Időszaki kiállítás nyílik a Xántus múzeumban

„A Szomolányi-gyűjtemény – Szomolányi Elemér XVII-XIX. századi iparművészeti gyűjteménye a debreceni Déri Múzeumból” címmel nyílik új, időszaki kiállítás a Xántus múzeumban (Győr, Széchenyi tér 5.) július 27-én, csütörtökön 17.00 órakor. A tárlatot Pappné Dr. Szalay Emőke művészettörténész, a Déri Múzeum Ipartörténeti Gyűjteményének osztályvezetője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás megtekinthető 2006. október 10-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óra között.

Szomolányi Elemér (1909-1992) hosszú évek munkájával alakította ki páratlanul gazdag műgyűjteményét, amely halála után, végakaratának megfelelően a debreceni Déri Múzeumba került. A 239 tételt számláló kollekció gerincét az ötvösművészeti anyag alkotja. A XVI-XIX. században élt mesterek szakmai tudását és művészetét felvonultató műremekek a legjelentősebb német központokban, mindenekelőtt Nürnbergben és Augsburgban készültek. Szép darabok képviselik a nagyhírű magyar ötvösséget is, amelynek főbb központjai a felvidéki és erdélyi városok voltak. Eredeti rendeltetésük szerint e tárgyak a főúri asztalok pompáját emelték: a serlegek, kupák, poharak, bilikomok valamint ékszertálkák, gyertyatartók és cukrosdobozok a lakomák, fogadások fényét emelték s ezáltal hirdették tulajdonosaik rangját és művészi ízlését. A számos azonos típusú tárgy a különböző technikák és díszítőmódok révén válik változatossá s ad képet a későreneszánsztól az empírig terjedő időszak ízlésvilágáról.

Fotó: vendegvaro.hu

Hasonlóan gazdag és sokrétű a szelencegyűjtemény is, melynek darabjai francia, német s osztrák mesterek kezemunkáját dicsérik. Az aranyból-ezüstből, porcelánból vagy éppen elefántcsontból készült szelencéket a legkülönbözőbb, fantáziadús technikákkal tették még inkább szemet gyönyörködtetővé: zománcfestéssel, féldrágakövekkel, kagyló-, gyöngyház- vagy teknőchéj berakással, avagy a Távol-Keletről eredő lakktechnikával.

A gyűjteményt keleti szőnyegek, elefántcsontra festett miniatűr arcképek és néhány táblakép egészíti ki: mindahány remekmű a maga nemében. Az utóbbiak közül talán érdemes kiemelni az osztrák F. G. Waldmüller valamint Mészöly Géza és Paál László nevét, akik a XIX. századi festészet jelentős mesterei voltak.

Ezen kiállítás a debreceni Déri Múzeum és a győri Xántus János Múzeum bimbózó kapcsolatának eredménye.

Székely Zoltán művészettörténész