennyit jelent. Nos, ez sem volt megfelelő. Rosszkor született a pályázat és talán Sopronnak sem olyan a megítélése, horribile dictu, a civitas fidelissima-t sem tartják egyesek a "mi kutyánk kölykének".
Amiért talán még fontosabb lett volna a dolog, mint mások számára, az minden soproni előtt nyilvánvaló: a termelő üzemek tekintetében már régen lekéstük s csatlakozást. A kereskedelemre épülő politikához vevőket kell hozni, nem elég a helybeliek Ausztriából behozott (?) Euróira alapozni. De mi még most is a föld alatt, a csatornák környékén járunk, és a föld felett a közúthálózat és még sok minden más miatt a valódi csatlakozás szinte lehetetlen. Ha a döntés esélyt is szándékozott volna adni a leendő fővárosnak, akkor nagyon sok pótolnivalója lett volna a helyieknek, de még inkább a döntéshozóknak, utóbbiaknak történelmi szinten is.
Nem, kedves polgártársaim! Nem jutottunk el azokba a bizonyos előszobákba sem, vagy ott szamárfület mutattak nekünk. Okos ember más kárából tanul. Mi most már nagyon okosak lehetünk.
- DI -