CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2022. december 1., csütörtök, Elza napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

EU  

Aláírták a Berlini Nyilatkozatot

Az Európai Unió állam- és kormányfői vasárnap délelőtt elfogadták a szervezet elmúlt ötven évére visszatekintő és az elkövetkező időszak legfőbb feladatait meghatározó, ünnepélyes Berlini Nyilatkozatot. Több vezető még az utolsó pillanatban is kritizálta a dokumentumot.

Berlinben az Európai Unió vezetőinek jelenlétében a szervezet brüsszeli bizottságának élén álló José Manuel Barroso, az Európai Parlament elnöke, Hans Gert Pöttering és az Unió soros elnökségét betöltő Németország kancellárja, Angela Merkel ünnepélyesen aláírta az EU megalapításának 50.évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatot. Az alig háromoldalas úgynevezett Berlini Nyilatkozat megszövegezéséről még szombat este is komoly viták folytak.

Kiváltképpen a belga kormányfő emelt kifogást a nyilatkozat meglehetősen általános fogalmazása ellen, de végül kompromisszum született, és a kancellár által annyira szorgalmazott európai alkotmány kifejezés sem fordul elő a szövegben, csupán utalnak arra, hogy 2009-ig meg kell teremteni a 27 tagállamot felölelő Európai Unió szervezeti működésének törvénybe foglalt feltételeit.

A Berlini Nyilatkozat utal arra is, hogy még a német elnökség idején meghatározzák azokat a lépéseket, amelyek a közösség területén gondoskodnak az alkotmányozó folyamat sikerének előfeltételeiről.

Bekerült a szövegbe az a szándék, hogy a közösség az elkövetkező két évben fokozza erőfeszítéseit a külpolitika egységesítésére, az energiapolitikai együttműködésre és a klímaváltozás káros hatásainak leküzdésére.

A nyilatkozatot a Történelmi Múzeum legimpozánsabb szárnyában írták alá. Ezt követően a csúcstalálkozókon megszokott családi fotót készítették el ragyogó napsütésben a Brandenburgi Kapunál.

Az EU elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződés aláírásának 50. évfordulójára rendezett ünnepség záróaktusa egy díszebéd, amelyet a kancellár az immár 27 tagúvá vált szervezet állam- és kormányfőinek tiszteletére ad.

Az ebéd színhelye is jelképértékű, mert Angela Merkel javaslatára a nemrég elkészült Hotel de Rome, azaz Róma Szálloda posztmodern éttermében gyűlnek össze a politikusok, feleségeiket viszont - szakítva a diplomáciai gyakorlattal - a kancellár férje látja vendégül.

XVI. Benedek : lemaradtak a keresztény gyökerek

A pápa bírálta, hogy a nyilatkozatban nem tesznek említést Istenről és a keresztény gyökerekről. Az európai születésnapon XVI. Benedek pápa a Rómában tanácskozó európai püspököket fogadta, és mintegy útmutatást adott a holnap Európájának, mindenekelőtt egészséges egyensúlyt szorgalmazva gazdaság és társadalom között.

Az egyházfő úgy fogalmazott: az európai versenyképesség hangoztatásával egy időben a hátrányos helyzetű lakosokra is oda kell figyelni, ahogyan kontinensünk demográfiai helyzetére is. A rohamos népességcsökkenés oda vezethet, hogy Európa kitörli magát a történelemből. Az egyre kevesebb gyermek, az egyre individualistább kultúra talán arra utal, hogy az európaiak nem bíznak a jövőben, ezért nem ügyelnek a környezetvédelemre sem – jegyezte meg a pápa, aki hozzátette: értékek és kereszténység nélkül Európa nem Istent, saját magát tagadja meg.

XVI. Benedek a keresztényekhez fordult: aktív szerepet vállaljanak az európai közéletben, és ha az alapvető emberi jogok védelméről van szó, lelkiismeretük szerint döntsenek – mondta az egyházfő, aki az abortuszra, az eutanáziára utalt. Európa legyen realista és ne cinikus, legyen ideálokban gazdag és szabad az illúzióktól – fogalmazott a pápa.

Vaclav Klaus: Antidemokratikus erőlködés az egész

Vaclav Klaus nem sokkal azelőtt, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői szentesítették a dokumentumot, az ARD német közszolgálati televízióban sérelmezte, hogy a nyilatkozat elkészítését nem előzte meg demokratikus vita, és egyes országokat nem vontak be kellőképpen a tervezet kidolgozásába. Vaclav Klaus aki szokásához híven nem udvariaskodott, azt mondta, hogy egyszerűen nem tartja demokratikusnak ezt az „erőlködést”. Az ő kezébe például csak szombaton került a berlini nyilatkozat szövegtervezete, és ezt nagyon zokon vette. A német kormány és az unió elnöki tisztét betöltő Angela Merkel kancellár az elmúlt időszakban többször is visszautasította azokat a bírálatokat, hogy nem egyeztetett volna időben a nyilatkozat tartalmáról a tagországok képviselőivel. .

Hoppon maradtak a kis tagállamok

A Magyar Rádió tudósítója úgy értesült, hogy az okmányból hiányoznak a kis tagországok teljes egyenjogúságára vonatkozó utalások, amelyekhez a lengyelek és a csehek ragaszkodtak. A dokumentum kisebbségvédelemről nem beszél, külön foglalkozik viszont a kis nyelvek, kultúrák sokféleségének meghatározó szerepével, ami magyar szempontból fontos. Mindeközben kritikus levelet írt az ötvenedik évfordulóját ünneplő Európai Unió vezető politikusainak tekintélyes értelmiségiek egy csoportja, akik szerint nincs mit ünnepelni.

Orbán: Magyarország elveszítette szavahihetőségét

Orbán Viktor az Európai Parlament legnagyobb frakcióját alkotó Európai Néppárt (EPP) alelnökeként az EPP külön ünnepi ülésén is részt vett Berlinben. Az ellenzéki politikus elmondta, hogy a konzervatív pártok egységesebb fellépést tartanak szükségesnek a munkahelyteremtés, a demográfiai probléma megoldása, a közös bevándorlási-, valamint a közös energiapolitika kialakítása érdekében. A Fidesz elnöke korábban úgy nyilatkozott: kudarcnak tekinti a Berlini Nyilatkozatot, amelyből hiányolja Európa zsidó-keresztény kulturális gyökereinek és a kisebbségvédelemnek az említését.

Orbán rámutatott arra is, hogy szerinte a magyar kormány Oroszországgal szövetkezik. A Lánchíd Rádiónak adott interjújában azt mondta: az unió titkos viszonyt sejt a két ország között, s többen kérdezték őt erről. Úgy véli, a kormány nem az Európai Unió támogatásával felépítendő Nabucco gázvezeték mellett áll, hanem más szempontokat részesít előnyben. Orbán Viktor pedig kulcsfontosságúnak tartja a Nabucco gázvezeték megépülését, mert azzal hazánk megszabadulhatna az orosz függőségtől. Szerinte még soha nem volt ilyen rossz Magyarország megítélése az unióban, mint most. „Mindannyian, akik magyarként vagyunk itt, pontosan tudjuk, hogy ilyen mélyen a megítélésünk az Európai Unióban még nem volt, mint most. Egy szavahihetetlen, komolyan nem vehető, külön játszmákat folytató, legitimációs válsággal küzdő kormányzatként tekintenek Magyarországra, amely elveszítette szavahihetőségét. Olyan állam vagyunk, amelynek nem nagyon lehet adni a szavára, a belpolitikai eseményekből is ezt szűrik le, valamint az oroszokkal való kétes játékok is ezekre a következtetésekre sarkallják az embereket" - fogalmazott Orbán Viktor.

Gál J. és Dávid elégedett

Az európai szocialisták az európai szociális modell megújítását, új életre keltését, és az Unió bővítésének folytatását sürgették. Ezen a tanácskozáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is részt vett. Előzőleg a magyar diplomácia számára sikernek minősítette a berlini uniós nyilatkozat szövegét Gál J. Zoltán, a kormányfő kabinetfőnöke. A politikus azt mondta, hogy a végleges szövegben szinte teljesen megjelenik az előzetes tárgyalásokon képviselt magyar álláspont.

Az együttműködés és a béke megteremtését nevezte az Európai Unió legnagyobb sikerének az MDF elnöke. Az Európai Néppárt ünnepi berlini kongresszusa után Dávid Ibolya az elmúlt ötven év legnagyobb tanulságának azt nevezte, hogy nincsenek ellenségeskedésekre ítélt pártok, népek és nemzetek, hanem csakis egymásra utaltak vannak Európában.

* * *

A Nyilatkozat szövege

Nyilatkozat a Római Szerződések aláírásának 50. évfordulója alkalmából.

Európa évszázadokon keresztül egy eszmét, a béke és megértés reményét testesítette meg. Ez a remény beteljesült. Európa egyesülése békét és jólétet hozott számunkra. Egyetértést teremtett, és győzedelmeskedett az ellentétek felett. Európa egyesítéséhez, valamint a demokrácia és a jogállamiság megerősítéséhez minden tagállam hozzájárult.

A közép- és kelet-európai emberek szabadságszeretetének köszönhetjük, hogy Európa természetellenes kettéosztottsága mára végérvényesen megszűnt. Európa egyesítésével levontuk a tanulságot a véres harcokból és a szenvedéssel teli történelemből. Ma úgy élünk egymás mellett, ahogy arra korábban soha nem nyílt lehetőség.

Minket, az Európai Unió polgárait boldogsággal tölt el Európa egyesítése.

I.

Az Európai Unióban közös eszményeinket valósítjuk meg: számunkra az ember áll a középpontban. Az ember, akinek méltósága sérthetetlen és akinek jogai elidegeníthetetlenek. A nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek.

Törekszünk a békére és a szabadságra, a demokráciára és a jogállamiságra, a kölcsönös tiszteletre és felelősségvállalásra, a jólétre és a biztonságra, a toleranciára és a részvételre, valamint az igazságosságra és a szolidaritásra.

Az Európai Unióban egyedülálló módon élünk és működünk együtt egymással. Ez a tagállamok és az európai intézmények demokratikus együttműködésében fejeződik ki. Az Európai Unió az egyenjogúságon és az egymás iránti szolidaritáson alapul. Ily módon teszi lehetővé a tagállami érdekek közötti igazságos egyensúlyt.

Az Európai Unió óvja tagjai egyediségét és sokszínű hagyományait. A nyitott határok, valamint a nyelvek, kultúrák és régiók élénk sokfélesége gazdagabbá tesznek bennünket. Számos olyan cél van, amelyet külön-külön nem, csak közösen érhetünk el. Az Európai Unió, a tagállamok, valamint azok régiói és önkormányzatai megosztják egymás között a feladatokat.
II.

Nagy kihívások előtt állunk, melyek átlépik a nemzeti határokat. Ezen kihívásokra az Európai Unió a válaszunk. Csak együtt őrizhetjük meg a jövőben is az Európai Unió valamennyi polgárának javát szolgáló európai társadalmi modellünket.

Ez a társadalmi modell egyesíti a gazdasági eredményességet és a társadalmi felelősséget. A közös piac és az euró erőssé tesz bennünket. Így a gazdaság fokozódó, világméretű összefonódását és a nemzetközi piacokon tapasztalható egyre nagyobb versenyt saját értékeink szerint alakíthatjuk.

Európa gazdagsága az emberek tudásában és képességeiben rejlik, ez jelenti a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi összetartás kulcsát.

Közösen fogunk küzdeni a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás ellen. A szabadságjogokat és a polgári jogokat megvédjük az ezen jogok ellenfeleivel szemben folytatott küzdelemben is. A rasszizmus és az idegengyűlölet soha többé nem nyerhet teret.

Mindent megteszünk azért, hogy a világban jelentkező konfliktusok békés úton rendeződjenek, valamint hogy az emberek ne eshessenek háború, terrorizmus vagy erőszak áldozatául. Az Európai Unió az egész világon támogatni kívánja a szabadságot és a fejlődést. Vissza akarjuk szorítani a szegénységet, az éhínséget és a betegségeket. Ezen a területen továbbra is vezető szerepet szándékozunk betölteni.

Az éghajlatváltozás világméretű veszélyének elhárítása érdekében az energiapolitika és az éghajlatvédelem területén közösen akarunk fellépni, és együttesen kívánunk hozzájárulást nyújtani.

III.

Az Európai Unió a jövőben is a nyitottságából, valamint tagjainak arra irányuló akaratából táplálkozik, hogy az Európai Unió belső fejlődését közösen szilárdítsák meg. Az Európai Unió továbbra is előmozdítja a határain túli demokráciát, stabilitást és jólétet.

Európa egyesülésével az előző generációk álma vált valóra. Történelmünk arra int bennünket, hogy Európa egységét a jövőbeli generációk számára is őrizzük meg. Ennek érdekében, lépést tartva az idővel, folyamatosan meg kell újítanunk Európa politikai kereteit. Ezért ma - 50 évvel a Római Szerződések aláírása után - közös célunk, hogy a 2009. évi európai parlamenti választásokig egy megújított közös alapra helyezzük az Európai Uniót.

Hiszen tisztában vagyunk vele, hogy Európa jelenti a közös jövőnket.



2007. március 25., vasárnap 17:57


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület