CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 25., csĂĽtörtök, Márk napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Welisch Tehel Judit kiállítása

Május 27-én délelőtt nyitotta meg Csák Máté építész a soproni Hajnóczy házban a Tőkeiné Efry Margit rendezte "Kövek és emlékek" című kiállítást.


A szépen rendezett és következetesen dokumentált tárlat látogatójának nem okoz gondot eligazodni a több évtizedet átfogó művészetben, melynek létrehozója a Magyarországon és külföldön egyaránt széleskörű képzésben részesült alkotó.
Már az ismertető felhívja a látogató figyelmét Edvard Munch-re és a Cobra csoportra (belga szimbolisták, Corneille vezetésével), akiknek expresszionizmusa meghatározónak bizonyult Welisch Tehel Judit életében.


A címben már jól dokumentált tartalmi leírást legfeljebb pontosíthatjuk. Amikor a nosztalgikus, szomorú, csaknem depresszív környezetben ábrázolt szobrok és töredékek, főleg kariatidák mellett az organikus formájú, de éppen az ábrázolásmód és színek miatt nyomasztó (anorganikus) tartalmú felszíni formákat ábrázoló képekre és a kövek, kőzetek ábrázolására is katalogizálhatjuk és csoportosíthatjuk a művésznő képeit.


A sötét képek és az ihletőik megfogalmazta ars poetica szerinti sötét álmok a dokumentalista pontosságon, a játékos(?) kollázstechnikán túl tartalmukban ragadják meg a képek nézőjét: számára elképzelhetetlen, hogy a természet (mondjuk a Káli medence) gyönyörűséges formái ennyi szomorúságot, ennyi bánatot, ennyi sötétséget árasztanának.


Talán nem járunk messze a valóságtól, amikor legalább ennyi joggal citáljuk a források közé Yves Tanguy, Andre Masson szürrealizmusát és Gustav Moreau szimbolizmusát, melyekből ezek a csak eklektikusnak titulálható alkotások erednek. A szerves formák ugyanakkor túlburjánzó voltukban a szecessziót is megidézik, dekadens jellegük tagadhatatlan.
- DI -



2006. május 28., vasárnap 18:14


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület