CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2022. november 29., kedd, Taksony napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Szívében hordta a világot

Bohém volt? Netán aszkéta? Rég’ időkből ittfeledett Don Quijote? Mikszáthos adomázó kedvvel megáldott öregúr? Az emberi természetet kiveséző bölcs? Játékos gyermeki lélekkel élő ember? Örökké a tudásra szomjazó? A világmindenség titkait csodáló? A muzsikában, az irodalomban feloldódó széplélek? A földi élet megpróbáltatásaival keményen megküzdő férfi?

A kérdéseket még hosszan lehetne sorolni, s e mozaikokból kapnánk - csupáncsak felületes - képet Pityu bácsiról, dr. Barna Istvánról, aki, bár nem Sopron szülötte, ízig-vérig soproni volt

Fél évszázados diplomával a zsebében – visszavonulása után is – „A” gyermekgyógyász volt. Családi életét a szerelmes hűség sugározta be, cselekedeteit és gondolatait a mélységes hitéből fakadó szilárd értékrend vezette: a becsület érdem volt számára, a tisztességtelenség pedig megvetendő…

Beszélgetéseink emlékezetes óráiban az ember gyermeki csodálkozással hallgatta bölcsességét, ámulva figyelte, ahogy Petőfitől Kosztolányin át Wass Albertig szavalta a verseket, olykor saját poémáit sorolta – színészeket meghazudtoló módon… Vagy azt, miként tudott elmerülni a népi dallamok világában és a klasszikus muzsikában… Ámulatba ejtő volt, hogy a hajdani – a gyermekkori emlékeimben élő - orvos mily’ mesterien bánt még a mai csemetékkel is. Olyankor játszott, csevegett, képes volt akár a négy méteres trambulinról is vízbe vetni magát… Amikor pedig az emlékeiben élt, mesélt, az értelem meg az érzelem egymás kezét fogták… Megjelenése tiszteletet parancsolt, egyénisége őszinte szeretetet generált…

Eddig bírta szemlélni ezt a számára elfogadhatatlanul erkölcstelen, az emberi értékeket háttérbe szorító világot. Elment…

Egy hónapja még a teraszon játszott Pröntyössel, öreg pulijával, hallgatta a fák levelének zizegését, csodálta a nyíló virágok pompáját, morfondírozott a világ dolgain, mellette kortyolta jeges wishkyjét…

Bár szívében hordta a világot, lelke örök honába vágyott – ottani szeretteihez…

Ránk hagyta a hűség, a hit, a becsület, a hazaszeretet és a lokálpatriotizmus batyuját…

Pityu bácsi, nekünk lesz elég erőnk mindezt Hozzád méltón cipelni?!?


Egy, a többezer hajdani újszülötted közül:

Frang Gizus



2007. június 21., csütörtök 00:12


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület