CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 29., péntek, Aguszta napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lélektől lélekig  

Kicselezni

Mk 13,24-32 Azokban a napokban, a szorongattatás után a nap elsötétedik, a hold nem sugározza fényét, a csillagok lehullanak az égről [Iz 13,10], és az erők, amelyek az egekben vannak, megrendülnek. Akkor meglátják majd az Emberfiát, amint eljön a felhőkben, nagy hatalommal és dicsőséggel [Dán 7,13]. Elküldi angyalait, és egybegyűjti választottait az ég négy tája felől [Zak 2,10], a föld végétől az ég határáig. Vegyetek példát a fügefáról: amikor már zsenge az ága és a levelei kihajtottak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor azt látjátok, hogy mindezek megtörténnek, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtóban. Bizony, mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindezek meg nem történnek. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak. Azt a napot és az órát azonban senki sem ismeri, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, csak az Atya.

Nem múlt el évszázad anélkül, hogy a végső időkre vonatkozó jóslás-írás-jövendölés valamilyen formában ne érintette volna meg az embert.
Ennek a mesterségesen előidézett borzongásnak számos oka van. Nyilván ezek között szerepel az adrenalinéhség, a minden korok számkivetettjeinek sóvárgása, bosszú és tövis a minden korok epikureistáival szemben, a szellemi elfásulás könnyű műfajú megszűntetésének művelése, s talán elő-előfordul - lényegesen ritkábban és kevesebbszer a realitás talaján - Jézus fenti szavainak idézése.
Mit mondott Jézus, mi Jézusnál egy nemzedék és sorolhatnánk a kérdéseket, csakhogy nem túlságosan érdemes.

Minden látszólag semleges érdeklődésnek ugyanis a hátterében kimondottan vagy kimondatlanul, de a váratlanság kicselezési lehetősége áll. Annak a reménye, hogy mégis egyszercsak megtudjuk, mitől kezdve érdemes jónak lenni, hamut szórni, bűnt bevallani? Meddig szabad a pálya, meddig biztonságos a szabad száguldás, meddig van visszafordulási lehetőség a pogányságból a kereszténység felé, meddig nem egyirányú az utca?

Az anekdótázó kereszténység által is kifejezett vágy, miszerint úgy kellene leélni az életet, hogy bármikor és bármeddig ugyanúgy folytatható legyen, függetlenül a közelgő végtől, nyilván csak vágyálom. Tünékeny tündérmese, mert már csak a kor előrehaladtával is egészen másként élhető az élet, mások a kísértések, és a bűnre vezető alkalmak egy részét maga az idő szanálja. Nyilván mások jönnek helyette, úgyhogy nem maradunk "magunkra" akkor sem, amikor már biztosra vesszük az általános szabadulást. Támpontokkal, mégpedig a mindenki által felismerhető jelekkel nem állunk túl jól. Pedig fantáziánkat nem kímélve, minden extraterritoriális, minden földönkívüli eszközt és lényt már segítségül hívtunk, bizonyítva, hogy fantáziánk határtalan. Pedig magunk is mindent elkövetünk, hogy elsötétítsük a csillagokat, hogy a vég képét, annak előképzetét magunk idézzük elő itt, még életünkben, a Földön.
- DI -



2006. november 17., péntek 17:11


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület