Merkel: technológia, tehetség, tolerancia

 

Az Európai Unió soros elnökségét adó Németország kancellárja tartott beszédet az EP-ben, Strasbourgban, szerda reggel. Angela Merkel 2009-ig szeretné elfogadtatni az európai alkotmányt, és közös külügyminiszteri posztot hozna létre. Merkel szavai szerint a német elnökség kiemelten fogja kezelni az energiapolitikát, a klímaváltozás elleni harcot, a munkahelyteremtést és a kutatás-fejlesztést is.

 

Ebben a félévben Németország adja az EU Tanácsának soros elnökségét. A német kancellár Strasbourgban mutatta be programját az EP-képviselőknek.

 

Európa csak együtt

 

Beszéde elején a politikus felidézte: mivel az NDK-ban született, sokáig csak kívülről láthatta az európai közösséget.

 

Merkel a német elnökség mottóját idézve azt mondta, „Európa csak együtt sikerülhet”.

 

Angela Merkel beszédében a legtöbbször visszatérő kifejezés a tolerancia volt. A kancellár szerint Európa sokszínűségét az általa már kivívott, de napról napra újra megerősítendő szabadság teszi lehetővé, Európa „lelke” pedig nem más, mint a tolerancia. A politikus azt mondta, az alkotmányos szerződés az első olyan európai szerződésszöveg, amely kimondottan a toleranciáról beszél.

 

Alkotmányos szerződés: menetrend júniusig

 

A kancellár szerint „a mai szabályok alapján az EU sem a további bővülésre, sem a szükséges döntések meghozatalára nem képes”, ezért világosan meg kell határozni az EU és a tagállamok kompetenciáit és az eddiginél világosabban kell szabályozni az eljárási szabályokat.

 

„A gondolkodás ideje véget ért” - utalt az uniós alkotmány francia és holland elutasítása utáni időszakra Merkel, hozzátéve: „arra fogok törekedni, hogy a német tanácsi elnökség végén el lehessen fogadni egy menetrendet az alkotmányos szerződés továbbviteléről”.

 

„Európa, a tagállamok és polgáraik érdeke, hogy ezt a folyamatot a következő, 2009. tavaszi európai parlamenti választásokig kedvező eredményre vezessük. A kudarc történelmi mulasztás lenne” - fogalmazott a kancellár.

 

Balkán, Közel-Kelet, szomszédság

 

Merkel szerint az EU előtt álló kihívások két jelentős csoportra oszthatók: kül- és biztonságpolitikaiakra, valamint a szociális Európa megőrzésére és továbbfejlesztésére.

 

Az első csoportról szólva a kancellár megemlítette Koszovót, ahol az unió „végig fogja kísérni” a státuszkérdés megoldását. Merkel hozzátette: „európai perspektíva nélkül” a nyugat-balkáni térségben nem biztosítható a stabilitás.

 

A közel-keleti ügyekben Merkel az EU, az USA, Oroszország és az ENSZ kvartettjének együttműködését szeretné, ahogy az iráni atomprogram kezelésénél is. Afganisztán esetében szerinte „csak a katonai és polgári erőfeszítések kombinációja lehet sikeres”.

 

Mivel „sok ország csatlakozási szándéka nem teljesíthető”, „értelmes és vonzó alternatívaként” Merkel a szomszédságpolitika megerősítését ajánlotta - különösen a fekete-tengeri és a közép-ázsiai régió számára.

 

Energia, klímaváltozás, Afrika, közös külügyminiszter

 

Az EU-USA csúcstalálkozón a politikus a transzatlanti kapcsolatok elmélyítését szeretné, a „stratégiai jelentőségű” EU-orosz kapcsolatokban pedig szerinte új partnerségi és együttműködési egyezmény megkötésére van szükség. Ebben központi szerepet kapnának az energiaügyi együttműködés kérdései, de szó esne a sajtószabadságról, a civil társadalomról és Oroszországnak a szomszédaihoz fűződő viszonyáról is - tette hozzá.

 

A 2012 utáni globális klímaegyezmény alapjait a márciusi EU-csúcson és a G-8 csúcson fektetné le a német elnökség.

 

Az EU újraértelmezné Afrikához fűződő kapcsolatait is. „Afrika átalakul. Érdemes ott politikai és gazdasági értelemben is befektetni. Ezért megkezdjük egy EU-Afrika csúcstalálkozó előkészítését” - mondta Merkel.

 

A kihívásoknak való megfelelés érdekében a kancellár szerint közös európai külpolitikára, ehhez pedig európai külügyminiszterre van szükség.

 

Megőrizni a szociális modellt

 

A másik fő pontra térve Merkel azt mondta, „a jólét, a növekedés, a foglalkoztatás biztosítása, röviden: az európai szociális modell megőrzése és továbbfejlesztése - mégpedig a globalizáció feltételei között - ez az, amit az európai polgárok kormányaiktól elvárnak”.

 

A kancellár szerint a gazdasági növekedés nem lehet öncél. „Ha én növekedésről hallok, akkor a munkahelyekre gondolok. Meggyőződésem: először és mindenek előtt a foglalkoztatással kell foglalkozni: Ez a szociális Európa. Minden más másodrangú.” - mondta.

 

Az európai politika tartós feladata a felesleges bürokrácia leépítése - vélte a politikus. Merkel szerint a hathónapos soros elnökségi időszakok összekötése érdekében fontos a mindenkori soron következő elnökségek együttműködése, a „trió-elnökség”. Ennek jegyében találkozik a portugál és a szlovén kormányfővel - tette hozzá.

 

Technológia, tehetségek, tolerancia

 

„Érdemes megnézni, milyen körülmények között fejlődnek leginkább a világ egyes régiói. Ezt kutatta Richard Florida, amerikai tudós, aki három összetevőt talált: technológia, tehetségek és - tolerancia. Csak, ha ez a három összetevő összejön, csak akkor sikerül a növekedés a jövő szempontjából fontos területeken” - mondta beszéde végén a kancellár.

 

 „Technológia, tehetségek és tolerancia - Európa az innovációból él. Európa a tudományos-technikai haladásból él, a gazdasági haladásból és a szociális haladásból” - fogalmazott Angela Merkel.

 

Barroso: globális felmelegedés, nem európai felmelegedés

 

Az Európai Bizottság elnöke, José Barroso szerint szerencsés egybeesés, hogy az unió elődjeit létrehozó római szerződések aláírásának ötvenedik évfordulóján éppen az a Németország adja az EU soros elnökségét, amely olyan sokat tett például az euró bevezetéséért, a kohéziós politikáért, a belső piacért és a bővítésért.

 

A márciusi európai tanácsi ülésen Barroso szerint mindenek előtt azzal kell foglalkozni, a fejlődő országok hogyan foghatják vissza 30 százalékkal a gázkibocsátásukat 2020-ig. Mint mondta, ez kell ahhoz, hogy a globális hőmérséklet ne haladja meg 2 foknál jobban az ipari forradalom előtti időszakét. Ebben Európának az élre kell állnia, és ösztönöznie kell a többi országot is a csatlakozásra, „elvégre ez globális felmelegedés, nem európai felmelegedés” - fogalmazott a bizottság elnöke.

 

Második legfontosabb célként a politikus a fenntartható, biztonságos és versenyképes energiapolitika kialakítását jelölte meg. Ehhez szerinte szét kell választani az energiatermelést és az energiaelosztást, és erősebb, független, „európai dimenziójú” szabályozást kell bevezetni.

 

A római szerződések ötvenedik évfordulóján, a márciusi csúcson elfogadandó nyilatkozatnak Barroso szerint a következő öt fő pontot kellene tartalmaznia: szolidaritás: szociális és gazdasági kohézió; környezeti fenntarthatóság; az uniós intézmények elszámoltathatósága; biztonság az alapvető szabadságjogok fenntartása mellett; valamint az európai értékek támogatása világszerte.

 

Vezérszónoki hozzászólások

 

Joseph Daul (néppárti, francia) támogatásáról biztosította a kancellár által elmondottakat. Szerinte „Európának mielőbb hatékony döntéshozatali mechanizmusra van szüksége”. Daul azt tanácsolta Merkelnek, próbáljon egyensúlyt találni az alkotmányt már ratifikált 18 és a többi ország között. A nemrégiben megválasztott frakcióvezető azt mondta, ez nem képtelenség: számos, egykoron illuzórikusnak tűnt vágy beteljesült már, mint például a kommunizmus bukása és Európa újraegyesülése. Daul szerint az EU-nak tiszteletben kell tartania a szubszidiaritást, ugyanakkor meg kell védenie közös stratégiai érdekeit, például Oroszországgal szemben.

 

Martin Schulz (szocialista, német) inspiratívnak nevezte Merkel beszédét, ugyanakkor úgy vélte, „minden szabadság előfeltétele a szociális fenyegetésektől való szabadság”. Szerinte a technológia-tehetség-tolerancia hármas nem elegendő: szociális biztonságra is szükség van. Schulz azt mondta, az meg kell őrizni a közös alkotmány központi elemeit, és meg kell vizsgálni a szerződés elfogadásának valószínű szociális hatásait. Az energiaszállító országokkal való együttműködés javítása mellett a képviselő fokozná az energiahatékonyságot is. Schulz üdvözölte, hogy Németország lemondott az atomenergiáról.

 

Graham Watson (liberális, brit) üdvözölte a kancellár beszédét, de problémának tartotta, hogy a német elnökség programjában sokkal sűrűbben fordul elő a szolidaritás szó, mint a versenyképesség. A képviselő szerint Európa energiaproblémáira a szabad piac adhat megoldást. Watson bizonyos „represszív” vonásokat vélt felfedezni a bel- és igazságügyi együttműködési politika területén, itt ugyanis szerinte túl sokszor esik szó az adatgyűjtésről, az adatvédelemhez képest.

 

Cristiana Muscardini (UEN, olasz) szerint a jogok chartája mellett a kötelességek chartáját is létre kellene hozni a polgárok, de még inkább az uniós intézmények számára. Az energiapolitikáról szólva azt mondta, el kell kerüli kétoldaló szeződések kötését olyan szállítókkal, mint Oroszország.

 

Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, német) azt mondta Merkelnek, „mi, zöldek, osztjuk az Ön fiatalos romanticizmusát Európával kapcsolatban, azonban van egy kis fiatalos türelmetlenségünk is”. A képviselő azt mondta, a polgárok nem egy újabb, „füstös szobák titkos rejtekében” megkötött újabb szerződésre vágynak alkotmány címén. Cohn-Bendit üdvözölte Merkel kancellárságát, és azt mondta, amit ő hozott Németországnak, azt hozhatja Ségolène Royal Franciaországnak.

 

Francis Wurz (GUE/NGL, francia) azt mondta, az alkotmány kapcsán nem öndicséretre és általánosságok kinyilatkoztatására van szükség, hanem „nyílt, őszinte, tisztességes vitára” a polgárokkal. A frakcióvezető szerint tévedés lenne a mostani európai problémákat francia és holland problémákként beállítani.

 

Nigel Farage (IND/DEM, brit) azt mondta, „tanúi voltunk a becstelen és rendkívül veszélyes német elnökség nyitányának”. Szerinte az alkotmány jövőjével kapcsolatos javaslatok a franciák és a hollandok megsértése. Ez - tette hozzá - „egy új jelenség, az EU-nacionalizmus klasszikus példája”.

 

Andreas Mölzer (ITS, osztrák) szerint sok uniós országban nem a „szuverén nép”, hanem a „kiemelkedett politikai osztály” az, amely az alkotmány pártján áll. A képviselő úgy vélte, nem lehetséges a visszatérés az alkotmányhoz, ehelyett „előbb a politikai hiányosságokkal kellene foglalkozni”. „Amit mi akarunk, az Törökország csatlakozásának a megakadályozása” - mondta, hozzátéve, kezdeni kell valamit a Dél-Európába irányuló tömeges illegális bevándorlással.

 

Hans-Peter Martin (független, osztrák) szerint Merkel nagy tiszteletet érdemelt ki azzal, amit élete során elért. A képviselő arra szólította fel a kancellárt, legyen bátor, és koncentráljon az EU demokratikus legitimációjára.

 

Szájer: alkotmány vagy súlyos intézményi válság

 

A parlamenti vitában felszólalt Szájer József (néppárti). A politikus azt mondta,  „a német elnökségtől azt várjuk, hogy kimozdítsa az alkotmányos folyamatot a mai válságból.” Szájer szerint, ha a 2009-es európai parlamenti választás fő témája az alkotmány nyitva hagyott ügye marad, akkor a marginális politikai erők alá adunk lovat”. „Fennáll a veszély, hogy ezek az erők harsány, romboló kampányukkal az eddiginél jóval nagyobb erőkkel kerülhetnek be a következő Európai Parlamentbe és a mai válság kiegészülhet egy súlyos intézményi válsággal. A parlamenti döntéshozatal megbénulhat.” - fogalmazott a politikus.

 

Az energiapolitikáról szólva Szájer azt mondta, az új tagállamok fokozottan ki vannak szolgáltatva az energiahordozók külső szállítóinak. „Az egykori politikai befolyás gazdasági eszközökkel való újraépítése ma komoly veszély”, ez pedig egész Európa ügye. „Ha összefogunk, erősek vagyunk, de ha a külön alkuk politikáját követjük az energiapolitikában, akkor kijátszanak bennünket” - fogalmazott a képviselő.

 

Merkel viszontválasza

 

A vita végén a kancellár az alkotmány kapcsán kifejtette, hogy nem nagy híve a népszavazásnak ezügyben, de minden tagállam a maga módján döntheti el a kérdést. Merkel azt mondta „a kiindulópont a meglévő szerződés. Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy konszenzusra lehetne jutni bármi másról.”

 

A klímaváltozással és az energiapolitkával kapcsolatban a kancellár egyetértett Barroso véleményével. Merkel hozzátette: ő személy szerint atomerőmű-párti, de erről megoszlanak a vélemények. Az energiapolitikában mindenesetre együtt, nem külön-külön kell cselekedniük az európai országoknak - vélte.

 

Angela Merkel szerint Európa nem volna Európa a szociális jóléti állam nélkül. „Németországban az a tapasztalatunk, hogy az előre vezető út a tőke és a munkaerő egymással való összebékítésén át vezet, nem pedig egyiknek a másik elleni kijátszásán” - fogalmazott.