Kilométeres sétálás
Sziget Fesztivál 2007
2007. augusztus 10., péntek

Egyszer talán már minden szigetelő belegondolt abba, hogy nap mint nap rengeteg sétál a színpadok között. A Sziget fesztivál harmadik napján mi nagyon nagy távokat tettünk meg.

Az alkohol is drog – ez derül ki egy szórólapról a Sziget bejárata felé tartva. Egy másikról pedig, hogy benn adhatnánk vért, ha nem ittunk volna alkoholt az elmúlt néhány órában. Érdekes módon a szórólap magyar felén sokkal több kizáró ok van felsorolva a véradásról mint az angol oldalán – vajon az angolul beszélőkre tényleg kevesebb feltétel vonatkozik?

Eszünk. Lángost, sajtos-tejfölöset (420 Ft-ért), pizzaszeletet (400 Ft-ért), indiai sárga rizst (300 Ft-ért) és piros csirkét (hat darabot 1000 Ft-ért). Utóbbi "kemencében szült", legalábbis a szakács szerint. Megpróbálunk feljutni a BKV sörvillamosára, de hiába van érvényes jegyünk, már kifogyott a sör, így nem tudjuk becserélni. Iszunk inkább egy sprite-sört (310 Ft) a Dalmát vendéglátóegységben: "Ez iható?" – kérdezi a pultos, miközben önti. A mojitó koktélt (2300 Ft) keverő srác csak arra kíváncsi, hogy már kifizettük-e. Mindezt angolul.

Hol fű állott, most föld vagyon

Kajamaradék

Van sportolási lehetőség, többféle is. Például fel lehet mászni egy nagy mászófalra, aztán lecsúszni egy kötélpályán (3000 Ft). Vagy mászás nélkül felmenni egy 24 méter magas kilátótoronyba és onnan lenézni (ingyen). Mi ez utóbbit választjuk. Megéri, bár fenn mintha egy kicsit inogna néha az épület.

A világ magasról

A Nagyszínpad kulisszatitkai

Kószálunk a Civilszigeten. Évről évre nagyon sok civil szervezet jön ki ide, hogy megmutassák magukat: bemutatkozzanak, információkat adjanak át a Szigetre látogatóknak. Lehet hallani vallásról, egészségről, megelőzésről, tervekről, lehetőségekről, politikáról (egyik párt sincs pártként jelen, de mind a két nagy párt képviselteti magát valamilyen módon). Kitöltünk egy drogtesztet, és kiderül belőle, hogy nem tartozok a drogfogyasztás miatt veszélyeztetett emberek csoportjába. A kiértékelést végző leány azonban megemlíti, hogy még nem találkozott olyan emberrel, akinek – a kérdőív tanúsága szerint - a társaságában ne lett volna drogot fogyasztó személy.

Eljutunk a Sziget északi pontjára. Alacsony a Duna vízszintje, így a leglehetetlenebb helyekre (bokrok közepére) is felvernek egy-egy sátrat. Mindenhol sátoroznak, ott is, ahol tavaly még nem. A sátrak meleltt a Toi-toi WC-k is úgy gombaként nőnek a földből, sőt, van külön a férfi változata is – három egymás mellé fordított piszoár. A nők a csak csajoknak fenntartott úgynevezett Tiszta sátorba járhatnak, ahol rendszeresen tisztítják a WC-ket (nem mintha máshol nem tennék, csak itt rendszeresebben), és játszhatnak twistert (csak csajok). A fiúk közben a mellette lévő autómosó szerű izében moshatják le magukat – habbal.

Sátrak mindenhol

Pisiljon velünk

Közben vannak együttesek is. Az amerikai Gogol Bordello bejön Balázsnak, a francia Laurent Garnier zenéje is jó, Melcsinek a világzenei olasz Mau Mau tetszik. Én műveletlen egyikről sem hallottam soha, készülök is az esti Pink-re, azt legalább ismerem.

Nagyszínpad koradélután

A Pink sem pong

Az ég dörög és villámlik, de mi már hazafele tartunk. A bejárat előtt megpróbálják megvenni a napijegyünket – sikertelenül. A Batthányi téren pedig kiderül, hogy a BKV is tud azért torzítani a sajtóközleményeiben. Néhány napja bejelentették, hogy az egyik buszvonalon GPS-es vevővel felszerelt kijelző mutatja a busz érkezéséig hátralévő időt. Egyetlen egy ilyen kijelzőt találunk az egész vonalon, persze az is az ellenkező irányban üzemel. Inkább villamosra szállunk.

Bacsárdi László

Fotó: Jambrich Melinda