"A vers annak jó, akinek ad az élethez valamit, aki befogadja, de nem annak aki írja"
Weöres Sándor

Nehéz definiálni, mit is jelent tulajdonképpen a vers, vagy ha így jobban tetszik költemény, esetleg költői mű. Első variációként legyen kötött formájú szöveg, melynek ritmusa vagy gondolatritmusa van, sortördelése eltér a prózától, rímel. Meghatározhatjuk lírai műalkotás szándékával létrejött szépirodalmi műként is. Weöres Sándor szerint a költészet tartalmilag fogalmi, formailag viszont auditív művészet. A vers az énekből, a zene és beszéd keverék művészetéből származik. Egyetlen igazi metafizikai eleme a nyelv, ettől válik "varázslattá" ettől lesz képessé delejes erőt sugározni az olvasóra, hogy az olyan csodaként élje meg a befogadás folyamatát, mintha " egy tündér testet öltene" előtte. Ez is egy alternatíva a vers meghatározására.

Ha hiszünk Weöres Sándornak (és miért ne), akkor nyugodtan elfogadhatjuk állítását, miszerint a vers mindenkié, aki csak igényt tart rá, találkozhat a "tündérrel". De van-e igény napjainkban a költészetre? Talán nem túlzás leírni, hogy az irodalom soha nem megy ki a divatból, mert mindig lesznek közöttünk olyanok, akik szükségét érzik. Dóczy Péter színművész ilyen. A költészetet szívügyének tekinti. Ebben jelentős szerepet játszik kiváló tanára dr. Jelenits István piarista szerzetes. Bármennyire is hihetetlennek tűnik Dóczyt gimnáziumi tanulmányai elején a matematika érdekelte. Szerencsénkre azonban dr. Jelenits István irodalomórái "rabul ejtették", azóta nem tud szabadulni a költészettől, talán nem is akar.

1980-ban szerzett színész diplomát Budapesten a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Játszott Budapesten a Nemzeti és József Attila Színházakban, Veszprémben, Miskolcon, Győrben, 1996-tól Goethe és Schiller darabokban alakít szerepeket német nyelven a szekszárdi Nemzeti Színházban. 2003-tól tagja a soproni Petőfi Színház társulatának. Neve bizonyára nem ismeretlen a színházlátogatók körében. Év végén jelent meg Csöndes estéli zsoltár címmel CD-je, melyen József Attila műveket hallhatunk. A Fekete Cédrus könyvkereskedés adott otthont a lemezbemutatónak.

Dóczy Péternek "jó a vers", olyannyira, hogy színházat teremt a leírt szavakból. Nem pusztán előadja, hanem megjeleníti, életre kelti azokat. Hanghordozásával nem csak érzelmeket fejez ki, hanem értelmez is. Saját egyéniségéből adja hozzá a vershez a szükséges színeket.
Dóczy előadásaiból sohasem hiányozhat a hangszeres kíséret, magától értődő számára, hogy a vers és a zene elválaszthatatlanok, összetartoznak. Szerinte a verset hárman alkotják: a költő, aki megírja, a művész, aki előadásával közvetíti, és a hallgató, akinek és akihez a költemény szól. A Csendes estéli zsoltár című CD-jét két CD-ROM előzte meg,. Pilinszky János és Szilágyi Domokos verseiből. A lemezek multimédiás anyagot is tartalmaznak, melyeken az előadás megtalálható filmetűdökben, képekben. Így nem csupán halljuk, hanem látjuk is a verseket.

Ha kételkedünk Dóczy "versszínházában", és nem igazán értjük, hogyan lesz képpé a költészet, ajánlom figyelmükbe a fent említett lemezeket. A 2001-ben Pilinszky János verseiből és naplórészletiből készült CD-ROM. bevezetőjében Jelenits István írja a következőket " Dóczy Péter személyesen még diákkorában találkozott vele (Pilinszkyvel). Irodalmi hagyatékát ifjúsága óta úgy lélegezte be, ahogyan csak szülőföldünk levegőjét szoktuk. Tolmácsolásában elevenebben szólalnak meg a rég leírt szavak, mintha könyvekben keresnénk meg őket. Személyes színnel, saját élményként mondja el a kiválasztott verseket, prózai bekezdéseket, de igazi áhítattal. Aki nem ismerné Pilinszky Jánost, itt rátalálhat, megszeretheti."

2002-ben Szilágyi Domokos kényszerleszállásai címmel jelent meg a második CD-ROM, melynek alapjául Dóczy 1985-ben készített önálló estje szolgált.. Sajnos Szilágyi Domokos költészetét csak kevesen ismerik. A Dóczy által előadott szövegekből többnyire pedig a költő kiábrándult, fáradt hangja csendül ki . Halál, szenvedés, és igazságtalanság. Olyan érzése támad az embernek a CD hallgatása közben., mintha Szilágyi Domokos csupa iróniából és keserű haragból volna összegyúrva. A hallgatónak így nagyon nehéz lesz megszeretni őt . Sajnálni sokkal könnyebb. "Hova vetemedett Szivárvány havasról?" Nagyon hiányoznak a "Hegyek, fák, füvek" kikről ugyanez a költő mondja "jobbik felem tibennetek önmagát ismeri föl" és hiányoznak az őszirózsák is akik "szirmaikon cipelik már az őszt." Hiányzik az erdőket, mezőket, pázsitot járó, virágéneket dúdoló költő. Hol van Szilágyi Domokos "jobbik fele"? Nem számonkérés ez csak egy kérdés. Dóczy Péter versszínháza nagyon szomorú Szilágyi Domokost illetően..

József Attila, Pilinszky János, Szilágyi Domokos. Mi a közös bennük? A hangjuk, Dóczy Péter hangja, és még valami. " A lelkem egyik zugában élők" mondja róluk a színész. Hallgassuk, olvassuk vagy mondjuk a verset? Választhatunk. De nem szabad megfelejtkeznünk arról, hogy a "vers tündére" csak az olvasó előtt ölt testet és azt sem, hogy a vers annak jó, aki befogadja.

Németh Klári
Foto:Pluzsik