CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 28., csütörtök, Gedeon, Johanna napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lélektől lélekig  

Pax huic domui

Lk 10,1-12.17-20 Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahova menni készült. Azt mondta nekik: ,,Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásába. Menjetek! Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarut, és az úton senkit se köszöntsetek. Ha valamelyik házba bementek, először ezt mondjátok: ,,Békesség e háznak!'' Ha a békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek; ha pedig nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, egyétek és igyátok, amijük van, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról-házra. Ha valamelyik városba betértek, és ott befogadnak titeket, egyétek, amit elétek tesznek. Gyógyítsátok meg az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: ,,Elközelgett hozzátok az Isten országa.'' Ha pedig egy városba betértek, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki az utcára, és mondjátok: ,,Még a port is lerázzuk nektek, amely a ti városotokban lábainkra tapadt; tudjátok meg azonban, hogy elközelgett az Isten országa.'' Mondom nektek: Szodomának könnyebb lesz a sorsa azon a napon, mint annak a városnak. Amikor a hetvenkettő visszatért, örömmel mondták: ,,Uram! Még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedben!'' Ő azt felelte nekik: ,,Láttam a sátánt: mint a villám, úgy zuhant le az égből. Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, s minden ellenséges hatalmon, és semmi sem fog ártani nektek. De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyben.''

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a tanítványi köszöntés mintegy kötelezvény arra, hogy a köszöntő maga kössön kompromisszumokat - bármily nagy is az ár - egy olyan békéért, mely szentesíti a másik fél békétlenségét. Abszurd!
Nem kevésbé gyakori, amikor a közeledő, a házba belépni akaró minden további nélkül arra érzi magát feljogosítva, hogy a béke legkisebb jele nélkül "térjen rá a lényegre", ugyanis kereskedelmi szándékkal jött, s a mesének vége. (Külön eszmefuttatést érne meg annak a gondolatnak a végigvitele, hogyan jut el egy békekívánás a direkt marketingig? Ki és milyen környezet ad "felhatalmazást" az efféle viselkedésre, s milyen kódex ad jogot arra, hogy a tudatlant bárki megrontsa az átlagosnak, "tehát közösségileg elfogadottnak tekinthető" magatartásnak a gyakorlásával?)

Persze a békehozó kívánsága akkor jogos valójában, ha neki békéje van és ismeri annak igazi forrását. A kívánás rövidített formájában - hiszen nem akar egy hosszú és lehengerlő szöveggel a háziak nyakába zuhanni - benne van a köszönő szándéka szerint a hitvallás:"Én ismerem a béke forrását! Hadd adjam át neked!" Ennek ellenére, az ismeret birtokában is - akár küldője - tiszteletben tartja a meglátogatott szabad akaratát. A fogadó az, aki választ.

Legyen szabad felhívni azonban arra a figyelmet, hogy nem marad megjegyzés, szótlan válasz nélkül az elutasító magatartás.(Milyen furcsa is lenne, ha ezért azonnal vagy később anélkül, hogy az elfordulás hiba jellegét a gazda felismerné, dícséretet kapna Tőle a küldöttet elutasító. Az ítélet azonban nem az ember dolga.)

Béke mindenáron? Nem, mondja Jézus Krisztus, sőt ítélet következetesen a maga idejében. A béke befogadásának és átadásának ideje minden látogatás. Használjuk ki a lehetőséget - a leírtak szerint.
- DI -



2007. július 06., péntek 11:23


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület