CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2022. december 2., péntek, Melinda, Vivien napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Fesztiválgájd  

Sziget-hangulat
Sziget Fesztivál 2006
2006. augusztus 13., vasárnap

Minden évben változik valamennyit a Sziget Fesztivál. Ezt ismételgetem magamban, miután már harmadszor állok meg valahol, ami nem ott van, ahol lenni kellene. A színpadok helye többé-kevésbé változatlan, de ennyi már elegendő ahhoz, hogy újra és újra elővegyem a térképet, amit egy kis idővel a Pesti Est programfüzetéből készítettem magamnak. Értékes az a 160 oldalas különszám, de a leghasznosabb a térkép két oldalán kívül mindig a napi programbontás – így még zsebben is elfér.

A Szigetre vezető K-híd két világ kapuja. Ilyenkor már a Batthányi téren érződik, hogy van valami – a BKV-jegyellenőrei az összes utasnak ellenőrzik a jegyét. A Filatorigátnál hatalmas tömeg száll le, hogy a kerítéssel határolt kordonban maradva eljusson a bejáratig. "Megyünk, mint a barmok a karámban." Benn pedig már csak a karszalag számít – ez a kis valami, ami kinn értéktelen, de benn ezt jelenti a mindent. Csillogó zöld az idén bevezetett úgynevezett ottalvós hetijegy, sárga a hagyományos, a napijegyek pedig különböző színű színes papírok. Az ezekhez tartozó különböző megkülönböztető pass-ok, jogosultságok, és máris előttünk áll a Sziget kívülről kuszának tűnő, de nagyon is tisztázott rendje.

Minden évben van valami újdonság, de a legnagyobb varázst nem ezek, még csak nem is a koncertek adják, hanem az emberek, a régen látott ismerőseink, akikkel összefuthatunk, miközben a bejárattól elmegyünk az északi csücsökig, aztán vissza a déli végéhez, majd megint északra, ingázva fel s alá, hogy aztán hajnalra már széket keressünk magunknak, mielőtt felszállunk az éjszakai HÉV-re.

Bacsárdi László



2006. augusztus 14., hétfő 10:23


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület