Szívében hordta a világot
Bohém volt? Netán aszkéta?
Rég’ időkből ittfeledett Don Quijote? Mikszáthos adomázó kedvvel
megáldott
öregúr? Az emberi természetet kiveséző bölcs? Játékos gyermeki lélekkel
élő
ember? Örökké a tudásra szomjazó? A világmindenség titkait csodáló? A muzsikában, az irodalomban feloldódó
széplélek? A földi élet megpróbáltatásaival keményen megküzdő férfi?
A kérdéseket még
hosszan
lehetne sorolni, s e mozaikokból kapnánk - csupáncsak felületes - képet
Pityu
bácsiról, dr. Barna Istvánról, aki, bár nem Sopron szülötte, ízig-vérig
soproni
volt
Fél évszázados
diplomával a
zsebében – visszavonulása után is – „A” gyermekgyógyász volt. Családi
életét a
szerelmes hűség sugározta be, cselekedeteit és gondolatait a mélységes
hitéből
fakadó szilárd értékrend vezette: a becsület érdem volt számára, a
tisztességtelenség pedig megvetendő…
Beszélgetéseink
emlékezetes
óráiban az ember gyermeki csodálkozással hallgatta bölcsességét, ámulva
figyelte, ahogy Petőfitől Kosztolányin át Wass Albertig szavalta a
verseket,
olykor saját poémáit sorolta – színészeket meghazudtoló módon… Vagy
azt, miként
tudott elmerülni a népi dallamok világában és a klasszikus muzsikában…
Ámulatba
ejtő volt, hogy a hajdani – a gyermekkori emlékeimben élő - orvos mily’
mesterien bánt még a mai csemetékkel is. Olyankor játszott, csevegett,
képes
volt akár a négy méteres trambulinról is vízbe vetni magát… Amikor
pedig az
emlékeiben élt, mesélt, az értelem meg az érzelem egymás kezét fogták…
Megjelenése
tiszteletet parancsolt, egyénisége őszinte szeretetet generált…
Eddig bírta
szemlélni ezt a
számára elfogadhatatlanul erkölcstelen, az emberi értékeket háttérbe
szorító
világot. Elment…
Egy hónapja még a
teraszon
játszott Pröntyössel, öreg pulijával, hallgatta a fák levelének
zizegését,
csodálta a nyíló virágok pompáját, morfondírozott a világ dolgain,
mellette
kortyolta jeges wishkyjét…
Bár szívében hordta
a
világot, lelke örök honába vágyott – ottani szeretteihez…
Ránk hagyta a
hűség, a hit, a
becsület, a hazaszeretet és a lokálpatriotizmus batyuját…
Pityu bácsi, nekünk
lesz elég
erőnk mindezt Hozzád méltón cipelni?!?
Egy, a többezer hajdani
újszülötted közül:
Frang
Gizus
2007. június 21., csütörtök 00:12