Merkel: technológia, tehetség,
tolerancia
Az Európai Unió soros elnökségét adó Németország kancellárja
tartott beszédet az EP-ben, Strasbourgban, szerda reggel. Angela Merkel
2009-ig szeretné elfogadtatni az európai alkotmányt, és közös
külügyminiszteri posztot hozna létre. Merkel szavai szerint a német
elnökség kiemelten fogja kezelni az energiapolitikát, a klímaváltozás
elleni harcot, a munkahelyteremtést és a kutatás-fejlesztést is.
Ebben
a félévben Németország adja az EU Tanácsának soros elnökségét. A német
kancellár Strasbourgban mutatta be programját az EP-képviselőknek.
Európa csak együtt
Beszéde
elején a politikus felidézte: mivel az NDK-ban született, sokáig csak
kívülről láthatta az európai közösséget.
Merkel
a német elnökség mottóját idézve azt mondta, „Európa csak együtt
sikerülhet”.
Angela
Merkel beszédében a legtöbbször visszatérő kifejezés a tolerancia volt.
A kancellár szerint Európa sokszínűségét az általa már kivívott, de
napról napra újra megerősítendő szabadság teszi lehetővé, Európa
„lelke” pedig nem más, mint a tolerancia. A politikus azt mondta, az
alkotmányos szerződés az első olyan európai szerződésszöveg, amely
kimondottan a toleranciáról beszél.
Alkotmányos szerződés: menetrend júniusig
A
kancellár szerint „a mai szabályok alapján az EU sem a további
bővülésre, sem a szükséges döntések meghozatalára nem képes”, ezért
világosan meg kell határozni az EU és a tagállamok kompetenciáit és az
eddiginél világosabban kell szabályozni az eljárási szabályokat.
„A
gondolkodás ideje véget ért” - utalt az uniós alkotmány francia és
holland elutasítása utáni időszakra Merkel, hozzátéve: „arra fogok
törekedni, hogy a német tanácsi elnökség végén el lehessen fogadni egy
menetrendet az alkotmányos szerződés továbbviteléről”.
„Európa,
a tagállamok és polgáraik érdeke, hogy ezt a folyamatot a következő,
2009. tavaszi európai parlamenti választásokig kedvező eredményre
vezessük. A kudarc történelmi mulasztás lenne” - fogalmazott a
kancellár.
Balkán, Közel-Kelet, szomszédság
Merkel
szerint az EU előtt álló kihívások két jelentős csoportra oszthatók:
kül- és biztonságpolitikaiakra, valamint a szociális Európa megőrzésére
és továbbfejlesztésére.
Az
első csoportról szólva a kancellár megemlítette Koszovót, ahol az unió
„végig fogja kísérni” a státuszkérdés megoldását. Merkel hozzátette:
„európai perspektíva nélkül” a nyugat-balkáni térségben nem
biztosítható a stabilitás.
A
közel-keleti ügyekben Merkel az EU, az USA, Oroszország és az ENSZ
kvartettjének együttműködését szeretné, ahogy az iráni atomprogram
kezelésénél is. Afganisztán esetében szerinte „csak a katonai és
polgári erőfeszítések kombinációja lehet sikeres”.
Mivel
„sok ország csatlakozási szándéka nem teljesíthető”, „értelmes és vonzó
alternatívaként” Merkel a szomszédságpolitika megerősítését ajánlotta -
különösen a fekete-tengeri és a közép-ázsiai régió számára.
Energia, klímaváltozás, Afrika, közös külügyminiszter
Az
EU-USA csúcstalálkozón a politikus a transzatlanti kapcsolatok
elmélyítését szeretné, a „stratégiai jelentőségű” EU-orosz
kapcsolatokban pedig szerinte új partnerségi és együttműködési
egyezmény megkötésére van szükség. Ebben központi szerepet kapnának az
energiaügyi együttműködés kérdései, de szó esne a sajtószabadságról, a
civil társadalomról és Oroszországnak a szomszédaihoz fűződő
viszonyáról is - tette hozzá.
A
2012 utáni globális klímaegyezmény alapjait a márciusi EU-csúcson és a
G-8 csúcson fektetné le a német elnökség.
Az EU
újraértelmezné Afrikához fűződő kapcsolatait is. „Afrika átalakul.
Érdemes ott politikai és gazdasági értelemben is befektetni. Ezért
megkezdjük egy EU-Afrika csúcstalálkozó előkészítését” - mondta Merkel.
A
kihívásoknak való megfelelés érdekében a kancellár szerint közös
európai külpolitikára, ehhez pedig európai külügyminiszterre van
szükség.
Megőrizni a szociális modellt
A
másik fő pontra térve Merkel azt mondta, „a jólét, a növekedés, a
foglalkoztatás biztosítása, röviden: az európai szociális modell
megőrzése és továbbfejlesztése - mégpedig a globalizáció feltételei
között - ez az, amit az európai polgárok kormányaiktól elvárnak”.
A
kancellár szerint a gazdasági növekedés nem lehet öncél. „Ha én
növekedésről hallok, akkor a munkahelyekre gondolok. Meggyőződésem:
először és mindenek előtt a foglalkoztatással kell foglalkozni: Ez a
szociális Európa. Minden más másodrangú.” - mondta.
Az
európai politika tartós feladata a felesleges bürokrácia leépítése -
vélte a politikus. Merkel szerint a hathónapos soros elnökségi
időszakok összekötése érdekében fontos a mindenkori soron következő
elnökségek együttműködése, a „trió-elnökség”. Ennek jegyében találkozik
a portugál és a szlovén kormányfővel - tette hozzá.
Technológia, tehetségek, tolerancia
„Érdemes
megnézni, milyen körülmények között fejlődnek leginkább a világ egyes
régiói. Ezt kutatta Richard Florida, amerikai tudós, aki három
összetevőt talált: technológia, tehetségek és - tolerancia. Csak, ha ez
a három összetevő összejön, csak akkor sikerül a növekedés a jövő
szempontjából fontos területeken” - mondta beszéde végén a kancellár.
„Technológia, tehetségek és tolerancia - Európa
az innovációból él. Európa a tudományos-technikai haladásból él, a
gazdasági haladásból és a szociális haladásból” - fogalmazott Angela
Merkel.
Barroso: globális felmelegedés, nem európai felmelegedés
Az
Európai Bizottság elnöke, José Barroso szerint
szerencsés egybeesés, hogy az unió elődjeit létrehozó római szerződések
aláírásának ötvenedik évfordulóján éppen az a Németország adja az EU
soros elnökségét, amely olyan sokat tett például az euró bevezetéséért,
a kohéziós politikáért, a belső piacért és a bővítésért.
A
márciusi európai tanácsi ülésen Barroso szerint mindenek előtt azzal
kell foglalkozni, a fejlődő országok hogyan foghatják vissza 30
százalékkal a gázkibocsátásukat 2020-ig. Mint mondta, ez kell ahhoz,
hogy a globális hőmérséklet ne haladja meg 2 foknál jobban az ipari
forradalom előtti időszakét. Ebben Európának az élre kell állnia, és
ösztönöznie kell a többi országot is a csatlakozásra, „elvégre ez
globális felmelegedés, nem európai felmelegedés” - fogalmazott a
bizottság elnöke.
Második
legfontosabb célként a politikus a fenntartható, biztonságos és
versenyképes energiapolitika kialakítását jelölte meg. Ehhez szerinte
szét kell választani az energiatermelést és az energiaelosztást, és
erősebb, független, „európai dimenziójú” szabályozást kell bevezetni.
A
római szerződések ötvenedik évfordulóján, a márciusi csúcson
elfogadandó nyilatkozatnak Barroso szerint a következő öt fő pontot
kellene tartalmaznia: szolidaritás: szociális és gazdasági kohézió;
környezeti fenntarthatóság; az uniós intézmények elszámoltathatósága;
biztonság az alapvető szabadságjogok fenntartása mellett; valamint az
európai értékek támogatása világszerte.
Vezérszónoki hozzászólások
Joseph
Daul (néppárti, francia) támogatásáról biztosította a
kancellár által elmondottakat. Szerinte „Európának mielőbb hatékony
döntéshozatali mechanizmusra van szüksége”. Daul azt tanácsolta
Merkelnek, próbáljon egyensúlyt találni az alkotmányt már ratifikált 18
és a többi ország között. A nemrégiben megválasztott frakcióvezető azt
mondta, ez nem képtelenség: számos, egykoron illuzórikusnak tűnt vágy
beteljesült már, mint például a kommunizmus bukása és Európa
újraegyesülése. Daul szerint az EU-nak tiszteletben kell tartania a
szubszidiaritást, ugyanakkor meg kell védenie közös stratégiai
érdekeit, például Oroszországgal szemben.
Martin Schulz (szocialista, német) inspiratívnak nevezte Merkel
beszédét, ugyanakkor úgy vélte, „minden szabadság előfeltétele a
szociális fenyegetésektől való szabadság”. Szerinte a
technológia-tehetség-tolerancia hármas nem elegendő: szociális
biztonságra is szükség van. Schulz azt mondta, az meg kell őrizni a
közös alkotmány központi elemeit, és meg kell vizsgálni a szerződés
elfogadásának valószínű szociális hatásait. Az energiaszállító
országokkal való együttműködés javítása mellett a képviselő fokozná az
energiahatékonyságot is. Schulz üdvözölte, hogy Németország lemondott
az atomenergiáról.
Graham Watson (liberális, brit) üdvözölte a kancellár beszédét,
de problémának tartotta, hogy a német elnökség programjában sokkal
sűrűbben fordul elő a szolidaritás szó, mint a versenyképesség. A
képviselő szerint Európa energiaproblémáira a szabad piac adhat
megoldást. Watson bizonyos „represszív” vonásokat vélt felfedezni a
bel- és igazságügyi együttműködési politika területén, itt ugyanis
szerinte túl sokszor esik szó az adatgyűjtésről, az adatvédelemhez
képest.
Cristiana
Muscardini (UEN, olasz) szerint a jogok chartája
mellett a kötelességek chartáját is létre kellene hozni a polgárok, de
még inkább az uniós intézmények számára. Az energiapolitikáról szólva
azt mondta, el kell kerüli kétoldaló szeződések kötését olyan
szállítókkal, mint Oroszország.
Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, német) azt mondta Merkelnek, „mi,
zöldek, osztjuk az Ön fiatalos romanticizmusát Európával kapcsolatban,
azonban van egy kis fiatalos türelmetlenségünk is”. A képviselő azt
mondta, a polgárok nem egy újabb, „füstös szobák titkos rejtekében”
megkötött újabb szerződésre vágynak alkotmány címén. Cohn-Bendit
üdvözölte Merkel kancellárságát, és azt mondta, amit ő hozott
Németországnak, azt hozhatja Ségolène Royal Franciaországnak.
Francis
Wurz (GUE/NGL, francia) azt mondta, az alkotmány
kapcsán nem öndicséretre és általánosságok kinyilatkoztatására van
szükség, hanem „nyílt, őszinte, tisztességes vitára” a polgárokkal. A
frakcióvezető szerint tévedés lenne a mostani európai problémákat
francia és holland problémákként beállítani.
Nigel Farage (IND/DEM, brit) azt mondta, „tanúi voltunk a
becstelen és rendkívül veszélyes német elnökség nyitányának”. Szerinte
az alkotmány jövőjével kapcsolatos javaslatok a franciák és a hollandok
megsértése. Ez - tette hozzá - „egy új jelenség, az EU-nacionalizmus
klasszikus példája”.
Andreas Mölzer (ITS, osztrák) szerint sok uniós országban nem a
„szuverén nép”, hanem a „kiemelkedett politikai osztály” az, amely az
alkotmány pártján áll. A képviselő úgy vélte, nem lehetséges a
visszatérés az alkotmányhoz, ehelyett „előbb a politikai
hiányosságokkal kellene foglalkozni”. „Amit mi akarunk, az Törökország
csatlakozásának a megakadályozása” - mondta, hozzátéve, kezdeni kell
valamit a Dél-Európába irányuló tömeges illegális bevándorlással.
Hans-Peter Martin (független, osztrák) szerint Merkel nagy
tiszteletet érdemelt ki azzal, amit élete során elért. A képviselő arra
szólította fel a kancellárt, legyen bátor, és koncentráljon az EU
demokratikus legitimációjára.
Szájer: alkotmány vagy súlyos intézményi válság
A
parlamenti vitában felszólalt Szájer József (néppárti). A politikus azt
mondta, „a német elnökségtől azt várjuk,
hogy kimozdítsa az alkotmányos folyamatot a mai válságból.” Szájer
szerint, ha a 2009-es európai parlamenti választás fő témája az
alkotmány nyitva hagyott ügye marad, akkor a marginális politikai erők
alá adunk lovat”. „Fennáll a veszély, hogy ezek az erők harsány,
romboló kampányukkal az eddiginél jóval nagyobb erőkkel kerülhetnek be
a következő Európai Parlamentbe és a mai válság kiegészülhet egy súlyos
intézményi válsággal. A parlamenti döntéshozatal megbénulhat.” -
fogalmazott a politikus.
Az
energiapolitikáról szólva Szájer azt mondta, az új tagállamok
fokozottan ki vannak szolgáltatva az energiahordozók külső
szállítóinak. „Az egykori politikai befolyás gazdasági eszközökkel való
újraépítése ma komoly veszély”, ez pedig egész Európa ügye. „Ha
összefogunk, erősek vagyunk, de ha a külön alkuk politikáját követjük
az energiapolitikában, akkor kijátszanak bennünket” - fogalmazott a
képviselő.
Merkel viszontválasza
A
vita végén a kancellár az alkotmány kapcsán kifejtette, hogy nem nagy
híve a népszavazásnak ezügyben, de minden tagállam a maga módján
döntheti el a kérdést. Merkel azt mondta „a kiindulópont a meglévő
szerződés. Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy konszenzusra
lehetne jutni bármi másról.”
A
klímaváltozással és az energiapolitkával kapcsolatban a kancellár
egyetértett Barroso véleményével. Merkel hozzátette: ő személy szerint
atomerőmű-párti, de erről megoszlanak a vélemények. Az
energiapolitikában mindenesetre együtt, nem külön-külön kell
cselekedniük az európai országoknak - vélte.
Angela
Merkel szerint Európa nem volna Európa a szociális jóléti állam nélkül.
„Németországban az a tapasztalatunk, hogy az előre vezető út a tőke és
a munkaerő egymással való összebékítésén át vezet, nem pedig egyiknek a
másik elleni kijátszásán” - fogalmazott.