CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2022. november 27., vasárnap, Virgil napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

,,Storno fecit”

Id. Storno Ferenc halálának 100. évfordulóján munkásságának a nagyközönség előtt eddig kevésbé ismert részét mutatja be a soproni Lábasházban nyílt kiállítás, teljes életműlistával együtt.

,,Úgy határoztam, hogy Pozsonyon át Pestre, majd vissza Bécsbe és Bajorországba utazom. De másként kellett történnie. Egy horvát nő, akitől a Pozsony felé vivő utat tudakoltam, nem azt mutatta meg, és így Pozsony helyett Sopronba vezetett utam, hogy aztán végképp itt is maradjak…” – írja 1868 tavaszán életrajzi feljegyzésében idősebb Storno Ferenc.

Mi, mai utódok az ő életműve, a páratlan gyűjtemény láttán pedig joggal lehetünk hálásak a jó sorsnak, hogy Storno Ferencet Sopronba vezette.

Storno Ferenc személyében a céljaiért küzdő, életét elszántsággal, céltudatossággal, hittel élő ember jellemvonásai ötvöződtek, egy olyan tehetséggel megáldott emberé, aki tudta, hogy tehetsége mellé mindenképpen szükség van szorgalomra és munkára.


Firtl Mátyás és Lövei Pál a megnyitón

Másrészt Storno Ferencben egy olyan ember életútja áll példának mai utódjai előtt, aki életét nem engedte a körülményektől sodortatni, aki nem hivatkozott körülményekre, hanem tettel és gyakran kemény küzdelemmel győzte le azokat, bebizonyítva, hogy céltudatossággal, elszántsággal elérhető a kitűzött cél. Az eredmény több mint 100 év távlatából nem csak Storno Ferencet igazolja, hanem a közösséget gyarapítja, a közösség javát szolgálja.

(…)

Rómer Flóris 1863-ban így köszönti levelében Stornot: ,,Mi mindannyian nagyon örülünk az Ön munkájának és igazán gratulálok a Szent Mihály templom restauráltatóinak, hogy egy Storno Ferencet találtak. Épp oly nagyon kívánnám azt, hogy Ön egészen a miénk tudjon maradni…”

Egy küzdelmes és hivatástudattal végigélt, egyben a közösség számára is eredményes életpálya tanúi lehetünk itt. Míg a művészről magáról művei tanúskodnak, úgy az emberről az is, hogy milyen környezetet teremtett maga köré. Milyen tárgyakkal vette magát körbe, és mit nyújtott a közönségnek, mit hagyott a közösségre. A szép, a nemes szeretete, a szép és a nemes közelsége, látványa formálja az embert, az érték pedig formálja a közösséget. Mint ahogyan mindez fordítva is igaz.

A jelenlegi tárlat nem csak egy olyan kor üzenete, amelynek dokumentumai, tárgyai elévülhetetlenül hordoznak dokumentumértéket és egyben esztétikait is. Id. Storno Ferenc az akkori Európa több táját, a Kárpát-medencét is bejárta, azaz sokat látott-tapasztalt, széles kapcsolatrendszerrel rendelkezőként úgy gondolta, hogy Sopronba, választott hazájába hozza a tudást, a tapasztalatot, itt helyezi el műtárgyait, gyűjteményét.

Az évforduló arra is emlékeztessen minket, itt Győr-Moson-Sopron megyében, hogy ez az a hely, ahol három múzeum születése is megelőzte a legtöbb vidéki múzeum létrejöttét. Erről a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, a fenntartó nevében illik és szükséges is szólni.


A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumi Szervezet három történelmi vármegye már múlt században létrejött múzeumi gyűjteményének anyagát és az azóta összegyűjtött műtárgyakat őrzi, gondozza és teszi elérhetővé, közkinccsé a közönség számára és a hazai és külföldi tudomány javára.

A 19-20. század fordulója előtt éppen az itt kialakult közösségi-szellemi terek tették lehetővé, hogy a vidéki múzeumok sorában Győrben, közel 150 évvel ezelőtt, Sopronban 140 éve és az akkori Magyaróváron 125 éve kezdték meg működésüket a múzeumi gyűjtemények jogelődjei.

Elődeink szellemisége és értékítéletének méltatása mellet ennek az összetartozásnak is van hozzáadnivalója az értékek súlyához. Mind ahogyan minekünk is hozzá kell adni az örökséghez jelenkori tudásunkat, tapasztalatainkat. És mint ahogyan a korszerű technikáknak is meg kell jelenniük az értékközvetítésben.

Ez az örökség kötelez is arra, mint ahogyan Id. Storno Ferenc művészetekhez való hozzáállása és példája, hogy a nehézségek ellenére, a körülmények ellenére, vagy éppen ellenében tegyük a jelenben a kötelességünket, hogy a múlt mába emelt értékei által gyarapodhassunk mi magunk és az utánunk jövő nemzedék.

Ehhez idézem id. Storno Ferencnek 1986-ban, negyvenhét évesen papírra vetett gondolatait, amelynek minden egyes szavára érdemes figyelnünk, hogy milyen kérést, kihez és milyen sorrendben intéz a tapasztalt ember és művész:

,,Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, magam alakítom értékeimet, amelyekre figyelek. Csak segítene engem Istenem, aki már oly sokszor segített, sok imádságom meghallgatta, vágyam teljesítette. Csak abban segítene, hogy fiaimat az emberiség hasznára és a maguk boldogulására felnevelhessem. Ehhez adj erőt, Istenem. Amen.”

(Részlet Firtl Mátyás országgyűlési képviselő megnyitó-beszédéből)

***

Ki volt Storno Ferenc?

100 éve, 1907. január 29-én hunyt el Id. Storno Ferenc.

Id. Storno Ferenc tanult szakmája, a kéményseprés mellett, a romantikus historizmus szellemében festészettel, épülettervezéssel, és stílszerű műemlékhelyreállítással is foglalkozott. 1821-ben Kismartonban született és édesapja szülővárosában a bajorországi Landshutban nevelkedett.

Ifjú korában a müncheni képzőművészeti akadémiára készült, de apja halála következtében megváltozott családi körülményei miatt vándorló kéményseprő lett. Képzőművészeti és építészeti szakismereteit önképzéssel sajátította el. Soproni letelepedését követően, az 1850-es évektől kezdve rendkívüli szorgalma és fontos baráti kapcsolatainak köszönhetően műkedvelő kéményseprőből a történelmi Magyarország területén, a historizmus korának egyik legsokoldalúbb és egyben legfoglalkoztatottabb autodidakta művészévé vált.

Az építészet területén kifejtett tevékenységét három egymástól elkülöníthető részre, a középkori műemlékek felmérésére, ehhez kapcsolódva, a restaurátori munkásságára, amit historizmus irányelve szerint „stílszerű” műemlék-helyreállításnak is nevezhetünk, valamint a saját invenció alapján készített, önálló épületterveire oszthatjuk.

Halálának 100. évfordulóján munkásságának a nagyközönség előtt eddig kevésbé ismert részét mutatja be a Lábasházban nyílt kiállítás, teljes életműlistával együtt.

A Storno fecit kiállítást Grászli Bernadett művészettörténész, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Művészettörténeti Intézet Doktori Iskolájának állami ösztöndíjasa és Kiss Melinda a Soproni Múzeum művészettörténésze rendezte. A kiállítást a művész pályájának szakmai elemzésével dr. Lövei Pál művészettörténész nyitotta meg, Firtl Mátyás, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke a művész emberi és művészi nagyságáról, a közösségszolgálatáról szólt.

1863-tól kezdve Storno nevéhez fűződik a történelmi Magyarország területén található középkori műemlékek és falfestmények felmérésére, dokumentálására, Vas és Zala vármegyében többek között Veleméren, Tótlakon, Mártonhelyen, Horvátországban, Erdélyben.

Strorno Ferenc a soproni Szent Mihály plébániatemplom helyreállítását követően a pannonhalmi bencés apátsági templom, a szepesváraljai Zápolya-kápolna és a garamszentbenedeki apátsági templom stílszerű restaurálásán is dolgozott és az ő tervei alapján épült fel József főherceg megbízásából az alcsúti kastély kápolnája.

A magyarországi templomfestészeti tevékenységéért, restaurátori munkáiért a tullni Háromkirályok-kápolna freskóinak, a lőcsei Szt. Jakab templom középkori falképeinek helyreállításáért 1876-ban Ferenc József-rend lovagi címével tüntették ki, majs e Egy évvel később megkapta a pápa által adományozott Szilveszter-rend lovagkeresztjét. (Storno fecit, Soproni Múzeum – 2007.)

A kiállítás június 3-ig látogatható, hétfő kivételével naponta 10-18 óra között a Lábasházban (Sopron, Orsolya tér 5.)

B. Tóth Éva



2007. április 21., szombat 10:09


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület