Uniós betegjogi charta a határokon átnyúló egészségügyi ellátásban

 Az unióban a betegek szabadon választhatják meg, hol kívánják kezeltetni magukat. Az Európai Bizottság a határokon átnyúló egészségügyi ellátás jogi kereteinek meghatározására tett javaslatot. Az EP állásfoglalásában támogatja a kezdeményezést, és kiemelten kezelné a magas színvonalú ellátás, a jogbiztonság garantálását, az egészségfinanszírozás fenntarthatóságát. A képviselők uniós betegjogi chartát szeretnének.

 A parlament által csütörtökön elfogadott szöveg emlékeztet: „az Európai Bíróság 1998 óta több olyan döntést is hozott, amely szerint a betegek szabadon megválaszthatják az orvosi kezelés és betegellátás helyét, ezzel a szabad mozgás elvét alkalmazva a külföldön nyújtott egészségügyi ellátás megtérítésére is”.

 Az EP „üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését egy olyan konzultációs eljárás megindítására, amely a határokon átnyúló egészségügyi ellátás kereteinek meghatározását célozza”

 A képviselők kimondják: „a betegek mobilitása csak a beteg szabad akaratától függ, és ezt semmivel sem szabad befolyásolni”.

 A parlament „szükségesnek látja egy olyan jogi keret kidolgozását, amely a leginkább garantálni tudja a betegek időben megfelelő és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz jutását, továbbá a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások fejlődését és az egészségfinanszírozás fenntarthatóságát”. Az állásfoglalás megjegyzi, „az egészségügyi szolgáltatásokra nem vonatkozik a szolgáltatási irányelv”.

 Az egyik elfogadott módosítás szerint „a jövőbeli közösségi keretnek közös betegjogi chartát kellene tartalmaznia” annak érdekében, hogy ezeket a jogokat a határokon túl és a kibocsátó országban is gyakorolják”.

 A képviselők kiemelik, „hogy a határokon átnyúló egészségügyi ellátás magában foglalja a betegek mobilitását, az egészségügyi dolgozók mobilitását, valamint a másik országból nyújtott egészségügyi ellátást”.

 „A jogbiztonság megteremtése a határokon átnyúló egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése tekintetében a betegek, a nemzeti egészségbiztosítási rendszerek, valamint az egészségügyi szolgáltatók számára egyaránt elsőbbségi feladat” - így a szöveg.

 Az EP „sürgősen kéri a bizottságot az egészségügyi ellátásra vonatkozó közös elvek és alapvető iránymutatások kidolgozására, a betegek biztonságának szavatolása érdekében”.

 A parlament „úgy véli, hogy a jövőbeli közösségi keret lehetőséget nyújthat arra, hogy az európai polgárok számára egyértelművé tegye az egészségügyi ellátó rendszerben őket megillető jogokat, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fejlesszék egészségügyi rendszereiket”.

 A nemzetközi közösség nem fogja eltűrni egy etnikailag megtisztított blokkokból álló Bosznia-Hercegovina létrehozását - áll egy az EP plenáris ülése által elfogadott jelentésben. A képviselők többek között a nemzetközi törvényszékkel való megfelelő együttműködést, az etnikai korlátozások felszámolását, a határviták rendezését várják a balkáni országtól.

 Az EP aggodalommal állapítja meg, hogy Bosznia-Hercegovinában a parlamenti választások és az elnökválasztás győztes, korábban mérsékelt pártjai „a kampány során szembeállító és megosztó hangot ütnek meg”.

 A Doris Pack (néppárti, német) által készített jelentés elítéli, hogy „az ország területén tartózkodó, az egykori Jugoszlávia felbomlásához vezető háborúban tanúsított magatartásuk miatt a nemzetközi törvényszék által körözött személyek kiadása még mindig várat magára és bizonyos, a nyomozást segítő dokumentumok is eltűntek”.

 A szöveg felszólítja Boszniát, rendezze határvitáit szomszédaival.

 A képviselők „aggodalmukat fejezik ki a Bosznia-Hercegovinában továbbra is meglévő etnikai korlátok miatt, amelyek akadályozzák a nemzeti identitás kialakulását”, és „óva intenek minden olyan próbálkozástól, amelynek célja, hogy etnikumok számára kizárólagos területeket hozzon létre Bosznia-Hercegovinában”. 

 A nemzetközi közösség nem fogja eltűrni egy etnikailag megtisztított blokkokból álló Bosznia-Hercegovina létrehozását - áll a jelentésben.

 A dokumentum mihamarabbi reformokat sürget az állam alkotmánya, a bíróságok, a közigazgatás, a vállalkozói környezet, az oktatás, a növény- és állategészségügy területein, valamint a környezetvédelem terén.

 A jelentés óv a közoktatásban etnikai alapon szervezett tanuló csoportok létrehozásától és rendőrségi reformot szorgalmaz.

 Doris Pack jelentésében emlékeztet arra, hogy az EU politikája továbbra is célul tűzi ki a térség integrálását. Az EP-képviselő esélyt lát a térségben szolgáló EUfor-erők létszámának csökkentésére.

 Tabajdi: intő jelek Bosznia-Hercegovinában

 A jelentés vitájában felszólaló Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta: „tíz év telt el Dayton óta, de Bosznia-Hercegovina sajnos továbbra sem stabil állam”. A képviselő szerint ugyan „nincs robbanásközeli állapot”, azonban intő jel „a rendőrségi reform körül kialakult patthelyzet, a reformok lassulása, a döntéshozatal akadozása, a mindennapos verbális agresszió a boszniai szerbek és a bosnyákok között”.

 Tabajdi úgy vélte, „fontos, hogy a nemzetközi közösség fő képviselőjének mandátumát meghosszabbították 2008-ig, nagyon korai lett volna a megszüntetés”. A képviselő szólt arról, hogy „az idén zajló koszovói rendezés újabb próbatétel, kihívás”, és hogy „az Európai Uniónak továbbra is nagyon oda kell figyelnie Bosznia-Hercegovinára”.
 

Az alapjogi charta tiszteletben tartását szorgalmazza az EP

 Az Európai Bizottság jogalkotásában az alapjogi charta tiszteletben tartását szorgalmazza az EP. A képviselők szeretnék, ha az alapjogok ellenőrzésébe a lehető legtöbb külső, független szereplőt vonnák be. A parlament számít az Alapjogi Ügynökség szakértelmére mind saját, mind az Európai Bizottság és az Európai Tanács jogalkotási munkájában.

 „Az unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul”. Ezen alapjogoknak az unió különféle szerveinek jogalkotási munkájában való minél teljesebb érvényesülését szorgalmazza az EP által csütörtökön elfogadott jelentés.

 A Johannes Voggenhuber (zöldpárti, osztrák) képviselő által jegyzett, csütörtökön 485-87-29 arányban elfogadott jelentés „felkéri a bizottságot, hogy tegye átláthatóbbá a nyomon követési folyamatot és konzultáljon a civil társadalom érintett szereplőivel, különösen azokkal, akiket a bizottság mindenkori javaslatai érinthetnek” . A parlament arra kéri a bizottságot, hogy a külső szereplők bevonására konkrét mechanizmust dolgozzon ki.

 A jelentés felhívja a Tanácsot is „az alapvető jogok rendszeres vizsgálatának erősítésére a kormányzati együttműködés területén és az eredmények nyilvánosságra hozatalára”.

 A képviselők azt szeretnék, ha az intézmények és a közvélemény rendszeres jelentésekben tájékozódhatna az alapjogok tiszteletben tartásának belső ellenőrzéséről.

 Az elfogadott jelentés szükségesnek tartja az alapjogi charta figyelembe vételére vonatkozó eljárásnak az egész jogalkotási folyamatra való kiterjesztését, a parlament helyzetének erősítését, az Alapjogi Ügynökség szerepének pontosítását és támogatásának fokozott igénybevételét. A jelentés szorgalmazza, hogy az unió többi intézménye is vegye igénybe jogalkotási munkájában az alapjogi ügynökség szakértelmét, ezért szükségesnek tartja a létrehozandó intézmény megfelelő forrásokkal való ellátását.

 „Az alapvető jogaink, az emberi jogaink tiszteletben tartatása, azok érvényesítése, minden körülmények között minden európai jogállam és demokrácia alapköve. Megkerülhetetlen és felülírhatatlan” - mondta felszólalásában a néppárti frakció nevében felszólaló Gál Kinga. „Az alapvető jogok tényleges tiszteletben tartása, az uniós intézmények részéről ott kezdődik, amikor megjelenik az Alapjogi Charta tiszteletben tartása” - tette hozzá.

 „A nap mint nap megjelenő emberjogi problémák, és azok összetettsége bizonyítja, hogy van teendő, és sok a teendő ezen a területen”  - fogalmazott Gál Kinga.

 A képviselőnő szerint az unió meghatározó bázisát jelentő alapjogok tiszteletben tartásával kapcsolatban a deklarációkhoz eddig kevés konkrétum kapcsolódik. Ezért Gál Kinga az alapjogi charta jogi erővel történő felruházását szorgalmazta.
 

Újra prioritássá tennék az euro-mediterrán integrációt

 Az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet kialakításának lehetőségét veti fel az Európai Parlament. Az EP a mezőgazdaság liberalizálásával és az euro-mediterrán energiapiac kiépítésével adna új lendületet a barcelonai folyamatnak, valamint kidolgozná a „millenniumi célok” mediterrán változatát.

 Kadir Arif francia szocialista képviselő csütörtökön elfogadott jelentése szerint „az euro-mediterrán integráció folyamatának újfent politikai prioritássá kell válnia az unió napirendjén”. A parlament úgy véli, hogy „szükség van egy szabadkereskedelmi övezetre, amelynek célja a szegénység felszámolása, a munkanélküliség csökkentése, és a demokrácia megerősítése”. A földközi-tengeri térségben megnövelt gazdasági együttműködés kedvező kilátásokat nyújt a dél-európai tagállamok számára is.

  „Kapjon új lendületet a barcelonai folyamat” - azonban a szabadkereskedelmi övezet létrehozására kitűzött 2010-es határidőt felül kell vizsgálni - így a parlament. A jelentéstevő hangsúlyozza a dél- és kelet-mediterrán országok regionális integrációjának, valamint a dél-dél irányú kereskedelem megerősítésének fontosságát. Ezért felszólítja a térség többi országát, hogy „csatlakozzanak a Marokkó, Tunézia, Egyiptom és Jordánia közötti 2004-es szabadkereskedelmi megállapodáshoz”.

 A képviselők felszólítják a bizottságot, „vegye figyelembe a dél- és kelet-mediterrán országok preferenciális tarifális kedvezményeinek elképzelhető erodálódását”, és kéri az EB-t, „vezessen be egy kompenzációs eljárást ezen negatív hatások csökkentése érdekében”.

 A dél- és kelet-mediterrán országok népességének egy harmada kevesebb, mint napi dollárból él. A parlament ezért felhívja az uniót, hogy „fektessen be egy olyan egyedi cselekvési programba, amelynek célja a szegénység elleni küzdelem - azaz dolgozza ki a »millenniumi célok« program mediterrán változatát”.

 A parlament „érdeklődéssel fogadja az ENPI – az Európai Szomszédsági Politika pénzügyi szükségleteit fedező új eszköz – létrehozását, valamint üdvözli a bizottság javaslatát, hogy a finanszírozást több mint 14 milliárd euróra emeli. A jelentéstevő úgy véli, hogy „már el lehet indítani az euro-mediterrán fejlesztési bankra vonatkozó projektet, és első lépésként be kell vonni abba mind az európai, mind a déli parti érdekelt országokat”.

 A mezőgazdasággal kapcsolatosan „a piacok megnyitását közösen kell meghatározni és fokozatosan és kell végrehajtani” - fogalmaz a szöveg. „A tárgyalások az egyes termékekre külön-külön térjenek ki, és tartsák szem előtt az ún. „kényes” termékek védelmének szükségességét, amelyeket ki kell zárni a teljes liberalizációból” - hangsúlyozzák a képviselők. A parlament kulcsfontosságúnak tartja, hogy „a dél- és kelet-mediterrán országok a transzeurópai hálózatokkal jobb átjárhatósággal rendelkezzenek”.

 Központi szerepet szán az előadó az euro-mediterrán energiapiac kiépítésének, és „érdeklődéssel fogadja a bizottság azon szándékát, hogy külső energiapolitikájában fontos szerepet ad Észak-Afrikának és Közép-Keletnek”. Továbbá üdvözli a REMEP platform (Rome Euro-Mediterranean Energy Platform) néven ismert energetikai együttműködés földközi-tengeri térségben történő megvalósítását, és a jelentős szubregionális projekteket - például a Maghreb-országok villamosenergia-piacának az EU villamosenergia-piacával való fokozatos integrációját, a gázpiac integrációját a Mashrek-régióban.

 „A szabadkereskedelmi övezetet ki kell egészíteni a munkavállalók szabad mozgásának fokozatos és feltételekhez kötött engedélyezésével, figyelembe véve az európai munkaerőpiac helyzetét” - vélik a képviselők. Ezen kívül a jelentéstevő csökkentené a migránsok által hazaküldött átutalások költségeit is, és a vízumkiadást megkönnyítő jogi és igazgatási eljárásokat alakítana ki.

 Az Európai Parlament március 14-én vitát tartott a március 25-ei, berlini, nem hivatalos EU-csúcson elfogadandó nyilatkozatról, amellyel az unió az elődjeit létrehozó római szerződések ötvenedik évfordulóján a megemlékezés mellett a jövő kihívásaival is foglalkozna.

 Az unió 2007. március 25-én ünnepli az Európai Közösséget létrehozó római szerződés aláírásának 50. évfordulóját. Az EU-tagállamok a mostani elnökséget adó ország fővárosában, Berlinben adnak ki ünnepélyes nyilatkozatot, amelyben hitet tesznek az európai értékek mellett, és iránymutatást fogalmaznak meg az unió előtt álló kihívások - energiabiztonság, klímaváltozás, szociális modell - kapcsán.

 Az EP-ben tartott vitát Hans-Gert Pöttering nyitotta meg. Az EP pártjai által a szöveg megfogalmazásában a parlament képviseletével megbízott házelnök azt mondta, a szövegnek lesz egy az 1957 óta elért eredményekkel (a tagállamok egyenlősége, transzparencia, szubszidiaritás) foglalkozó része, aztán az EU alapvető értékeiről lesz szó, majd a jövő kihívásairól. Ez utóbbinál a hangsúly az energiapolitikán, a klímaváltozáson, az EU kül- és biztonságpolitikáján, a belbiztonságon és a polgári jogokon, valamint a szociális felelősségen lesz.

 Pöttering az alkotmányozás kapcsán megemlítette, hogy az EP továbbra is szilárdan támogatja az alkotmányos szerződést.

 Zárásként a házelnök azt mondta, „az elmúlt ötven év eredményei rendkívüliek voltak. Ötven év után azonban Európának friss újrakezdésre van szüksége. Össze kell gyűjtenünk bátorságunkat és akaratunkat, hogy megfeleljünk a 21. század kihívásainak” - fogalmazott Hans-Gert Pöttering.

 A Tanács képviseletében a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier azt mondta, az EU egy valódi sikertörténetet ünnepelhet Berlinben. A politikus úgy vélte, „ha el akarjuk nyerni az európaiak bizalmát, meg kell mutatnunk, hogy az Európai Uniónak van értelme a számukra”. Szerinte a legutóbbi brüsszeli EU-csúcs nagy siker volt, ugyanis megmutatta, hogy „az EU képes cselekedni, ahol az emberek cselekvést várnak tőlünk”, mint például a klímaváltozással és az energiakérdéssel kapcsolatban.

 Steinmeier azt mondta, a berlini nyilatkozatnak az EU eredményeiről szóló részében a béke, a stabilitás, a prosperitás szerepel majd kiemelten. Az értékekről szóló rész utal majd az emberi méltőságra, a szabadságra és felelősségvállalásra, a szolidaritásra, a sokszínűségre és a toleranciára. A jövő kihívásaival foglalkozó rész szól majd az energiakérdésről, a klímaváltozásról, a közös kül- és bizotnságpolitikáról, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harcról és az illegális bevándorlás kérdéséről.

 A kulcsüzenet az európai szociális modell fontosságának hangsúlyozása lesz - mondta a német külügyminiszter. Ez megmutatja, hogy „a gazdasági versengés összeegyeztethető a szociális és a környezet iránt érzett felelősséggel” - mondta Steinmeier, hozzátéve „emeljük ki azt, ami összeköt bennünket”.

 Az Európai Bizottság nevében felszólaló Margot Wallström úgy vélte, a berlini csúcstalálkozó nem csak arra szolgál majd, hogy „kiemeljük, mi az, ami egyesít bennünket, és hangsúlyozzuk közös értékeinket és elveinket”, hanem arra is, hogy „közös célokat és ambíciókat javasoljunk, hogy megerősítsük egymás kölcsönös elismerését, az egymás iránti szolidaritást, valamint elkötelezettségünket a jobb és erősebb, az összes polgár számára előnyös unió iránt”.

 A berlini nyialtkozatnak Wallström szerint „konkrétnak ám nem túlságosan specifikusnak” kell lennie.

 A biztos úgy vélte, a bővítés dinamizmust adott az EU-nak.

 Joseph Daul (néppárti, francia) azt mondta, frakciója mindig is az integráció elmélyítését támogatta. A frakcióvezető azt mondta, az 1957-es római szerződések után Európában „a háború nem volt többé realitás”, viszont az európaiak egy része kommunista diktatúrákban volt kénytelen élni. Ezek az országok azonban visszatértek az európai családba, így „az EU mindkét tüdejével lélgezhet”.

 Daul a legfontosabb kihívások között említette a demográfiai, globalizációs, polarizásciós folyamatokat, a klímaváltozást és az energiaellátás kérdését, valamint a nemzetközi terrorizmus elleni harcot. Szerinte Európai jövőbeli generációi számára a siker előfeltétele a késlekedés és hezitálás nélküli alkalmazkodás lesz a gyorsan változó körülményekhez, Ehhez - vélte - megfelelő poilitikai bátorságra lesz szükség.

 A szocialista frakcióvezető, Martin Schulz, (német) azt mondta, a berlini nyilatkozattal kapcsolatos várakozások jelentősek, és lehetséges, hogy sikertelenség esetén „eltávolodunk az integrációtól egy bizonytalan jövő felé”.

 Schulz szerint a berlini nyilatkozatnak nagyon erős, reménykeltő üzenetetnek kell lennie. A politikus úgy vélte, veszélyt jelent az intolerancia, amelyről pedig „már azt hittük, túl vagyunk rajta”. Ezért szerinte a fiatalokhoz kell szólnia az üzenetnek: „igen, ezt mind elértük, de nektek is kell tennetek valamit”. Schulz hozzátette, lehetőséget kell nyújtani a fiataloknak, és gyerekeiknek, hogy „békében nőjenek fel és legyenek kilátásaik”.

 A liberális Graham Watson úgy vélte, „a berlini nyilatkozatnak nem annyira a múltra való büszkeségünket, mint inkább a a jövő iránti elkötelezettségünket kell tükröznie”. A frakcióvezető szerint „bizarr” vitatkozni egy olyan nyilatkozatról, amelynek még a tervezete sem ismert. 

 Watson azt javasolta a német elnökségnek, rövid legyen a nyilatkozat, a szövege meg olyasmi, „amit a wittenbergi ajtóra lehetne szegezni”.

 Cristiana Muscardini (UEN, olasz) szerint a történelmi gyökerekből kell kiindulni a jövőről való gondolkodásnál is. A képviselőnő szerint „nincs igazi kultúra az egyén méltóságának elismerése nélkül”.

 Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, német) szerint kell lennie a nyilatkozatban valaminek, amit az emberek észrevesznek. A képviselő úgy vélte, specifikus célkitűzéseknek is szerepelniük kellene benne, például a klímaváltozás kapcsán a maximum 2 fokos globális melegedés, az anyagok nyersanyaghatékony használata, vagy a megújuló erőforrások 100 százalékos arányának elérése a következő 50 éven belül.

 A GUE/NGL képviselőcsoport nevében felszólaló Francis Wurtz (francia) a konzultáció szükségességéről szólt. Szerinte a berlini nyilatkozat tisztességes és kritikus megközelítéssel szemlélhetné az EU-t, és az átlagemberek napi problémáival kellene foglalkoznia.

 Nigel Farage (IND/DEM, brit) nem osztotta a korábbi felszólalók optimizmusát. Szerinte közöttük akadnak olyanok, akik szerint a nyilatkozat még a jövőbeli időjárást is képes lehet befolyásolni. Farage azt mondta, az európai népeket kellene megkérdezni a deklarációról.

 Az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás frakció vezetője, Bruno Gollnisch úgy vélte, a nyilatkozatnak az európai fiatalokra, a munkanélküliség és a szegénység kérdésére kellene koncentrálnia.
P.I.