CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2022. november 29., kedd, Taksony napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Nagy Éva életműkíállítása

Ameddig a soproni Körmendi-Csák Kortárs Művészeti Gyűjtemény szervezésében Elisabeth Voggeneder meg nem nyitotta az Artner palota földszinti termeiben Nagy Éva (1921-2003) életműkiállítását, addig nem is hallottunk az erdélyi származású, hányattatott sorsú művészről, aki munkásságát Bécsben fejezte be.


Pedig képei hűen tükrözik a huszadik század szinte valamennyi művészének posztimpresszionista vívódását. Az alapvető kérdést: mennyire maradni meg a realizmusban és mennyire engedni az absztrakt és a kevésbé figuratív irányzatok divatos, ám jóval kevésbé definiálható divatjának.


Mindezen művészeti, önkifejezési problémák láthatóan egy nagyon érzékeny idegzetű, talán kissá túlságosan magába forduló, önelemző és önemésztő művész és nő szűrőjén keresztül interpretálódnak, mely minden általános mellett megadja Nagy Éva művészetének azt az egyéni színezetet, mely művészete jogos létét is egyben garantálja.


A kiállítás idősorrendjében kiválóan követhető a művész fejlődése az absztrakció felé, annak minden megtorpanásával, megfordulásával, esetleges zsákutcájával. Hosszútávon kivetítődnek a fel nem ismert, alig percepcionált megnyíló lehetőségek reális alapjai, melyek - megfelelő kifejlesztés, esetleges bővebb kibontás esetén - még nagyobb ívű, szélesebb, európai művészeti ouvre-t kölcsönözhettek volna a tűnődő művésznek.


A sok önarckép, melyeknek változásai már egy fejlődési elemzés fundamentumait jelenthetik a néző számára, a grafikák és a csapongó, félig grafikus félig festői próbálkozások - nagyon didaktikus beosztásban - most végigkövethetők a Templom utcai galéria helységeiben. A tárlat darabjain keresztül szinültig tölti Nagy Éva szellemiségével a trópusi melegben is hűvös termeket. Minden általános értéke, követhetősége mellett a kiállítás és a kiállító fő érdeme az a hatalmas időbeli folyamatos átfedés, melyet ritkán lehet így, ilyen emberi módon, ilyen folyamatosságában és lépcsőzetességben, apróbb és nagyobb kereszteződéseiben mindössze egyetlen kiállításon belül bemutatni.
- DI -



2006. július 13., csütörtök 14:34


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület