Partnerség 2007-2013 – nyugat-dunántúli elképzelések

Az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetési időszaka új lehetőségeket tár fel az újonnan csatlakozott országok, így Magyarország számára is. A Nyugat-dunántúli régió célja, hogy a 2007 első felében megnyíló fejlesztési források minél jobb hasznosítása érdekében a lehető legjobban felkészüljön a források fogadására, illetve partnerségben tervezze meg a fejlesztések irányát. A várható külső hatások figyelembe vétele mellett a régió ezen időszakára vonatkozó fejlesztési alapelveinek és ezáltal a konkrét fejlesztési irányoknak a meghatározásában a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynöksége olyan partnerségi konzorciumot hozott létre, amely szaktudásával és tapasztalatával megfelelően fel tudja készteni a régiót (együttműködésben annak megyéivel és nagyvárosaival) a várható kihívásokra.

A fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, partnerség és nyitottság, valamint a foglalkoztatás és az információs társadalom fejlesztésének, illetve a Nyugat-dunántúli régióra oly jellemző kezdeményezőkészség alapelvei mentén kezdte meg a konzorcium munkáját, amelynek eredményeként öt stratégiai fontosságú fejlesztési területet határozott meg. A fejlesztési források javarészét 2007 és 2013 között erre az öt fejlesztési területre kell koncentrálni annak érdekében, hogy a régió hosszú távú elképzeléseinek megfelelően fejlődhessen.

A régió környezeti és kulturális értékeinek védelme keretében nemcsak környezetvédelmi fejlesztések (légszennyezettség csökkentése, vízvédelem, hulladékkezelés, természet- és tájvédelem) várhatóak, hanem a kulturális örökség és a társadalmi identitás értéknövelése, a települési környezet fejlesztése, a gazdaság környezettudatos működésének ösztönzése, továbbá a fiatalok környezettudatos életre nevelése és oktatása is.

A társadalmi kohézió megerősítése során a közösségek iránti elkötelezettség javítására, illetve a lakosság morális, demográfiai megújulására kell törekedni. Ennek érdekében a közszolgáltatások térségi alapon történő fejlesztése, az egészségügyi rendszer fejlesztése, a szociális ellátások bővítése, illetve az oktatás-nevelés infrastruktúrájának, módszertanának megújítása, továbbá a civil kezdeményezések megerősítése szükséges.

Nyugat-Dunántúl szempontjából az egyik legfontosabb célkitűzés a gazdasági versenyképesség javítása a gazdaság paradigmaváltása által. Ehhez szükséges a Magyarországon először ebben a régióban megjelent klaszterszemlélet további alkalmazása a régió kulcságazataiban, illetve ennek a szemléletmódnak a kiterjesztése a feltörekvőben lévő ágazatokra. További fontos tényező a munkaerőpiac igényeinek megfelelő humán erőforrás biztosítása, illetve a régió kis- és középvállalkozásainak versenyképességének növelése. Rendkívüli mértékben hozzájárulhat azon paradoxon felszámolása is a gazdaság versenyképességének javulásához, amely szerint bár a Nyugat-dunántúli régió rendelkezik Magyarországon a második legmagasabb egy főre jutó GDP-vel (a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországi régió után), mégis az utolsó helyek egyikén áll a régiók rangsorában a K+F tevékenységek terén. E fejlesztési területet azonban nemcsak a régió szintjén kell kezelni, hanem a régió nagyvárosainak, logisztikai központjainak versenyképessége növelése által is. Továbbá nem hanyagolható el az olyan kiemelt turisztikai termékek fejlesztése sem, mint többek közt a termálturizmus. A nagyvárosok fejlesztése mellett a vidéki területek fejlesztése is elengedhetetlen a megfelelő egyensúly fenntartásához.

A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségek területi felzárkóztatása a régión belüli egyenlőtlenségek enyhítésére szolgál.

Mindezen fentebbi fejlesztési területeket áthatja a területi együttműködések (nagy- és kistérségi, illetve a régió területi adottságaiból adódó határmenti, továbbá nemzetköz közlekedési, társadalmi, gazdasági kapcsolatainak) bővítésének célkitűzése.

A konzorcium munkájának köszönhetően olyan fejlesztési koncepció jött létre, amely révén a Nyugat-dunántúli régióban olyan fejlesztések indulhatnak meg a régióban 2007-től, mint a Baltikumot az Adriával összekötő Borostyánkő út nyugat-dunántúli hiányzó szakasza.

(Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.-cyberpress)