Öregen – szükségszerűen betegen?
A társadalom elöregedésének problémája évtizedek óta okoz
álmatlan
éjszakákat a fejlett országok társadalomtudósainak és közgazdászainak.
Mi lesz
a munkaerőpiaccal, a nyugdíjrendszerrel, az egészségüggyel, ha egyre nő
az
idősek aránya a társadalmon belül? Bár az egészségügy kapcsán a
költségek
sokszor megkérdőjelezetlen növekedése korántsem szükségszerű, az
azonban
bizonyos, hogy csak egy, bár idős, de egészséges társadalom maradhat
fenntartható. Az egészségünket megalapozó életmód pedig éppen annyira
egyéni
felelősség is, mint amennyire közérdek, és fordítva - állítja a TESZ
Alapítvány
szakértője.
A
közvélemény hajlik magától
értetődőnek feltételezni, hogy az elöregedés az egészségügyi kiadások
növekedését
fogja okozni, pedig ez az összefüggés korántsem olyan egyértelmű, mint
ahogy
például a változatlan formájú nyugdíjrendszer kapcsán az. Számos,
elsősorban
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban készült kutatás
bizonyította, hogy
önmagában az idősek társadalmon belüli arányával nem magyarázható az
egészségügyi költségek elmúlt évtizedekben tapasztalt emelkedése. Az,
hogy
tovább élünk – fűzi hozzá a TESZ Alapítvány szakértője, ugyanis
elméletileg annak
köszönhető, hogy egészségesebbek vagyunk, mint korábban, és hosszú
távon, egy
adott populációt tekintve a tapasztalatok szerint valóban ez a
tendencia
érvényesül, még ha elő is fordul bizonyos esetekben, hogy a várható
élettartam
„előreszalad” az egészségben töltött évek számához képest. Egyáltalán
nem
biztos tehát, hogy a plusz életéveinket betegségben, egészségügyi
ellátásra
szorulva fogjuk leélni. Nem elsősorban az idősek aránya határozza meg
az
egészségügyi kiadások nagyságát, hanem az, hányan állnak közvetlenül a
haláluk
előtt a társadalmon belül, összhangban azzal a tapasztalattal, hogy
életünk
során átlagosan a halálunkat megelőző néhány évben vesszük a leginkább
igénybe
az egészségügy ellátásait.
A
TESZ Alapítvány szerint a
kérdés csak az, hogy vajon a magyar népesség generációi is egyre
egészségesebbek lesznek-e az idő múlásával. Halálozási adataink,
várható
élettartamunk alakulása egyelőre meglehetősen kétségbeejtő, főleg a
Nyugat-Európai országokhoz mérten. Életmódunk, egészségtudatosságunk
alig
javul, pedig ez az egyik legfőbb tényező, aminek az egészségi állapotra
hatása
van. Csapdahelyzet alakult ki: óriási szükség volna hatékony állami
programokra
az egészségtudatos magatartás kialakításához, mert továbbra is
iskolásgenerációk
nőnek fel tényleges egészségoktatás, az egészséges életmód bárki
számára
elérhető nüanszainak megtanulása nélkül; csakhogy az államnak egyre
inkább csak
a gyógyító ellátások fenntartására van energiája. Pótolhatatlan
erőforrást
jelent a civil szervezetek és a vállalati szféra szerepvállalása a
kérdésben. A
szándék és az eszközök sokhelyütt rendelkezésre állnak, és az idő
múlásával
várhatóan – és remélhetően – egyre nagyobb hatással lesznek ezek a
szervezetek
a társadalom egészségmagatartásának alakításában. Tanult
tehetetlenségünk és
sokszor áldatlan életkörülményeink megakadályoznak abban, hogy
felelőséggel
viseltessünk az egészségünk iránt, de nincs forrás arra, hogy
megtanítsák
nekünk: ennek a felelősségnek javarészt mi vagyunk a letéteményesei.
Pedig
minél tovább halogatjuk, hogy végre ne csak a betegekre, hanem az
egészségesekre is odafigyeljünk, annál kevésbé marad erre lehetőségünk.
(
teszalapitvany.hu-cyberpress.hu)
2007. április 17., kedd 08:03