CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2022. november 29., kedd, Taksony napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

A kurszán kende lovastanya
A soproni régió egyetlen honfoglaláskori lovasíjász hagyományőrző csoportjának bemutatója

Időpont: szeptember 22., péntek, 15.00 óra
Helyszín: Sopron, GYIK parkoló

Az autóban ülőket valami mély borzongás futja át, s szinte megáll az idő, amikor hét, díszes ruhába öltözött lovas egyszerre kanyarodik ki a soproni kis utcából, s röpke várakozásra intve a sofőröket tör utat magának a XXI. század modern forgalmi kereszteződésében, hogy a szemközti zöld parkot elérje. Nem, nem a hont foglalják újra, csupán a soproni régió egyetlen, nemrég alakult honfoglaláskori lovasíjász hagyományőrzői készülnek legújabb, izgalmas bemutatójukra. Szálláshelyükről, a harkai Kurszán kende Lovastanyáról jó egy órás lovaglás után érkeznek meg, s fognak hozzá a bemutató előkészületeihez. Lovaik addig két fa között, sorban kikötve szemlélik a kíváncsi járókelőket.


Körülbelül így zajlik majd szeptember 22-én a honfoglaláskori hagyományőrzők érkezése Sopronban a GYIK parkjába, ahol a Hunyadi János és a nándorfehérvári diadal tiszteletére tartott Emléknap keretén belül szerepelnek, délután 15 órától. A lovastanya megalkotója, a hagyományőrzők vezetője Czanik Csaba Árpád, akit a régi olvasók már jól ismerhetnek hegymászói, írói és rendezői teljesítményeiről (t.k. kétszer vezetett magyar expedíciót a Kilimandzsáróra, számos filmet készített, és hét könyve jelent meg). Az elmúlt időszakban ideje nagy részét a szálláshely alakításával, és a lovasíjászok képzésével és folyamatos gyakorlással tölti.


A mostani bemutatón öt fiatalember és két hölgy vesz részt. Gondoljunk csak bele, milyen érzés lehetett a régi, honfoglaló magyaroknak lóról íjászkodni: a vágtázó lovon nyeregben kellett maradni úgy, hogy közben nem volt lehetőség kapaszkodásra, hiszen mindkét kéz az íj betöltésével és a nyílvessző kilövésével volt elfoglalva. S ha már valaki töltött be nyílvesszőt az íjba, az tudja, hogy vágtázó ló hátán nem is olyan egyszerű beilleszteni a vessző végét az íj húrjába.


Mindenesetre őseink tehetségesek voltak ebben, s mi, leszármazottak ma is könnyen előhívhatjuk ezt az örökséget, kellő mennyiségű gyakorlással. A gyakorlatok bemutatása viszont nemcsak a lovasokon múlik, hanem a lovak együttműködésen is. Hiszen minden ló külön személyiség, s minden lovasnak meg kell tanulnia "együttgondolkodni" hátasával.

Hogy mi mindent tudhattak még őseink, hogyan gyakorolhattak a magyarok ezer évvel ezelőtt, abból mindenki ízelítőt kaphat a majd két órás bemutató során. Végül de nem utolsó sorban érdemes szót ejteni a díszesebbnél díszesebb kosztümökről is, amelyek motívumai, fazonjai az ezer évvel ezelőtti hagyományból táplálkoznak, s méltón hirdetik ma is őseink élő tradícióját.

A bemutató fénypontja, a három lóval történő tűzugrás, ami a harci szellemnek, és annak a szellemnek a csúcsa, amelyet a ló és a lovas képvisel. Ha az idő engedi, a lovasok vezetésével egy sétakörre bárki felülhet a ló hátára, és átérezhetik, milyen egy harci paripa hátán ülni, akik olykor, rakoncátlanok de annál inkább szilajak... mint őseink régi nomád lovai, akik mindent megtesznek a harcosnak.

Sz. K.



2006. szeptember 21., csütörtök 21:37


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület