CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2022. november 29., kedd, Taksony napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Amit az önkormányzati választásról tudni kell

Október elsején, vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. A választójoggal rendelkezők polgármesterekre, települési képviselőkre és megyei vagy fővárosi listákra szavazhatnak, illetve az érdekeltek részt vehetnek a kisebbségi önkormányzati választásokon is. A szavazás vasárnap 6 órától 19 óráig tart.

• A kisebbségi önkormányzatokat is megválasztják


„A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré magyar állampolgár választható.
(3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(5) Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.” (Részlet a Magyar Köztársaság Alkotmányából)
Október elsején, reggel hat órától este hétig tart a 2006-os önkormányzati választás. Ezt megelőzően, már szombaton nulla órától kampánycsend lépett életbe, amely az urnák lezárásáig tart. A választási eljárási törvény értelmében a voksolást megelőző nap 0 órájától a szavazóhelyiségek bezárásáig tart a kampánycsend. A törvény úgy rendelkezik, hogy „a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása". A jogszabály ezek között említi a jelöltek vagy jelölő szervezetek által biztosított olyan ingyenes szolgáltatásokat, mint például a szavazásra történő szervezett szállítás vagy étel-ital nyújtása. Befolyásolásnak számít még a pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok vagy a jelölt nevét, fényképét tartalmazó tárgyak osztogatása, plakát elhelyezése. A kampánycsend megsértésének minősül még "a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton".
A kampánycsend idején az internetes portálok egy része, a korábbi választások gyakorlatának megfelelően, csak a nyitófelületről két (egér)kattintással elérhető „mélységben" hagynak fenn választási tartalmú híranyagot.

A szavazás ideje

A szavazókörökben a szavazás napján, tehát október elsején 6 órától 19 óráig lehet szavazni. A helyi körülményekre tekintettel azonban a helyi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék. A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni. A szavazás szüneteltetése és felfüggesztése rendkívüli események bekövetkezése esetén azonban lehetséges. A törvény ilyennek tekinti azt az esetet, amikor a szavazatszámláló bizottság tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külső ok miatt lehetetlenné vált. Ebben az esetben a szavazást a jelenlévők kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni. A rendkívüli esemény elhárítását követően a szavazás tovább folytatható.

Hol szavazhatunk?

Szavazni kizárólag személyesen, és csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Ez alól a törvény kivételt enged a mozgásában gátolt választópolgár tekintetében, akinek kérésére őt a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgóurnával felkeresi. A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy a jelölőszervezet használatában van.

A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A szavazófülke használata csak jog és nem kötelezettség, használata alatt azonban csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urnát állítanak fel.

A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben – megfelelő módon rögzítve – tollakat helyeznek el. A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják. A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és a hivatalos toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.

A szavazóhelyiség megnyitását követően, de még a szavazás megkezdése előtt, a szavazatszámláló bizottság megvizsgálja az urnák állapotát és lezárja azokat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai és az elsőként szavazó választópolgár aláír. Az elsőként szavazó választópolgár a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet.

Kik szavazhatnak?

A választói névjegyzéket a szavazás napjáig a helyi választási iroda vezetője vezeti, majd a szavazást megelőzően átadja azt a szavazatszámláló bizottságnak. A szavazatszámláló bizottság akkor vehet fel a névjegyzékbe további választópolgárt, ha az igazolással rendelkezik, vagy ha igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, és nem szerepel a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában.
Az önkormányzati választásokon igazolással szavazni csak a választás kitűzése, azaz 2006. július 11. előtt bejelentett tartózkodási helyen lehet!

A választópolgárt a szavazást megelőzően a szavazatszámláló bizottságnak azonosítania kell. Ennek egyetlen, a törvény által elfogadott módja, ha a választópolgár a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas érvényes igazolványa (igazolványai) átadásával lehetővé teszi a szavazatszámláló bizottságnak, hogy személyazonosságáról meggyőződjön és ellenőrizze azt, hogy szerepel a névjegyzékben. A személyazonosság más módon történő igazolása (például személyes ismertségre hivatkozással, érvénytelen igazolvány bemutatása alapján stb.) nem fogadható el.
A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja:
– Lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy
– Érvényes lakcímigazolvánnyal ÉS:
_ érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy
_ érvényes útlevéllel, vagy
_ érvényes kártya formátumú (2001. január 1. után kiállított) vezetői engedéllyel, vagy
_ érvényes útlevéllel és EGT tartózkodási engedéllyel (EU-sállampolgár esetén).

Ha a választópolgár azonosítása megtörtént és a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegző lenyomattal lát el. A szavazólapok átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.

Kikre szavazhatunk?

Minden településen külön szavazólap szolgál a települési önkormányzati képviselők, a polgármester és a megyei közgyűlés tagjainak választására. A megyei jogú városok választópolgárai azonban a megyei közgyűlés tagjainak választásában nem vehetnek részt. A megyei közgyűlés tagjait a pártlistákra leadott szavazatok száma alapján választják meg. (Más listára szavazhatnak a 10 ezer lakos alatti, és másr a 10 ezer lakos fölötti településen lakók.) Budapest esetében megyei közgyűlési szavazásra szintén nem tartanak, a főváros választópolgárai – a kerületi önkormányzati képviselők és a kerületi polgármester megválasztása mellett – a fővárosi közgyűlés tagjainak és a főpolgármester választásában vehetnek részt, azaz négyféle szavazólapon szavazhatnak.

Érvényesen szavazni a jelölt, illetőleg a lista neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. 10 ezer lakos alatti településeken az ún. kislistás választás során a választópolgárok legfeljebb annyi jelöltre szavazhatnak érvényesen, amennyi a megválasztható képviselők száma a településen. A polgármester, főpolgármester és a megyei/fővárosi közgyűlés választásán, illetőleg a 10 ezer lakos feletti településeken az egyéni választókerületekben a választópolgárok érvényesen csak egy szavazatot adhatnak le.

A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.
A választópolgár a szavazólapokat borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi. Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság egyszer kicseréli.

A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazóhelyiséget 19 órakor zárja be. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.

Eredmény, jogorvoslat, újraszámolás

A választás előzetes eredményét már este 11 óra tájban megtudhatjuk. A hivatalos végeredményt azonban csak napok múlva hirdetik ki, ugyanis meg kell várni az esetleges jogorvoslati kérelmek lezárultának határidejét is.
A választás eredményét megállapító döntés elleni fellebbezést (és az e fellebbezés alapján hozott döntés elleni felülvizsgálati kérelmet is) úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő 3. napon megérkezzen. A jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv (választási bizottság vagy bíróság) a kérelemről legkésőbb a beérkezését követő 3. napon dönt.

Ha a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő volta alapján benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, és van matematikai lehetőség a választás eredményének megváltozására, a kérelmet elbíráló szerv (választási bizottság vagy bíróság) köteles a szavazatokat újraszámlálni.
A szavazatok újraszámlálása esetén a jogorvoslati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő a kétszeresére nő , és az újraszámláláshoz a választási bizottság vagy a bíróság a választá
si irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.
MNO



2006. szeptember 30., szombat 07:54


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület