Einstein legnagyobb tévedése
A kozmológiai állandótól a kvintesszenciáig
Január 13-án, pénteken kerül sor a Fényi Gyula Csillagászati Szabadegyetem III. szemeszterének nyitó előadására.
Nagy embereknek még a tévedései is zseniálisak. Bár a XX. század második felében kialakult Standard kozmológiai modell nem használta az Albert Einstein által korábban bevezetett (majd élete legnagyobb tévedésének nevezett) kozmológiai állandót, a kilencvenes évek új kísérleti eredményei, a nagyon távoli galaxisokban felbukkanó szupernóvák fényének pontos elemzése meggyőzte a kutatókat arról, hogy az Univerzum - az addigi modellnek ellentmondva - nem lassulva, hanem egyre gyorsulva tágul. Ennek pedig természetes magyarázatául kínálkozik a kozmológiai állandó létezése, melynek - az új évezred elején végzett precíziós mérésekkel - még a pontos értékét is sikerült meghatározni. A ma tudománya úgy tekint a kozmológiai állandóra, mint egy speciális tulajdonságokkal rendelkező új anyagfajta furcsa, antigravitációs jellegű megnyilvánulására (ez a titokzatos "kvintesszencia" vagy "sötét energia").
Az előadás a kozmológiai állandó eddigi történetének részletes ismertetése után áttekinti a kvintesszencia elméletének mai helyzetét és korántsem egyértelmű jövőjét. Ennek kapcsán kitérünk az Univerzum jövőbeli tágulásának lehetséges - és egyáltalán nem megnyugtató - forgatókönyveire is, a Nagy Reccstől a Nagy Brrrig és tovább...
