CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2022. december 2., péntek, Melinda, Vivien napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

A soproni belvárosi konferencianegyedről, városházi vita után - interjú dr. Szarka Lászlóval

Szarka László, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet főosztályvezetője által kigondolt soproni belvárosi projekt-terv szerint a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központ kiváló magja lehet egy nagyobb méretű tudományos konferenciák megrendezésére is alkalmas soproni konferencianegyednek. E konferencianegyed - a világon egyedülálló módon - egy történelmi belváros területén, a meglévő és csak alkalmanként összeálló termek együttese révén valósítaná meg mindazokat a funkciókat, amelyre a világban sokfelé költséges konferenciaközpontok épültek.

Az április 26-i soproni közgyűlésen a regionális operatív programba illeszthető tervek közül meglehetősen sok észrevétel hangzott el a konferencianegyeddel kapcsolatban. Biczi László (MSZP)szimpatikus, jó gondolatnak nevezte a konferencianegyed kialakítását, de kétségeit fejezte ki a realitását illetőe Kóczán Zoltán (SZDSZ) pedig a projekt-tervezetek közül a jelenlegi városvezetés „egyetlen eredeti”, de „komolytalan” ötletének tartotta.

Ötletgazdaként és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet képviselőjeként végig ott voltam a napirend tárgyalásakor. Úgy látom, hogy az észrevételek három tőről fakadtak 1. a városatyák (akik jobbára üzleti-, kulturális és politikai konferenciák résztvevői) még nem ismerik a nagyobb léptékű tudományos konferenciaturizmus műfaját, 2. a konferencianegyed ötletének politikailag motivált minősítésével nem tisztem foglalkozni, 3. tény, hogy a projektötlet városházi bemutatásában az infrastrukturális elemek domináltak, pedig a konferencianegyed ennél komplexebb ügy.

Fodor Tamás polgármester úr (FIDESZ) egyébként – egyetemi oktatói és tudományos kutatói tapasztalatai birtokában – pontosan megválaszolta a felmerült kérdéseket. Nem árt azonban újra és újra tisztázni, mi a konferencianegyed lényege, mert a hivatali útvesztőkben könnyed félrecsúszhat az elképzelés.
Mi tehát a tudományos konferenciák lényege?

A konferencia szó az „összehasonlítást”, „elemzést” jelentő latin „confer” szóból ered. A tudományos konferenciákon („academic conference”) a kutatók - kifinomult szabályok szerint - ismertetik és megvitatják eredményeiket. A néhány tíz fős műhelykonferenciák mellett („workshop”-ok, ahol egyetlen szűk terület kérdéseit tárgyalják meg) az elmúlt évtizedekben a néhány száz fős szakterületi, sőt a több ezer fős átfogó rendezvények rendszere is kialakult. Az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) évente kétszer megrendezendő tudományos seregszemléjén például a résztvevők száma a tízezret súrolja. Az Európai Földtudományi Unió (EGU) éves konferenciáján (két héttel ezelőtt Bécsben, amelyen intézetünkből több előadást tartottunk) a regisztrált résztvevők száma
8000 volt.
Hiába találná ki valaki, hogy szervez egy nagy tudományos világkonferenciát és arra idecsábít a világból ezreket, az elgondolásnak – kivételes esetektől eltekintve - illeszkednie kell a kialakult rendszerbe: egy 1-2, esetleg 4 évente megrendezett rendezvény-sorozatba. A sportban sem érdemes alternatív Európa- vagy világbajnokságot kezdeményezni: a hivatalos bajnokságok rendezési jogát kell elnyerni.
A kutatók (különösen az alapkutatással foglalkozók), nagyon szívesen beterveznek éves programjukba egy-két nemzetközi tudományos konferenciát, mert az ilyen fórumokon mindig találkoznak szakmabeliekkel, valamint a rokonterületek művelőivel. Lemérhetik otthoni magányukban elért előrehaladásukat, és új inspirációkat is kapnak. Én magam ha tehetem, mindig elmegyek szakterületem 2-300 fős műhelykonferenciájára (bárhol rendezik a világban), és általában részt veszek nagyobb méretű konferenciákon is: ezek közé tartozik az EGU és az IAGA (a Nemzetközi Földmágnességi és Aeronómiai Egyesület).Ezek a nagy konferenciák - sportanalógiával élve – első közelítésben atlétikai világversenyhez hasonlítanak, ahol például a rúdugróknak és a súlylökőknek nem sok dolguk van egymással. (A plenáris összejövetelnek itt is, ott is jobbára csak protokolláris jelentősége van.) A lényeg az, hogy a tudományos rendezvényeken az egyidejű
szekciókban tartott szóbeli előadások és az ún. poszterelőadások menetrendszerűen peregjenek. A természettudományban a dolgok persze összefüggnek, ezért a más szekciókba történő bekukkantásokból, a sok-sok folyosói beszélgetésből rendszerint kiderül, hogy milyen más szakterület eredményeinek ismeretére van éppen szükség ahhoz, hogy saját munkámban előre tudjak haladni.

Általában hol szoktak tudományos konferenciákat rendezni?

A kisebb, néhány száz fős rendezvények mellett jelentős számban vannak a világban 1-3-5 ezer fős, sőt 8-10 ezer fős nagy konferenciák is. A legkisebb műhelykonferenciák infrastrukturális követelményei szerényebbek, akár egyetlen szállodában is elférnek. A nagyobbak
megrendezéséhez azonban nagy konferenciaközpontok épültek. A legtöbb ország felismerte a tudományos konferenciaturizmus jelentőségét.
Magyarország sajnos nem tartozik közéjük: a Budapesti Kongresszusi Központ (mint ahogy Sopronban a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központ) nem tudja kielégíteni a nagyobb tudományos konferenciák elvárásait, mert nincs elegendő számú és megfelelő méretű előadóterme.
(Budapesten jobbára legfeljebb az egyetemi városnegyedekben lehetséges efféle rendezvényekben gondolkodni.) Gazdagabb nyugat-európai városok 2-3 ezer főt befogadni képes, mindenféle konferenciák lebonyolítására alkalmas konferenciaközpontot is építettek, ilyen például Toulouse-ban a Pierre Baudis Konferenciaközpont (franciául: Centre des Congres, angolul: Convention Center, a honlapja megtekinthető az alábbi címen:
http://www.centre-congres-toulouse.fr/english/english.html).
Mi a soproni konferencianegyed célja?

Van tehát egy olyan műfaj, a közepes és nagy méretű tudományos világkonferenciák műfaja, amelyet érdemes volna Magyarországon komolyan venni, mert hatalmas előnyökkel jár. Ami a közvetlen bevételt illeti: a konferenciaköltségeken túlmenően egy egyhetes rendezvény alatt minden résztvevő elkölt legalább 500 eurót a rendező városban,
elsősorban annak szállodáiban, vendéglátó helyein, ami egy 1000 fős konferencia esetén mintegy félmillió eurót jelent. A agyrendezvények
közvetett haszna pedig a város és környékének, a régiónak, az országnak a megismertetése, megszerettetése. A magyar tudományos közösség szakmai haszna sem elhanyagolható, bár ez a nagyközönséget már nemigen érdekli.
A közepes méretű világkonferenciák elnyerhetősége Sopron számára nem álom: az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet geofizikusai 2005-ben elnyerték szakterületük négyévenként sorra kerülő világkongresszusának (az ún. „IAGA 11th Scientific Assembly”) rendezési
jogát. 2009 augusztusában hetven országából mintegy ezer fő érkezik városunkba. A konferencianegyed ötletének ez a világkongresszus volt a csírája: pályázatunkban eleve figyelembe vettük a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központ körüli lehetséges előadótermeket.
Amikor 2006 szeptemberében az IAGA svéd főtitkára itt, a helyszínen nagy tetszéssel fogadta koncepciónkat, akkor született meg bennünk az ötlet, hogy felajánljuk a Városnak: vegye fel turisztikai kínálatába az általunk kidolgozott rendszert.
Ha minden jól alakul, Sopron anélkül lesz képes közepes méretű (1-2 ezer fős) tudományos konferenciákat megrendezésére, hogy ehhez bármit is építeni kellene. Egy kis felújítás (sötétítő függöny, meszelés, néhány új mellékhelyiség kialakítása) mellett a technikai berendezések beszerzése, megfelelő informatikai hálózat kialakítása esetén már elmondhatnánk, hogy Sopron rendelkezik egy belvárosi
konferencianegyeddel, amit méreteiben ésszerű határokig, minőségében pedig folyamatosan lehetne fejleszteni. Átgondolt ütemezéssel 1-2 éven belül pedig egy Toulouse-i méretű „egy fedél alatti” konferenciaközpont minden lényegi funkcióját elvégezni képes konferencianegyed („Sopron Downtown Convention District”) alakulhatna ki Sopron történelmi belvárosában. A konferencianegyednek természetes részei lehetnek majd azok az önkormányzati tulajdonú épületek is, amelyeken jelentős felújítást kell végezni.
Az alapötlet értelmében a termek az év nagy részében rendes rendeltetésüknek megfelelően üzemelnének, csak a konferencia idejére állnának össze rendszerré. Évente 1-2 nagyrendezvény idehozását tartom reálisnak.
Miért éppen Sopronban érdemes ilyesmit tervezni?

Sopron adottsága e szempontból Magyarországon a legkiválóbb: van a közelben nemzetközi repülőtér, a vendégfogadó kapacitás jelentős és változatos, a természeti és kulturális értékek egyediek. (A mintegy 4-5 ezer fős szálláskapacitás természetesen egy ésszerű felső határt jelent az elvállalható konferenciák vonatkozásában.) A kutatók a nagyvárosokról mindig szívesen lemondanak egy megfelelő konferencia- nfrastruktúrával rendelkező, emberi léptékű (Sopronnyi méretű) városért.
Mit tart a legsürgetőbb teendőknek?

A két legfontosabb feladat szerintem a projektjavaslat részletes
kidolgozása, valamint a konferencianegyed projektjének országos meghirdetése. Egy részletes programismertetésben már felvázoltam az általunk javasolt teendőket. Az első lépésben véleményem szerint néhány terem rendbehozásával és egy informatikai hálózat kialakításával szükséges kezdeni. A projektjavaslat teljes kidolgozásához szívesen felajánlom szakmai segítségünket, mert mi, kutatók tudjuk leginkább az ide érkező külföldiek szemével megítélni a fejlesztéseket. Egyetlen példa: a nemzetközi nagyrendezvényeken munkanyelv olyannyira az angol, hogy drága tolmácsberendezésre nincs szükség, mert angolul a világban már mindenki tud. Helyette inkább a rendezvénnyel kapcsolatba kerülő soproniak angol nyelvismeretének növelését kellene szorgalmazni. Két hete – Simon István alpolgármester úr támogatásával - lebonyolítottunk soproni hivatalnokok számára egy tanulmányutat a bécsi Austria Centerbe, ahol a soproni delegáció egy épp ott folyó tudományos kongresszuson ismerkedhetett e műfaj részleteivel. Ők már megbizonyosodtak róla, hogy a turizmus eme nagy szeletéből akkor tud Sopron valamennyire részesedni, ha alkalmazkodik a tudományos konferenciák kifinomult elvárásaihoz. Egy év múlva, 2008 áprilisában minden kétkedő helyi politikust szívesen meghívok ugyanerre a konferenciára.
Érdemes ugyanakkor azt is szem előtt tartani, hogy minden konferencia egyedi, továbbá, hogy a konferencia vendéglátó oldalát – a mindenkori résztvevők kívánságának megfelelelően – mindig az illetékes szervezőbizottság, és nem a konferencianegyed gazdája alakítja ki. Erről a részről tehát a konferencianegyed-projektnek – véleményem szerint - nem kell szólnia. Vannak akik a luxust, vannak akik a szerényebb körülményeket szeretik, és a helyi vállalkozók segítségével könnyen megoldható a résztvevők igény szerinti ellátása. A város persze tehet figyelmes gesztusokat, gondolva arra, hogy az ide érkezők a világ minden részébe elviszik jó (netán rossz) hírünket. Nagyon kifizetődő például a konferenciák idején kulturális és gasztronómiai rendezvényeket szervezni.
Úgy gondolom, hogy az országos ismertetést a lehető legkorábbi időpontban érdemes megtenni, hiszen a nagyobb konferenciák helyszínét a megrendezés előtt már 3-4-5 évvel eldöntik, és ahhoz, hogy Sopron 2010-ben rendezvényhelyszín lehessen, a város jövőbeni alkalmasságát már az idén tudomására kell hozni a potenciális szervezőknek: a hazai egyetemeknek, kutatócsoportoknak, a Magyar Tudományos Akadémiának és a legnagyobb konferenciaszervező cégeknek.
Végezetül: a többihez hasonlóan ezt a városfejlesztési projektet is teljes politikai egyetértésben érdemes végigvinni. Egy 2007. januári, intézetünkben tartott megbeszélésen soproni fideszes és szocialista parlamenti képviselők egymás mellett ülve nyilvánították ki, hogy a konferencianegyed ügye megér egy „kis-kórháznyi” összefogást. Ebben a szellemben kellene tovább munkálkodnunk.



2007. április 29., vasárnap 20:31


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület