A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke a szentgotthárdi hulladékégetőről és a Rábáról

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke a szentgotthárdi hulladékégetőről és a Rábáról

 Ausztria nem ad engedélyt olyan erőmű építésére, amely nem felel meg a legszigorúbb osztrák környezetvédelmi előírásoknak – jelentette ki dr. Alfred Gusenbauer osztrák kancellár a magyar Parlament Vadásztermében tartott vasárnapi tanácskozáson. A Szentgotthárd/Heiligenkreutz térségében megépíteni szándékozott hulladékégető üzemmel kapcsolatos magyar aggodalmakat dr. Molnár Csaba, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke  ismertette az osztrák kancellárral.  

 Ugyanez a kérdés már szóba került a két szomszédos térség: Nyugat-Dunántúl és Burgenland múlt heti csütörtöki találkozóján is. Dr. Molnár Csaba egyaránt arra kérte az osztrák kancellárt és a burgenlandi tartomány vezetőjét, Hans Niesslt, hogy a lehető legalaposabban mérlegeljék a környezetvédelmi szempontokat és ígéretükhöz hűen vonják be az érintett magyar településeket, szervezeteket és hatóságokat a véleményezési folyamatba.  

 Az osztrák Begas AG a határ közvetlen közelébe, Szentgotthárdtól alig 300 méterre egy nagyteljesítményű hulladékégető telepítését tervezi. A hulladékégető célja, hogy a közeli határon átnyúló ipari parkot megújuló energiával lássa el, mivel Burgenland célja, hogy 2013-ra teljes energiaellátását ilyen erőforrásokból biztosítsa.. (Jelenleg Burgenland energiafelhasználásának 60% származik megújuló energiaforrásból, a maradék 40% pedig vízenergia.) A beruházás ellen civilek mellett a három megye vezetői is kifejezték tiltakozásukat.

 A vasárnapi találkozón szóba került a Rába évek óta tartó habzásának kérdése, amely a régióban főként Szentgotthárd térségében okoz jelentős környezetvédelmi problémákat. A magyar környezetvédelmi tárca és osztrák partnerintézménye már többször tárgyaltak a megoldásról, azonban mindezidáig nem sikerült megszüntetni a habzást, holott az osztrák szövetségi és a tartományi kormányzatok között már decemberben megszületett az az akcióterv, amely a vízszennyezés megoldásához vezet. Ennek a kérdéskörnek a rendezése azért is szolgálja mindkét fél érdekét, hogy ne vethessen árnyékot a megújuló energiák felhasználásnak területén kirajzolódó együttműködési lehetőségekre. A biomassza/bioenergia, szélenergia és a vízenergia felhasználása, ehhez az osztrák tapasztalatok átadása nagyban hozzájárulhat a Nyugat-dunántúli régió fenntartható fejlődéséhez. Molnár Csaba rámutatott arra is, hogy a habzás a kisebbik probléma azzal 70 tonnányi sómennyiséggel összehasonlítva, ami naponta a folyóba kerül mellékágai révén. Ez okozza az igazán súlyos környezetvédelmi problémákat. Hangsúlyozottan kérte, hogy Ausztria ne csak országhatárain belül, hanem a szomszédos országok határain túlmenően is érvényesítse környezetvédelmi szabályozását, amely az Európai Unió azonos tárgyra vonatkozó szabályozásánál is szigorúbb.

 Szintén a hétvégi megbeszélésen állapodtak meg abban a magyar és az osztrák vezetők, hogy az év végén Sopron ad helyszínt a magyar-osztrák kormányülésnek, amelynek fontosságát mutatja, hogy Ausztria egyedül a magyar kormánnyal tart közös kormányülést – teszi közzé Dr. Molnár Csaba, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke mai sajtóközleményében.
(NyDRFÜ-cyberpress)