A környezetről beszélnék szűkebb és tágabb értelemben. Ennek megfelelően először a konkrét embert láthatjuk bizonyos helyen, meghatározott életkörülmények között, vagyis az őt körülvevő környezetben. Az emberi életnek sok arca, így a környezetnek is sokféle eleme van. Az embereket a környezet formálja és ez fordítva is igaz. A legfontosabb elemek: család, iskola, könyvek és folyóiratok ill. újságok, rádió és televízió valamint az internet, sport, szórakozás, politika, stb. Valamennyi keresztény számára világos, hogy a materialista környezet ellenségesen szemléli, támadja, kritizálja tevékenységét. Környezetünkből nem tudunk elmenekülni, le kell győzni azt. A kereszténység nem eszme-rendszer, tanok gyűjteménye, hanem egyetlen személy: Jézus Krisztus. Ő segít, hiszen azt mondta: „Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, hogy menjetek és gyümölcsöt teremjetek…” Mi, katolikus világiak élő tagjai vagyunk Krisztus testének, kovásza-sója kell, hogy legyünk a társadalomnak. A világot Krisztusnak kell szentelnünk, egyenként kell megnyerni az embereket, személyes kapcsolatot teremteni a „másikkal”. Ki is a „másik”? Ő az, akivel utadon találkozol, aki melletted nő fel, melletted dolgozik, örül és bánkódik, ő a felebarátod, az Atya küldötte, stb. Vagyis a „másik”: maga Jézus Krisztus. És egy napon megszólít engem: „Köszönöm, a helyet szíved hajlékában” vagy ezt mondja: „Jaj neked, nem találtam benned egyetlen követ sem, ahová fejemet lehajthattam volna!”

Tágabb értelemben a környezet a minket körülvevő világ a maga teljességében, mikro- és makro szervezetivel, melyek a teremtés során valamennyien feladatot kaptak. A Teremtés Könyve csodálatosan fogalmaz: az Úristen vette az embert, Édenkertbe helyezte, hogy művelje és őrizze. Figyelnünk kell az isteni intésre, mert az őrzésben bizony nem jeleskedünk. A világ természeti katasztrófái figyelmeztetnek: az oly nagyszerűen működő rend helyét időről-időre elfoglalja az anarchia. Csak néhány kiemelkedő esemény: a CO2 mértéktelen kibocsátása, a globális felmelegedés, szökőár és hurrikánok, a Tátra és erdeink katasztrófái, ózonréteg sérülése, stb. Epidémiák/járványok/ és gradációk/tömegszaporodások/ előre jelezhető és váratlan bekövetkezése, a kemikáliák mértéktelen használata mellett az éhezők számának növekedése és egyéb jelek figyelmeztetnek bennünket: az életközösségek /ökoszisztémák/ megmaradása az emberiség megmaradásának is záloga. E téren bizony számos tennivaló vár ránk, de elsősorban szemlélet-változás szükséges.

Mit értünk a Másik alatt, vagyis kicsoda a Másik?

• a másik az, akivel utadon találkozol, aki melletted nő fel, melletted dolgozik, örül és bánkódik, aki melletted szeret vagy gyűlöl,

• 
  akiről azt mondod, őt látom mindenben, vagy azt, hogy látni sem bírom,
• 
  akiről nem mondasz, nem gondolsz semmit, mert elhaladsz mellette anélkül, hogy ránéznél vagy meglátnád,
• 
  a másik az, akivel egyesülnöd kell, hogy teljes ember, „ mindenki testvére” légy,
• 
  akivel egyesülnöd kell, hogy sikerüljön az életed és megmentsd magad az emberiséggel együtt,
• 
  a másik az, akivel mindennap együttműködsz a teremtés befejezésén,
• 
  a másik a felebarátod, akit szeretned kell teljes szívedből, minden erődből, teljes lelkedből, a másik az, aki előtt ítéletet mondanak feletted,
• 
  A másik az, aki nagyobbá tesz téged, ő Krisztus szeretetének ajándéka,
• 
  A másik az Atya küldötte, Krisztus szeretetének felszólítása,
• 
  A másik az, aki által Isten megnyilatkozik, aki által Isten hív, aki által Isten gazdagít, aki által Isten szeretetünket leméri,
• 
  A másik a te mindennapi kenyered, mindennapi ostyád,
• 
  A másikat Annának Péternek, Kovácsnénak vagy Pistikének hívják, ugyanabban a házban lakik, mint te, ugyanabban a hivatalban dolgozik, ugyanazzal az autóbusszal jár, vagy melletted ül a hangversenyen.

a MÁSIK Jézus Krisztus!

• Jézus Krisztus lakik veled egy házban,

• 
  Ő dolgozik veled egy hivatalban,
• 
  Ő jár ugyanazon az autóbuszon,
• 
  Ő ül melletted a hangversenyen! A MÁSIK!