CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2022. november 27., vasárnap, Virgil napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Fesztiválgájd  

Egy nehéz nap folytatása
Sziget Fesztivál 2006
2006. augusztus 12., szombat

Mint tegnap azt Bacsi leírta, jó sokat sétálgattunk a Szigeten fel s alá majd hazafelé. Ez erősen meghatározta a szombati napunkat. Délben kászálódtam ki az ágyból majd egy kínai ebéd után irány a Bacsi-lak és tovább a Fesztiválra. Nos a dolog nem ment ilyen egyszerűen, lásd elaludtam amíg Bacsi az előző napról írta a beszámolóját. Majd ébredés és villamosozás. A sulim miatt 1 tanévig laktam Budapesten, de sose találkoztam ellenőrökkel. Most ez is bekövetkezett. Gyorsan lyukasztottam 3 jegyet, mert többünknek nem volt érvényes jegye.

Megérkeztünk a Szigetre. Jött a szokásos, "Na, most mit csináljunk?" kérdés és erre a szokásos válasz: "Nézzünk körül". Sajnos, a lábaim nem annyira bírtak engedelmeskedni a tegnapi gyalogtúránk után, de azért igyekeztem összeszedni magam.

Gyors informálódás után kiderült, hogy világrekord-kísérlet készült a szigeten. Egy nagy tehenet kellett kirakni kb. 1700 embernek úgy, hogy a fejük fölé emelnek egy színes kartonlapot (1x1 méterest). Azonban az emberek nem akartak részt venni ebben a kísérletben, így a mai beszámolók alapján, valószínűsítettük, hogy a kísérlet kudarcba fulladt. (Mivel nem volt a sikerről sehol sem beszámoló.)

Annyira kifáradtunk a világrekordozásban, hogy elmentünk vacsorázni. Az egyik ingyenes újságban olvastunk arról, mennyire finom a hot-dog a szigeten. Kispajtásaim is kipróbálták, és csak pozitív véleménnyel tudtak róla beszélni. Mindenki megkapja a kis kiflijében a virslit, aztán utána azt tesz rá amit akar, vagy amit épp talál ott a hatalmas választékban. De állítóm, nagyon gusztusos étket lehet összehozni a hot-dogból és hozzávalóiból. Bravó ötletgazdák! (Én majd holnap fogom megkóstolni eme ínyencséget.) Ettünk még fagylaltot is, amely – idézek – hungarocellnek kinéző valami. Kis, műanyag baseball sapkában szolgálták fel, és pálcikával lehetett falatozni belőle. Ez is elnyerte mindannyiunk tetszését.

Eme kis gasztronómiai kitekintés után ismét visszatértünk a fesztivál zenei kínálatához. Következett a Szigetlakók és –látogatók által legjobban várt koncert, az angol Radiohead nevű zenekar lépett fel a Nagyszínpadon. Hát, hmm. Nem ismertem a zenéjüket, azonban nekem eléggé lassúnak tűntek. Rengetegen összegyűltünk, de mindenki csak dülöngélt meg énekelgetett. Nem így képzeltem ezt a koncertet. Úgyhogy pár szám elteltével tovább is álltunk.

Következett a Silent Disco nevű hely. Itt is kisebb csalódás ért, mivel a beígért techno és elektro zene helyett csak amolyan freestyle-os zenéket játszottak a dj-k. Ez a hely azonban ismét bizonyított, mikor visszatértünk már a jól megszokott telt ház és a minőségi zene várt minket.

Majd irány az én kis kedvenc helyem a MokkaCuka. Ez a hely a Sziget Fesztiváltól független, egész évben itt működő szórakozóhely. Most azonban lehetőségem nyílt rá, hogy a fesztivál keretein belül megcsodálhassam a budapesti elektronikus szórakozóhelyek egyik kis ékszerdobozát. Itt nem is kellett csalódnom. Szuper drumandbass zenét játszott az egyik kedvenc dj.-m. Kár, hogy ekkor már a lábaim nem annyira bírták a tempót, így engedtem a csábításnak és továbbálltunk.

Ezekután eleredt az eső, és már nem volt az igazi a hangulat, így hát szép lassan hazafelé vettük az irányt. A vasárnapi nap a pihenésé, holnap folytatódik az őrület.

Gludovátz Attila

Világrekordkísérlet: tehénné váltunk
Sziget Fesztivál 2006
2006. augusztus 12., szombat

Szombaton születésnapi világrekordtehenet alkotunk, sétálunk az esőben, ott vagyunk az év koncertjén de nem tetszik.

Az esős idő ellenére sokan tartózkodtak a belga dEUS koncertjén. Az előadás után pedig - egy világrekordkísérlet alanyaiként - tehénné változhattunk. 2006. augusztus 12-én, szombaton ünnepekte 102-ik születésnapját a CowParade Köztéri Kiállítások történetének legidősebb alkotója, Lossonczy Tamás. A jeles esemény alkalmából a szervezők úgy döntöttek, hogy egy világraszóló rekordkísérlettel növelik az ünnep fényét: az idei Sziget Fesztiválon, közel 1500 ember segítségével, élő CowParade performansszal tisztelegnek a fesztivál doyenje előtt.

Az CowParade Budapest júliusi indulása óta számtalan híradás látott már napvilágot. Legutoljára a kiállított szobrok rongálásáról lehetett hallani.
Hogy ne csak a szoborrombolásban legyünk világelsők, a szervezők ezúttal a kiállítás valódi céljára szeretnék az érdeklődők figyelmét felhívni, vagyis arra, hogy Budapesten is létrehozható egy pozitív kisugárzású közösségi esemény, hogy alkotó energiával és szellemes művekkel a főváros még jobbá varázsolható. A kiállított tehén-inkarnációk helyszínei már most közösségi pontokká váltak, amelyeket újra felfedezhetünk, fórumok, ahol mindenki megállhat elmondani, megvitatni a véleményét. A kiállítás elsődleges célja, hogy a kiállított művek a rendezvény során élő, izgalmas kapcsolatot teremtsenek az őket körülvevő városi térrel, a városlakókkal, és élénkítsék fel Budapest épületeit, tereit.
E cél érdekében augusztus 12-én este, a Sziget Fesztivál Nagyszínpad előtti területén élő emberszoborral, közel 1500 résztvevő segítségével kívántak a szervezők az 1904-ben született Lossonczy Tamás és a művészet szabadsága előtt tisztelegni. A performansz lényege, hogy az aktivisták segítségével mozaikképekből közösen alkották meg, értelmezték újra Lossonczy Tamás Riska és Társai című alkotását, amelynek eredetije a Szabadság téren tekinthető meg szeptember 10-ig Budapesten.

A szükséges létszám nehézkesen gyűlt ugyan össze, de végül talán sikerült a világrekord. Ehhez hozzájárult, hogy poénból elkezdtek néhányan hullámozni a résztvevők a kezükbe kapott 1*1 méteres színes kartonpapírral (ezt kellett a fej fölé emelni egy adott jelre, hogy kirajzolódjon a kép), és az egyik különösen jól sikerült hullám után a Nagyszínpadon állo konferáló azt hitte, hogy ez már az alkotás: "Most kezdődik, milyen szép!" - mondta a mikrofonba, erre mindenki a magasba emelte a kartonlapot - és a maradék kétszáz-háromszáz üres helyre futva érkeztek az emberek. Fél óra csúszással ugyan, de összeállt a tehén - remélhetőleg készültek róla fotók.

Bacsárdi László



2006. augusztus 13., vasárnap 15:17


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület